152463. lajstromszámú szabadalom • Pépadagoló berendezés papíripari és hasonló gépekhez

152463 hatjuk a pép rövid és lényegileg állandó tartózkodási idejét, tekintet nélkül a gépbe adagolt pép mennyiségére, miáltal kiküszöbölhetjük a pehelyképződés és ülepedés veszélyét a bevezetett pépben. Az ilyen jelenségek gyako^ 5 riak az ismert és meglevő gépeknél, főleg azért, mert egyes helyeken a sebesség nagyon kicsi és az örvénylés elégtelen. A találmány további részleteit és előnyeit a rajzok kapcsán magyarázzuk meg, melyet a 10 találmány példaképpen választott kiviteli alakjait szemléltetik. Az 1. ábra a teljes berendezés vázlatos nézete és így papírgyártó gépnek a találmány szerinti pépadagoló berendezését szemlélteti. A 2. ábra 15 nagyobb léptékben és a 3. ábra II—II vonala szerint függőleges metszetben az elosztó kamrát szemlélteti, a 3. ábra pedig ehhez tartozó felülnézet, részben metszve a 2. ábra III—III vonala szerint. 20 A 4. és 5. ábra az elosztóház torkolló első ve^ zeték végeinél vett két keresztmetszet, amelyek a 2. ábra TV—IV, ül. a 3. ábra V—V vonalának felelnek meg. A 6. ábra vázlatos távlati feltüntetésben a 25 bukógátrendszer fr-mutatj a, amelyben a duzzasztásra alkalmas, párhuzamos lemezek (gátak) egymás mellé sorakoztatva láthatók; a 7. ábra a 2. ábrához hasonló feltüntetésben az elosztókamra megváltoztatott kivitelét szemlélteti és 30 a 8. ábra a hozzá tartozó felülnézet, részben a 7. ábra VIII—VIII vonala szerint metszve. Végül a 9. és 10. ábra a bukógátrendszer két kiviteli lehetőségét szemlélteti. Hivatkozással az 1—6. ábrára, a pép-adagoló 35 vagy bevezető berendezés a következő részeket tartalmazza: Az 1—7 részek a pép számára zárt cirkulációt képeznek (1. ábra). Az anyag a szabályozható, hozzáfolyató 8 vezetéken át jut be a cirkulá- 40 cióba a pépet a gépbe szállító vezetékből. Van továbbá a berendezésben 9 csőr, amely a pépet a gépbe juttatja és amelynek előre meghatározott, tetemes szélessége van: ez a szélesség a készítendő lap szélességének felel meg. A cir- 45 kuláció 1—5 részei a 8 és 9 alkatrészek között vannak, ahol 2 szokásos szerkezetű szivattyút jelöl; ebben az 1—5 részben a pép áramlási sebessége lényegileg állandó marad oly módon, hogy nagyobb mint a 8 vezetéknél lehetséges legnagyobb söbesség. A cirkuláció másik 6, 7 része a 9 és 8 részek között van és a 10 bukógátrendszert tartalmazza. Ehhez a szintszabályozó impulzus 11 vezetéke tartozik, amely a 8 vezetéket is szabályozza, hogy a pép beáramlása a cirkuláció 1—5 részét gyakorlatilag ál- 55 landó maradjon. A1Q bukótgátrendszer (1. és 6. ábra) egymás mellé sorakoztatott és egymással párhuzamos, 6 tartályokból áll, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak olyképp, hogy a duzzasztás hosz- ö0 szúsága jóval több legyen, mint a 9 csőr előre meghatározott szélessége. Ilyen módon lehet ugyanis elérni a duzzasztás szabad NI felületének vagy szintjének keresztirányú stabilitását 65 50 és az 5 vezetékben a piezometrikus magasságot lényegileg állandó értéken lehet tartani. Másrészt tekintettel a duzzasztás számottevő hosszúságára, a 16 bukószint szabályozóknak a tényleges duzzasztásra szánt része mindig csak csekély magasságú, tekintet nélkül arra, hogy a gép milyen teljesítménnyel működik. Ily módon az örvénylések és a hullámok nagymértékben csillapodnak és a nyomásváltozások is kiegyenlítődnek, melyek a 2 szivattyú egyenlőtlen működésének vagy más jelenségnek lehetnek az eredményei. Megemlítendő még, hogy kis menynyiségek adagolásánál is lehet aránylag nagy tömegeket duzzasztani, tehát számottevő légmennyiségek nem jutnak be az anyagba, miáltal buborékok és hab keletkezését elkerülhetjük. A 16 bukószint szabályozók kettesével vannak csoportosítva és mindegyik pár lemezei olyan elhelyezésűek, hogy a bukógát-rendszer 17 homlokfala felső végénél vannak és ez a ferde homlokfal szabja meg a pép lefelé haladásának útját. Ezek a különböző átvezetések együttesen alkotják az 5 vezetékhez kapcsolt 6 tartót. A 16 szabályozóval duzzasztott pép a recirkulációs 7 vezetékrendszerbe jut, amelyet az N2 szintig tölt meg. Az NI és N2 szint felett van a 18 légtér (vagy kamra), amelyet a 6 tartó és 7 vezetékrendszer felett elhelyezett 19 zárófedél légmentesen vesz körül. A 18 légtér nyomás alá helyezhető, vagy lehet e légtérben vákuumot létesíteni, hogy ilyen módon az adagolás változtatható legyen. E nyomás változtatása ugyanis a pép kilépési sebességét szabályozza a 9 csőméi. Ily módon tehát az adagolást a 2 szivattyú működésének megváltoztatása nélkül lehet szabályozni, mert a 2 szivattyú 1 bevezető csöve és 3 nyomócsöve egyformán a 18 légtér nyomása vagy szívóhatása alatt áll. Ezzel a 18 légtérrel, a 21 vezeték útján, 20 légszivattyút kapcsoljuk össze abból a célból, hogy a térbeni a nyomást a kívánt módon változtatni vagy beszabályozni lehessen. Aszerint, hogy milyen nyomásra van szükség, a 21 vezetéken át a levegőt elszívjuk vagy benyomjuk a 18 légtérbe, amelyen 22 feszmérőt helyezünk el abból a célból, hogy az NI és N2 szint feletti túlnyomás vagy vákuum nagyságáról mindig tájékozódhassunk. A 23 kézi működtetésű szelep vagy tolattyú lehetővé teszi a nyomás durva szabályozását, a 24 önműködő szelep pedig a finom szabályozást végzi el. A 11 vezeték az N2 szinttel függ össze és a 8 vezetékben az anyag áramlását szabályozza olyképp, hogy az N2 szint valamivel az NI alatt legyen. Ilyen módon a 8 vezetéknél beáramló anyag pontosan kompenzálja a 9 csőrnél távozó anyagmennyiséget. A 11 vezeték bárminő megfelelő szerkezetű lehet a 25 szervomotor szabályozása végett, amely a friss pépet szabályozó 26 szelepet mozgat. Ez a szelep a 8 vezeték folytatását képező vezetékben van. A 11 vezetéic például elektromos érzékelő 27, 28 készüléket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy a 25 2