152421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés intermodulációs zaj panoramikus mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. XI. 14. Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (TA—795) 152421 Szabadalmi osztály: 21 ai 7—10 Nemzetközi osztály: H 04 1 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Sárkány Tamás tudományos főmunkatárs, 70%, Meleg József tudományos főmunkatárs, 30%, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés intermodulációs zaj panoramikus mérésére Ismeretes, hogy sokcsatornás telefonjelet át­vivő mikrohullámú rendszerek és telefonberen­dezések intermodulációs torzításának mérésére elterjedten alkalmazzák az ún. intermodulációs zajmérési eljárást. Ennek az az elve, hogy a mérendő berendezésre a sok telefoncsatorna jelei helyett fehérzajfeszültséget adunk, amely­nek spektrum-határát a csatornaszámnak meg^ felelően választjuk meg, és a zaj-spektrumból keskeny rést vágunk ki annak megfelelően, mintha az egyik csatornában nem folyna be­szélgetés. Az ilyen módon nyert zajspektrum burkológörbéjének jellegét az l/a ábra mu­tatja. A mérendő berendezés intermodulációs torzításának az a hatása, hogy a keskeny rés helyén is zaj jelenik meg. Ezt a zajt mérjük olyan vevőkészülékkel, amely éppen a kivágott rés frekvenciájára van hangolva; a vevő frek­venciagörbéjét az 1/b ábra mutatja. Nagy telefoncsatornaszám esetén az l/a áb­rán jelzett frekvenciasáv meglehetősen nagy; pl. 600 csatorna esetén kb. 60—2600 kHz-ig, 1800 csatorna esetén kb. 300—8500 kHz-ig terjed. Minthogy a sáv különböző pontjain mért zaj­teljesítmények alapján következtetni lehet az intermodulációs torzítást előidéző karakterisz^ tikák jellegére, azért a szokásos zajmérő beren­dezésekben a keskeny rés frekvenciáját és a vevő vételi frekvenciáját több, rendszerint há­rom-négy értékre át lehet kapcsolni. 10 15 20 25 30 A fenti elvnek megfelelően a használatos in­termodulációs zajmérő berendezések két részből, a zaj generátorból és a zajvevőből állnak. A következőkben röviden ismertetjük ezek blokk­diagramját. A használatos zajgenerátorok blokk-diagram­ját a 2/a ábra mutatja. Az N zajforrás által szolgáltatott spektrumot két szűrő határolja be, az L aluláteresztő szűrő és a H felüláteresztő szűrő. Ezután az SW 1 átkapcsoló következik, amellyel a keskeny rést előidéző lyukszűrőt ki-be lehet kapcsolni. Az SW 2 átkapcsoló arra szolgál, hogy különböző frekvenciájú S 1, S 2 ... Sn lyukszűrőket kapcsoljunk be. A használatos zajvevők blokk-diagramját a 2/b ábra mutatja. Az A állítható bemenő osztó után az R vevőkészülék következik, amelynek vételi frekvenciáját az SW 3 átkapcsolóval a generátorban levő lyukszűrők frekvenciáira le­het hangolni. A vevő kimenő zajfeszültségét az M műszer indikálja. A mért berendezés intermodulációs torzítá­sára az ún. zarteljesítmény-viszony jellemző, amelyet a következő eljárás szerint szokás meg­mérni: A G zaj generátor kimenetét a mérendő x áramkör bemenetére csatlakoztatjuk, az R zaj­vevő bemenetével pedig az x áramkör kimene­tére csatlakozunk a 3. ábra blokk-diagramja szerint. 152421

Next

/
Oldalképek
Tartalom