152440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább egy üreget vagy nyulványt feltüntető betétnek lyukasztás nélküli lemezbe való behelyezésére

3 152440 4 kasztatlan lemez felé irányítva úgy helyezzük el a bélyeg és a lyukasztó alátét nyílása közé, hogy a betét a lyukasztatlan lemez és a bélyeg közé kerüljön, a betétet úgy rögzítjük a le­mezbe, hogy a bélyeget és a lyukasztó aláté­tet legalább annyira közelítjük egymáshoz, hogy azzal a betét vezető végének legalább egy részét szorítjuk át a lemezen, mimellett a le­meznek egy részét becsákozzuk a nyílásba a betét legalább egy neszét bennhagyva a kicsá­bozatt lemezrész helyében, és ezután eltávolít­juk a dugót az üregből, illetve a párnázatot a nyúlványról. A találmány egyéb jellegzetességei nyilván­valók lesznek a találmány kiviteli alakjainak az ábrákkal kapcsolatos alábbi leírásból. Az 1. ábra lágy vagy hajlékony betétnek lemezbe a találmány szerint rögzítésére való készüléknek részben nézete és részben metszete. A betétben üreg van kiképezve. Az ábra a készüléket a munkaciklus kezdeti helyzetében tünteti fel. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló nézet a készü­lékről, amikor az a munkaciklus egy közbenső helyzetében van. A 3. ábra lágy vagy hajlékony betétnek lemezbe vagy táblába a találmány szerint rögzítésére való módosított készüléknek metszete. A betét­ben üreg van és a készülék a munkaciklus kez­deti helyzetében van feltüntetve. A 4. ábra a 3. ábrabeli, de megbontott készülék és betét nézete a borítótag nélkül. Az 5. ábra a 3. ábrához hasonló metszet, azon­ban a betétnek a táblába rögzítése után. A 6. ábra olyan betétnek távlati képe, amelynek nagyobb számú nyúlványa van és amely a ta­lálmány szerint rögzíthető egy táblába. A 7. ábra távlati képe egy kipárnázó tömbnek, amely a 6. ábra szerinti betéten levő nyúlvá­nyoknak a rögzítés közbeni megvédésére hasz­nálható. A 8. ábra a 6. ábra szerinti betétnek a talál­mány szerint táblába rögzítésére való készülék metszete a munkaciklus kezdeti helyzetében. A 9. ábra a 8. .ábrához hasonló metszet, azonlban a betétnek a táblába való rögzítése utáni álla­pot. A 10. ábra a 6. ábra szerinti betét metszete, mi­után azt a táblába rögzítettük. Az 1. és 2. ábra szerint a 12 villamos aljzat képezi a betétet, amelyet rögzíteni kell. Az alj­zatnak legalább egy, de lehet nagyobb számú 13 kivezetősége, amelyek a rajz síkjára merőle­gesen egy sorban vannak elrendezve. Mind­egyik kivezetés a 14 lágy vagy hajlékony ház egy furatába van erősítve, annak egy belső gyűrű alakú 19 beugrásával, amely benyúlik a 13 ki vezető vég hornyába. A ház furatának egyik vége nyitott, hogy esetleg befogadjon egy vég­csapot (amely nincs ábrázolva) a kivezetővég két 'Í5 karja között. Az aljzat a sajtolókészülék ífFk-öljKijébe van helyezve a betét nyitott végé­vel) lefelé a 20 lemez felé irányítva, amelybe az SljzatM' szerelni akarjuk. A lemez vízszintesen fölfékszik egy 17 hasított lyukasztóalátét derék­szögű1 négyszögű 18 lyuknyüásának peremén, mely lyukasztóalátét a kölyü alatt van elren­dezve. A 18 lyuknyílás keresztmetszeti mérete ki­sebb mint a 12 aljzaté. A 16 kölyü egy derékszögű négyszög kereszt­metszetű 21 bélyegből áll, amelyet egy felfelé terjedő 22 rúd hord. A felfelé terjedő 22 rúd­dal egy darabból van két kifelé irányuló 23 ka­rima (amelynek csak egyike látható az ábrá­kon). Minegyik karimában vezetve van egy 24 csap, amely a karimában csúszhat és lefelé ter­jed egy 25 tartótömbbe vagy burkolótagba. Mindegyik csap egyik vége a tartótömbbe vagy burkolótagba van erősítve (pl. csavarmenettel), a másik vége pedig a karima fölött biztosítva van, hogy ki ne csússzon a karimából. A 25 tartótömböt a 24 csapok köré csavart két 26 rugó rendesen a 23 karimáktól elnyomja. A tartótömbnek derékszögű négyszögű ke­resztmetszetű 27 furata van, amelynek lefelé előálló 28 ajka van, és úgy vagy méretezve, hogy szorosan simuljon a 12 aljzat köré. A 21 bélyegnek ugyanaz a keresztmetszete, mint a 27 furatnak, mégpedig olyannyira, hogy csúszó illesztéssel illeszkedjék bele és alsó vége rende­sen éppen a 27 furatba érjen. A bélyeg alsó felülete összeér a 12 aljzat szemben levő felü­letével, és egy hosszirányú 30 lyuka van, amelybe az aljzat kivezető vége vagy végei be­nyúlnak. A lyukasztó alátét nyílását két befelé nyúló 31 ajak csökkenti úgy, hogy a nyílás hossza megegyezik a 12 aljzat hosszával (a rajz síkjára merőlegesen mérve), azonban a széles­sége lényegesen kisebb mint az aljzat szélessége, amint azt az ábrák mutatják. Az aljzat házának eredeti alakja olyan, hogy végfelületei egymással párhuzamosak, az oldal­felületei azonban csak kétharmad részükben párhuzamosak és ezután egymás felé hajlanak úgy, hogy a 32 gúlát alkossák az alsó végfelület felé. Annak megakadályozása végett, hogy az aljzat vezető érintkezőjének karjai, vagy a ház furatát körülvevő falak behorpadjanak a rög­zítőművelet alatt alkalmazott nagy körülvevő nyomás folytán, mindegyik érintkezőbe a 33 ál­dugót nyomjuk, hogy töltse ki vagy tömítse az aljzat üregét. A dugót csak akkor távolítjuk el, ha a rögzítő munkafolyamat már befejeződött, A 33 dugónak nem kell ugyanabból az anyag­ból lennie, mint amiből akár a betét, akár a 20 lemez van, és valóban előnyösebb, ha az anyaga keményebb vagy ridegebb mint a 20 lemezé. A munkafolyamat alatt a kölyű lefelé mozdul el és magával viszi a 25 tartótömböt. Először a tömb alsó felülete érintkezik a 20 lemez felső felületével. A tartótömb ennek megfelelően mozgásában meg van akasztva, és a 21 bélyeg folytatja lefelé mozgását a 26 rugó nyomása ellenében. A 26 rugók elég erősek, hogy a tartó­tömb jelentős nyomást fejtsen ki a 20 lemezre, és hatásos tömítés létesüljön a 28 ajak és a lemez felülete között. Amidőn a 21 bélyeg folytatja lefelé mozgását magával viszi a 12 aljzatot, és amikor az aljzat 14 házának alsó vége érintkezik a lemez felső 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom