152464. lajstromszámú szabadalom • Berendezés keményíthető présmasszák folyási viselkedésének vizsgálatára

152464 kisajtolják. Megszámlálják a meghatározott nyomásnál bizonyos idő alatt elért gyűrűszámot és a folyási értéket e szerint adják meg. Ez az eljárás azonban nem szabatos és a kapott értékek nem különösebben jellegzetesek. A vizs- 5 gálát eredményeként mindössze a számítás eredményeként kapott „végső folyási út" adódik. A Lundborg-féie (svéd) vizsgálati eljárás oly hidraulikus présből indul ki, amelynek sajtoló ereje és zárási útja szabatosan előírt értékek 1° szerint szabályozható. A tulajdonképpeni vizsgáló szerszám dugattyú, amely szájdarabból lezárt hengerben mozog. A vizsgáló szerszám hőmérsékletét 120 és 200 C° hőmérsékleti határok között +2 C° pontossággal kell beállítani tudni. 15 Írószerkezet a mozgatható préselő asztal útját és a préselő erőt az idő függvényében jegyzi föl. A présmasszát lazán töltik a hengertérbe és ott előmelegítik. Ezután a szerszámot zárják és a folyóssá való présmasszát a dugattyú segítse- 20 gével a szájdarabon át a szabadba fröccsentik. Ezzel kapcsolatban oly diagram adódik, amely a préselő erő és a folyási idő, illetőleg a folyási út és a folyási idő összefüggését tünteti föl. Megmérik továbbá a hengertérben visszamaradó 25 lemezt, amikoris 0,5 mm vastagságnál vastagabb lemezt igyekeznek elérni, hogy biztosítva legyen az az előfeltétel, amelynek értelmében a présmasszának a dermedéshez elegendő idejének kell lennie, mielőtt teljesen kifecskende- 30 ződik. Könnyen belátható, hogy ez esetben a massza folyásával szemben csak kis ellenállás hat. Könnyen belátható az is, hogy a különféle ömlesztett súly (térfogatsúly) miatt az itt alkal- 35 mázott masszánál jelentékeny mérési hibák keletkeznek, amelyeket az előmelegítési idő változtatásával kell kiegyenlíteni. Ennek ellenére megállapítható, hogy összehasonlítható vizsgálati eredmények biztosítása végett még ugyan- 40 azzal a présmasszával közvetlenül egymás után végzett kísérletek esetén is számos hasonló előfeltételt kell teljesíteni. Előmelegítés nélkül egyébként a présmassza fröccsentése nem a valóban képlékeny tartományban megy végbe. 45 A fölrajzolt folyási görbéből kitűnik továbbá, hogy e készüléknél a dugattyú majdnem csak üresjáratban dolgozik, amikor viszont a présmassza csak igen kis mértékben nyomódik össze. A görbe alapján tehát a vizsgált prés- 50 massza tulajdonképpeni folyási tartományát illetően csak ki nem elégítő közlések tehetők. A fölrajzolt nyomógörbéből továbbá az is világosan kitűnik, hogy a fröccsentéses sajtoláshoz föltétlenül szükséges állandó fröccsentő nyomás 55 hidraulikus sajtóval nem tartható. A présmasszák folyási viszonyainak vizsgálatára további lehetőséget ad a Meysenbug-féle csipőkészülék. Ennek működésmódja a kifolyató módszerek elvén alapszik, vizsgálati eredmény- (50 ként pedig próbapálcát és folyási görbét ad. A készülék szerkezete hasonló a flow—test-műszer szerkezetéhez. A folyékony présmasszát derékszögű négyszögű folyási csatornába fecskendezik, amelynek keresztmetszete 4X10 mm, ßg hossza pedig 150 mm. Kiindulási testekként 10 g súlyú présmasszából készült tablettákat helyeznek be. A nyomást hidraulikusan létesítik. A folyékony présmassza ellensúlya a folyási csatornában 4 kp. A folyékony présmasszának a folyási csatornában 4 kg ellensúlyt kell emelnie, amely egyidejűleg írószerkezetet működtet. Ennek az eljárásnak is nagy hiányosságai vannak, amelyek miatt átfogó összehasonlítás és az eredményeknek gyakorlati hasznosítása egyaránt meghiúsul. Meg kell állapítani, hogy a folyási csatorna egyszerű kivitele miatt ez az eljárás egyenértékűnek mondható a folyékony présmasszát a szabadban fröccsentő eljárásokkal. A folyási görbéből kitűnik, hogy a présmassza már a folyási csatornába tolódik és ott kikeményedik, jóllehet még kiindulási állapotában van. E „folyási út" és az idő összefüggését Meysenbug a présmassza úgynevezett lágyulási idejeként adja meg. A görbék kiértékelésekor meg kell állapítani, hogy úgynevezett „keményen" folyó 31 típusú masszánál a lágyulási idő körülbelül 65 másodpercig tart. Ezen idő alatt a masszát nem képlékeny állapotban 50 millimétert a folyási csatornába nyomják. A teljes kísérlet körülbelül 75 másodpercig tart és 80 mm folyási út megtételével végetér. Ebből kitűnik, hogy a vizsgálandó présmassza képlékeny tartományának tehát a tényleges folyásnak tulajdonképpeni följegyzése a teljes kísérletnek csak csekély részét teszi ki. Igen könnyen belátható, hogy ^ez a körülbelül 10 másodpercre terjedő kis időtartam csak csekély eltéréseket tesz lehetővé, amelyek a folyási görbében alig okoznak változásokat és így nem adnak kiértékelhető eredményt. Fennáll továbbá annak a lehetősége, hogy még akkor is présmasszát nyomnak a folyási csatornába, amikor a pálca legnagyobb része már kikeményedett. Így a diagram még folyási utat tüntet föl, jóllehet a présmassza már egyáltalán nem képlékeny, azaz gyakorlatilag már nincs abban az állapotban, hogy valamely formát kitölthessen. A fentiekben ismertetett eljárásoknak és berendezéseknek, mint már említettük, a legkülönfélébb hiányosságaik vannak, amelyek miatt egyik sem látszik gyakorlati megvalósításra alkalmasnak. Ezért kívánatos oly berendezés létesítése, amely lehetővé teszi keményíthető présmasszák folyási magatartásának és tulajdonságainak könnyű és kifogástalan megállapítását, valamint ezeknek a vizsgálatoknak közvetlenül az üzemekben való bonyolult különleges berendezések és gépek nélküli foganatosítását. E feladat megoldását keményíthető présmaszszák folyási magatartásának vizsgálatához való oly berendezéssel érjük el, amely lehetővé teszi a vizsgálandó présmassza e tulajdonságának serlegalakban kisajtolt test és a nyomás függvényében felrajzolt folyási görbe segítségével való megállapítását. Ezzel a feldolgozó üzem számára azonnal összehasonlítható vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az egyes vizsgált présmasszák 2