152435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a B12-vitamin csoportba tartozó vegyületek előállítására
MIAGYAR NÉPKÖZTÁRS ASÁÍ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI HÍR ál SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. II. 18. (GI—488) Közzététel napja: 1965. VI. 22. Megjelent: 1966. III. 01. 152435 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: C 12 d Decimal osztályozás: Feltalálók: Vakaliosz Tanasziszné biológus, Varga Ferenc vegyészmérnök, Piukovich Sándor vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt, Budapest Eljárás a Bi2 -vitamm csoportba tartozó vegviijetejf előállítására 1 Ismeretes, hogy Propionibacterium shermanii fermentációjával, vállalatunk 143 834 sz. szabadalma értelmében B12-vitamin állítható elő. A szabadalomban ismertetett eljárás hátránya, hogy a kitermelés nem kielégítően magas. Ismeretes továbbá, hogy a Bi2 ~vitamin-term.elés emelését megkísérelték a tápközeghez adagolt kobalt só alkalmazásával (Chem. Abs. 1962. 3289, 1964. 1073, 7406 és 7417). A vitamintermelés emelésére más törzseket is alkalmaztak (7697/58 sz. japán szabadalom, 1091705 sz. NSZK szabadalom). Azt találtuk, hogy a korábbi, Propionibacterium shermanii törzset alkalmazó eljárásoknál ipari méretekben lényegesen jobb kitermeléssel állíthatók elő a B12-vitamin csoportba tartozó vegyületek (hidroxokobalamin, ciánokobalamin és egyéb biológiailag aktív vegyületek) egy új Propionibacterium shermanii 104/b törzs anaerob fermentációjával, mely törzset ismert Propionibacterium shermanii törzsből kobalt ionokkal való mutáció útján állítottunk elő. A szóbanforgó új törzset az Országos Közegészségügyi Intézetnél 630.903/24 sz. alatt deponáltuk. Az új törzs előállítására szolgáló mutagen eljárás mint módszer is új, sőt, az a tény, hogy kobalt ionokkal való mutatással törzsünk esetében kedvező eredményhez jutottunk, az irodalmi adatokból várható eredményekkel kife-10 15 20' 25 30 jezetten ellentétben van. Az irodalomból ismeretes ugyanis (pl.: Boyland Pharm. Rev. 6, 1954, 345; Demerec és társai, Am. Naturalist 85, 1951, 119; Járai, Acta, Microbiol. Hung. 9, 1962, 273), hogy kobalttal való mutagen behatás eredményeképpen baktériumokon és sugárgombákon kimutatható mutáció nem volt észlelhető* A táptalajra számított 0,0203% kobalt ion behatását eddig csupán légzés-deficiens élesztők előállítására tudták alkalmazni. (Líndegren és társai Nature 182, 1058, 446). Törzsünk előállításakor a kísérletekhez korábban alkalmazott kobalt ion mennyiség 15— 20-szorosát (0j2—0,3% Co-ion) alkalmaztuk. Ezzel az eljárással új tulajdonságokkal rendelkező Propionibacterium törzsekhez jutottunk. A mutációt a következőképpen végeztük el: Az alkalmazott táptalaj a következő: 20,0 g dextróz, 10,0 g kukoricalekvár, 40 gamma/ml vasszulfát, 7500 gamma/ml kobalt nitrát és 1000 ml víz. A táptalaj 9 ml-éhez 1 ml oltóanyagot adtunk, amely 4-10» baktériumot tartalmazott. A beoltott kultúrát 120 órán át 28 C°-os termosztátban inkubáltuk, majd agaros -táptalajt tartalmazó Petri-csészékben szélesztettük és anaerob körülmények között nitrogén atmoszférában inkubáltuk. Mintegy 500 megvizsgált telep közül kiválasztottuk azokat, melyeknél lényegesen megnövekedett a B12-vitaminszerű anyagok termelése. Ezek közül ki-152435
