152436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mező- és erdőgazdasági vetőmagvak csírázásának megjavítására, keményhéjúságuk feloldására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. VI. 04. Közzététel napja: 1965. VI. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (DE—413) 152436 Szabadalmi osztály: 45 b 1/00 Nemzetközi osztály: A 01 c 1/00 Decimái osztályozás: 631.331.92 Feltalálók: Dr. Demeczky Mihály igazgató, Dr. Jónap Lajos tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: Dr. Demeczky Mihály igazgató, dr. Jónap Lajosné, Budapest Eljárás és berendezés mező- és erdőgazdasági vetőmagvak csírázásának megjavítására, keményhéjúságuk feloldására A növény fajfenntartásához a természet sokféle módon ad segítséget. Ezek közé tartozik a csíranyugvás egyik formája, az ún. keményhéjúság. A magvak kemény héja rövidebb, hosszabb ideig, sokszor éveken át nem engedi 5 át a vizet és emiatt a mag nem csírázik. A pergés vagy vetés útján talajba került magvak egy része — a keményhéjúak — nem akkor kelnek ki, amikor kellene, hanem egy, két vagy több év múlva. Ez előnyös a fajfenntartás szemszö- 10 géből, de hátrányos a termesztésre. Eltekintve attól, hogy a keményhéjúság százalékának megfelelően nagyobb a vetőmagszükséglet, komoly károkat okoz az elvetett mag egy részének évekre elhúzódó kelése, mert egyszerre érhet 15 be az utána termesztett növénnyel és magja esetleg csak nehezen, vagy egyáltalán nem távolítható el. Ez idézi elő sokszor a lucernamag keveredettségét vörösherével, amely mind a hazai felhasználás, mind az export során ko- 20 moly károkat okoz. A keményhéjúság főleg a vadonélő — gyomnövények magjaiban fordul elő, a termesztett növényeink közül pedig elsősorban a herefélék és fák magjaira jellemző. A vetőmagban levő 25 és a csíráztatási vizsgálat során megállapított keményhéjú magvak százaléka teljes egészében érinti, ill. csökkenti a vetőmag termesztési értékét és növeli a területegységre szükséges vetőmag mennyiségét. A kereskedelmi értéket — 30 az árát — azonban csak akkor, ha a keményhéjúság bizonyos mértéket meghalad. A szabványok ugyanis a keményhéjű magvakat növényfajonként meghatározott százalékban a csírázóképességhez számítják, majd a keményhéjúság százalékát a minőségi osztályba sorolásnál veszik figyelembe és csak egy bizonyos határon túl minősítik emiatt a vetőmagtételt vetésre, ill. fémzárolásra alkalmatlanná. Így a lucernamagban 20% keményhéjű lehet a kiváló osztályban, 25% az 1. osztályban, 30% a 2. osztályban. A vörösheremagban 10% keményfaéjú mag lehet a kiváló, 15% az 1. osztályú és 20% a 2. osztályú vetőmagban. A növényfajonként, termesztési helyenként és évjáratonként különböző mértékben, több tényező hatására előforduló keményhéjúság megjelenésének okaival, időtartamával, a természetes megszűnés feltételeivel, valamint a keményhéjúság művi megszüntetésével világszerte sokan foglalkoztak. Számtalan vegyi és fizikai eljárást próbáltak ki laboratóriumi kísérletekben és vizsgálatokban. A vegyi anyagok közül különféle alkatiakat, talajkivonatokat, kénsavat, alkoholt) kloroformot, királyvizet és egyéb Vegyszereket próbáltak ki, a fizikai eljárások során kezelték a vetőmagvakat meleg vízzel, szárazhővel, változó hőmérséklettel, alacsony —190°-os lehűtéssel; a maghéj művi megsértésével, ún. skarifikálással, 152436