152423. lajstromszámú szabadalom • Hordozófelület fototokatód részére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. VIII. 12. (TA—827) Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. 152423 Szabadalmi osztály: 21 a1 32; 21 g 29—35 Nemzetközi osztály: H 04 n; H 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Kardos Ferenc tudományos osztályvezető, Sági Lajos tudományos főmunkatárs, Jedlovszky Rezső tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Hordozófelület fotókatód részére 1 Szilárd testek szerkezetére vonatkozó jelenlegi ismereteink szerint a szilárd testek szabad és kötött elektronokat tartalmaznak. Hogy egy szilárd testnek adott körülmények között mekkora az elektromos vezetőképessége az a benne 5 jelenlevő szabad elektronok számától függ, és így beszélhetünk jó elektromos vezetőkről (fémek) és kevésbé jókról (félvezetők). A szabad elektron által képviselt energiaállapot külső energia hozzávezetésével tovább növelhető és 10 ha a növelés oly mérvű, hogy az energia állapot egy bizonyos értéknél nagyobb lesz, úgy az elektron elhagyhatja a szilárd test felületét. Vannak rossz elektromos vezetőképességű szilárd testek, melyekben az elektronok energia- 15 állapota olyan, hogy aránylag kismértékű energiaközléssel elektromos vezetőképességük tetemesen megnő. Ilyen szilárd testeket félvezetőknek nevezzük. Egyes félvezetőknek felületét különleges módon kezelve az is elérhető, hogy a 20 gerjesztett szabad elektronok további aránylag csekély energiaközléssel kilépjenek a szilárd testből. Ismeretes, hogy félvezetőknek fentvázolt tulajdonságát fotókatód előállítására használhatjuk 25 fel. Különleges célokra olyan fotokatódot készíthetünk, mely a gerjesztő optikai sugárzás egy részét reflektálja, egy részét abszorbeálja és egy részét átengedi. Az ilyen félvezetők tehát bizonyos mértékig „átlátszóak" és a gerjesztő so % energia a sugárzás abszorbeált része. Előállításuk technológiáját tekintve a fotokatódként alkalmazható félvezetők általában vékony rétegeket képeznek és mint ilyenek „hordozóra" van szükségük. Egyes esetekben a hordozó maga a félvezető egyik komponense, pl. ezüstkoxid esetében ' az ezüst, más esetben csillám vagy üveg. Minkét esetben a fotókatód tulajdonságaira befolyással vannak a „hordozó" felületi tulajdonságai. Találmányunk a hordozó felület készítésére vonatkozik. Ismeretes, hogy a vákuumtechnikában alkalmazott fotokatódok hordozója közvetve (pl. a fotocelláknál) vagy közvetlenül (pl. képátalakító csöveknél) az üveg. Ismeretes továbbá, hogy abban az esetben, ha közvetlenül az üveg a hordozó, vagyis a félvezetőréteget magán az üvegen alakítjuk ki, az üvegfelület szerepe döntő fontosságúvá emelkedhet. Ilyen esetben az üveget és az üvegfelület kezelését különös gonddal úgy kell megválasztani, hogy a katódkészítést megelőző felületkezelés a felület tulajdonságait károsan ne befolyásolhassa. Rosszul megválasztott üveg és/vagy helytelenül alkalmazott technológiával előkészített üvegfelület leronthatja a fotókatód tulajdonságait pl. azáltal, hogy megnehezíti a fotókatódból kilépő elektronok utánpótlását. Olyan esetben fordul elő ilyen káros hatás, mikor az üvegfelületen levő, vagy az előkezelésből származó huzalozott-152423
