152416. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső frekvenciasokszorozás céljára

152416 7 8 ket galvanikusan össze kell kötni. A további négy 23, 24, 25 és 26 elektróda, amelyet pozitív potenciálra kell kötni, a 18 csőtápvonal falából kiindulva nyúlnak a csőtápvonal belsejébe. A 18 csőtápvonal keskenyebb oldalairól kinyúló 23 és 25 elektródák emellett fésűkként vannak kiképezve, amelyeknek fogai a csőtápvonal hosszirányában egymáshoz képest el vannak tolva, Ilyen módon késleltető művonal keletke­zik, amelyen mind a pozitív, mind pedig a ne­gatív energiájú szinkronhullámok nagyfrekven­ciás hullámot tudnak gerjeszteni. Egy ilyen vezetéknek szórási lefolyását a 7. ábra mutatja egy szokásos c/v — '*••— diagramként. Látható, hogy a vezetéknek, mint visszafutó-hullámszer­kezetnek szórása messzemenően vízszintes le­folyású az első előrefutó részhullám szamára, úgyhogy ezen részhullámmal való üzemnél a késleltető művonal nagyon széles sávú. A kés­leltető művonal méreteit úgy választjuk meg, hogy az áteresztő tartomány közepes Á3 hullám­hossza a nyolcpólusba eredetileg betáplált l0 szinkronhullám-hosszúság harmadrésze. A nyolc­pólusban keltett 3 «0 frekvenciájú szinkron­hullám ekkor a vezetéken 3w0 frekvenciájú nagyfrekvenciás hullámot gerjeszt. A késleltető művonal geometriájának változtatásával a kés­leltető művonalat a nyolcpólusban sokszorozott más kívánt frekvenciára lehet hangolni, például 9<M0 vagy 27<»o frekvenciára. A találmány nincs korlátozva a bemutatott kiviteli példákra. Különösen nincs szükség arra, hogy a kicsatoló rendszer a többpólus alkatrésze legyen. A többpólusnak tíz vagy több elektró­dája is lehet. Lehetséges továbbá, hogy a pozi­tív és negatív elektródák potenciája lüktessen és ezáltal a csövet impulzus üzemben alkalmaz­zuk. Ebben az esetben az az előny adódik, hogy még rossz impulzus alak mellett is a frekvencia szigorúan állandó marad, minthogy a frekven­cia csak a többpólus geometriájától függ. Az ilyen cső különösen igen nagy teljesítmények számára alkalmas impulzus üzemben olyankor, amikor nagy frekvencia stabilitást követelnek meg. A találmány szerinti katódsugárcsőnek egy sor előnye van. A frekveneiasokszorozás rend­kívül pontos, minthogy csak a többpólus geo­metriájától függ, nem pedig az áram és feszült­ség viszonyoktól. Emellett a sokszorozási ténye­zőt igen naggyá tehetjük. Végül a sokszorozás egyidejű teljesítmény növelés mellett történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Katódsugárcső frekvencia sokszorozás cél­jára, elektronsugarat előállító rendszerrel, be­csatoló rendszerrel, amelyben az elektronsugár elektronjai a modulálatlan elektronsugár ten­gelyéből kitérítést szenvednek, párosszámú több­pólussal, amelynek elektródjai az elektronsugár körül tengelyszimmetrikusan vannak elrendez­ve és a többpólus kerülete mentén váltakozva, nagyságra nézve azonos, de ellentétes polaritású villamos egyenpotenciálon vannak, továbbá ki­csatoló rendszerrel, amelyben az elektronsugár influenciahatás útján mikrohullámú jelet kelt és egy kollektorral az elektronsugár részére, — amely katódsugárcsőnél az elektronsugár longi­tudinális mágnestérben halad, azzal jellemezve, hogy becsatoló rendszere elektronsugarat szink­ronnullámmal moduláló önmagában ismert szer­vekből áll és a többpólus az elektronsugár ten­gelye körül tengelyszimmetrikusan elrendezett legalább hat elektródát tartalmaz, amelyek egyenesvonalúan párhuzamosan helyezkednek el az elektronsugár tengelyéhez képest. 2. Az 1. igénypont szerinti katódsugárcső ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy kicsatoló­rendszere a többpóluson belül van elrendezve. 3. A 2. igénypont szerinti katódsugárcső ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a többpólus minden második elektródája fésűként van ki­képezve, amelynek fogai a többpólus sugara irányában az elektronsugár tengelye felé mu­tatnak. 4. A 3. igénypont szerinti katódsugárcső ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes fésűk fogai a többpólus hossziránya mentén egymáshoz képest oly módon vannak eltolva, hogy a szabad. fogvégek a többpólus kerülete mentén csavarvonalon helyezkednek el. 5. A 2. igénypont szerinti katódsugárcső ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy többpólusa nyolcpólusként van kialakítva, amelynek elekt­ródjai derékszögű négyszög keresztmetszetű csőtápvonalban vannak elrendezve és az elekt­ródok egy része a csőtápvonal oldalfalaival gal­vanikusan össze van kötve, a csőtápvonal két keskenyebbik oldalán levő elektródok pedig fésűkként vannak kiképezve, amelyeknek fogai a csőtápvonal hosszirányában egymáshoz képest el vannak tolva. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti katódsugárcső változata, azzal jellemezve, hogy nem szinkronhullámcsatolót tartalmaz, hanem ciklotronhullám-csatolót és a katódsugárcső az elektronsugár haladása irányában a ciklotron­hullám-csatoló után mágnestér-térerősségugrást létrehozó önmagában ismert szervvel rendel­kezik. 7. A 6. igénypont szerinti katódsugárcső ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ciklotron­hullám-csatoló után a mágnestér irányát meg­fordító önmagában ismert szerv van beiktatva. 8. A 7. igénypont szerinti katódsugárcső ki­viteli alakja, azzal jellemezve, Ifogy ciklotron­hullám-csatolója transzverzális villamos válta­kozóterű hullámvezető késleltető művonal. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 S0 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom