152436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mező- és erdőgazdasági vetőmagvak csírázásának megjavítására, keményhéjúságuk feloldására

152436 különböző elektromágneses sugárzásokkal, úm. röntgen, infravörös és a legutóbbi időben rádiófrekvenciás besugárzással. A jelzett eljárások közül egyik-másik a laboratóriumi kísérletekben adott ugyan kedvező eredményt, de sok esetben a keményhéjúság megszüntetésével egy időben a magvak károsodást szenvedtek, mint pl.: a skarifikálásban, egyes hőkezelésekben és a röntgenbesugárzásban. A többé-kevésbé eredményesnek bizonyult laboratóriumi eljárások gyakorlati megvalósításában azonban áthidalhatatlan műszaki vagy gazdasági nehézségek és akadályok mutatkoztak mind a hőközlésben, mind a nedvesen kezelt magvak újraszárításában, mind az eljárás költségeiben. A vegyi eljárások mellett megpróbálták a meslegvizes eljárást is alkalmazni. Ennél a magvakat 50 C°-körüli vagy annál magasabb hőfokú vízben áztatják kb. 1 órán vagy még hosszabb időn át. Az ilyen eljárás akkor hatásos, ha az áztató fürdő hőfoka a csírázás szempontjából már gátló hatású hőmérséklethez közel esik, ami növényenként változó pl. búzánál 50 C°, de pl. tengerinél 40 C°, de az optimális hőmérséklet túllépése a csírázóképességet már nagymértékben lerontja. Ez pedig a melegvizes eljárásnál elkerülhetetlen, mert a magvak kevertségénél fogva, azok egyes tételeinél — melyek száma különben is ismeretlen — a kezelés megfelelő hőmérséklete nem állapítható meg. A minőségromláson túlmenően hátrány még, hogy a nedvesítő folyadékot szárítással kell eltávolítani, ami költséges, hosszadalmas, speciális kezelőberendezést igényel. Ismeretes még a száraz levegővel való kezelés is, amit kb. 5 napon át 45 C°-os száraz, meleg levegővel végeztek. Az eljárás hátránya hosszadalmas kezelés, nagy tér- és energiaigénye, továbá, hogy a keményhéjúság feloldódása a kezelés után kb. 3—4 hetes tárolás után következik csak be. A hazai és külföldi kísérleti eredmények és tapasztalatok szerint a sugárzásos eljárások, így az. infravörös kezelés, vagy röntgensugaras ber hatás technikailag felhasználhatók, de olyan gazdasági és technológiai kérdéseket vetettek fel, melyeknek megoldása eddig nem sikerült. A technológiai problémák, így az infravörös kezelésnél a hatásosnak tulajdonított hőmérsékletnek egyenletes kialakítása és biztosítása a kezelendő anyag egész keresztmetszetére nézve, továbbá a röntgenkezelésnél az anyagba hatoló sugarak intenzitásának azonos szinten tartása függetlenül a rétegvastagságtól stb., végül is áthidalhatatlan elméleti problémaként jelentkeztek. Az infravörös sugaras hőkezelést gyakorlatilag az nehezítette meg, hogy a magot vékony rétegben kellett elteríteni, a röntgen és egyéb besugárzás pedig á technikai nehézségeken kívül veszélyeztette a magvak csírázóképességet is. A nagyfrekvenciás dielektromos eljárások során szerzett kísérleti és gyakorlati tapasztalataink és elméleti megfontolások alapján a nagyfrekvenciás dielektromos technika alkalmazásával kívánjuk az előttünk meg nem oldott nehézségeket elhárítani és üzemi szinten megvalósítható eljárásokat kialakítani. A nagyfrekvenciás besugárzást azért is tartjuk alkalmas 5 eljárásnak, mert a gyors és egyöntetű hőközles biztosítása mellett a keményhéjúság megszüntetésén kívül fertőtlenítő és esetleg stimuláló hatást is tudunk vele elérni az egyéb természetű csíranyugvás megszüntetésére. Az egyes 10 kultúr- és gyommagvak eltérő dielektromos tulajdonságai alapján eljárásunk megvalósítását arra is irányítjuk, hogy a kezelés folyamán egyes idegen kultúr- vagy gyommagvak csírázóképességet is elpusztítsuk. A kívánt hatások el-15 érése mellett elsőrendű gondot fordítunk arra is, hogy a kezelés a rendeltetésszerű felhasználás főtényezőit, úm. a vetőmagnál a csírázóképességet károsan ne befolyásolja. Az e téren végzett kísérletes munkánk ered-20 ménnyel zárult. így sikerült függetlenül a kezelendő anyag vastagságától, annak teljes keresztmetszetében a megkívánt hőmérséklet homogén módon való előállítása, a több órás, illetve napos hőkezelések hatásának rövid ideig tartó kezeléssel való elérése és a kezelési feltételek biztonságos kézbentartása, a kártokozó dózis lehetőségének kizárásával, illetve a csírázóképesség csökkentése nélkül. Eljárásunk alkalmazási kísérleteinél például a keményhéjú magvakat tartalmazó lucernamag tételeknél az alábbi táblázatban közölt eredményeket értük el: • 25 30 35 40 45 Kezelt Ellenőrző csírázott % keményhéjú % csírázott % keményhéjú % 83 7 62 22 82 7 60 23 79 1<0 59 33 72 16 53 35 83 14 70 26 69 23 53 36 78 13 53 36 Átlag 78,0 12,8 58,6 • 30,1 Eljárásunk lényege, hogy kis intenzitású ener-50 giabevitelt alkalmazunk és a magvakat differenciáltan kondicionáljuk, amit e célre szerkesztett több zónás kezelési művelettel dolgozó berendezéssel hajtunk végre. Ezen eljárással megvalósítjuk a kemény héjúság feloldását is. 55 Az eljárást a csatolt rajzon szemléltetett berendezés példaképpeni kiviteli alakjának szerkezeti részeit követő működési leírása kapcsán ismertetjük bővebben. A kezelendő magvak befogadására az —1— 60 garat és kiömlőnyílásának szabályozására a —2— tolózár van alkalmazva, vagy zsákolt fémzárolt állapotban juttatjuk a magvakat a kezelőszalagra. A —3— felső elektród a —4-—* ^ tartószerkezetre van felszerelve, cserélhetően, 63 mely_jiz —5— exoenterrel magasságirányban ál-2