152412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síküveg gyártására

152412 5 6 son át halad a rajz szerint jobbra a 6 és 7 alakító görgők közé. A felső 6 görgő kismértékben a 7 görgő előtt van, miáltal a megolvasztott 11 üveg a 7 görgőnek elöl levő részére jut, a két görgő tehát az üveget előre és lefelé irányítja. így pontos működésű formázás jön létre és az üvegszalag a kívánt irányban halad előre. A 3 nyílásból távozó 11 olvasztott üvegszalag tehát pontosan a kívánt formában jut a fürdőre és annak viszszafelé történő mozgása nem lehetséges. A szalag kialakítására alkalmas 6 és 7 görgők a tartály egyik végénél vannak, vagyis az olvasztott üveg 12 fürdőjének bevezető vége felett helyezkednek el. Ez a fürdő pl. ónból vagy olyan ónötvözetből van, amelyben a legtöbb az ón, a többi anyag pedig viszonylag kis mennyiségű. A tartálynak 13 feneke van, melyhez a 14 oldalfalak és 15 végfalak csatlakoznak. Ezek a falak és a 13 fenék is egy darabban készülhetnek. A 12 fürdő felszínét a rajzon 16-tal jelöltük. A tartályra fedélszerkezet van erősítve, amely a fürdőt áthidalja és fő részei a 17 fedőlemez, 18 és 19 végfalak, valamint a 20 oldalfalak. Így a tetőszerkezet alagútszerű kialakítású a fürdő felett és benne egy olyan tér alakul ki, amelybe védőatmoszférát lehet juttatni. Ezt az atmoszférát a fürdő feletti térbe a 20a vezetékeken át áramoltatjuk be, amelyek a tetőszerkezet fedőlemezébe Vannak erősítve és lefelé függő helyzetben vannak. A védőatmoszférát a fürdő felett tartjuk fenn éspedig olyképp, hogy annak anyaga (gáza) a tetőszerkezet alagútszerű üregéből állandóan kifelé szivárog, hogy a környező levegő behatolását meggátolhassuk. A 18 végfal a tartály bevezető végénél van és felülről lefelé nyúlik, alsó vége tehát az üvegszalag közelében van a 21 bevezető nyílásnál. A 22 üvegszalag ezen a nyíláson halad át a 6 és 7 görgőkből való kilépés után. A tartály másik végén levő 19 végfal a tartály 15 végfala felett van és e két fal között van a 23 kivezető nyílás amelyen át a lehűtött üvegszalagot sérülés nélkül lehet a tartályból kiemelni. A fürdő bevezető végénél a fedélnek 24 meghosszabbítása van, amely a 10 gáttal együtt kamrát alkot és ez magában foglalja a 6 és 7 görgőket. Ez a kamra tartalmazza továbbá a 25 oldalfalakat, amelyeket a tartály 14 oldalfalai tartanak. Tekintettel arra, hogy a fürdő felett védőatmoszférát tartunk fenn, a védőgáz kifelé igyekszik mozogni a 21 bevezető nyíláson át, tehát gáz juthat be az említett 6 és 7 görgőket magában foglaló kamrába és ugyancsak lehetséges, hogy a 23 kivezető nyíláson át szivárog ki a védőgáz. A találmánynak most ismertetett kiviteli példájánál hőfokszabályozókat alkalmazunk, amelyek a rajz szerint 26 hevítőszervek alakjában kerülnek alkalmazásra és a fedél alatt vannak megerősítve. További hőfokszabályozókat is alkalmazunk, éspedig a 27 melegítőszerveket, amelyek a fürdőben vannak. Ilyen módon sikerül a fürdőben a hőfokkülönbségeket, az ún. hőfok-gradienst úgy beállítani, hogy a kivezető nyíláson át a fürdőből eltávolított üvegszalag egymással párhuzamos és sík felületekkel kerül ki a fürdőből és felületei simák, valamint fényesek, úgy mint az ismert tűzben kikészített minőségnél. A fürdőből kijuttatott üveg e jellemzői elérhetők az üveg felszínének megolvasztásával miközben az a fürdőn előre halad, vagy lehetséges a fürdő hőfokát a bevezető végződésnél kb. 1000 C°-on tartani (nátronmész-szilika-üveg esetén), miáltal az üveg megolvadt 28 rétege alakul ki a 22 üvegszalagból. Ezt a réteget olvadt állapotban tartjuk elegendő hosszúságú darabon (úton) át a fürdő mentén, miáltal a 30 úszótest keletkezik a megolvasztott fürdő felületén. A megolvasztott üveg említett 30 úszó része folyamatosan halad előre a fürdő mentén és eközben lehűtjük, vagyis a fürdő kivezető végéhez már csak 600 C°-kal érkezik és így sérülés nélkül kiemelhető a fürdőből a 37 görgők segítségével. Ez utóbbiak a fürdőnek a rajzon jobboldali végén vannak, valamivel a 23 kivezető nyílás fenekének szintje felett. Az említett és nyomás alatt tartott védőatmoszférán kívül, ami a fürdő felett van, még kismennyiségben, ill. nyomokban oxigén és kén is van jelen, vagy esetleg más szennyeződés, amelyek a fürdő feletti védőatmoszférába jutnak. Az itt jelenlevő oxigén és kén a fürdő fémjével olyan reakciókat létesíthet, amelyek a fürdőt szennyezik vagyis az üveg minőségét ronthatják, mert bejuthatnak az üveg belsejébe annak alsó részén vagy legalább lerakodhatnak az üveg felületén. A fürdő felszínén akkor is keletkezhetnek szennyeződések, ha az oxigén és kén csekély mennyisége az üvegszalag alsó felületéből jut be a fürdőbe és az üveg bizonyos utólagos használatainál vagy alkalmazásainál előnyösnek bizonyult az üvegszalag alsó felületét megtisztítani, amikor azt eltávolítottuk a fürdőből. A találmány szerint oly eszközöket alkalmazunk, amelyek a fémfürdőben cirkuláló áramlást létesítenek, vagyis az olvadt fémet állandó mozgásban tartják az üvegszalag alsó felülete mentén. Ezt olyképp érjük el, hogy a fémfürdő anyagát annak 16 felső felülete felé áramoltatjuk, az tehát az üvegszalag felé mozog és így az üveg állandóan felújított megolvasztott fémmel érintkezik. Ügy, amint az 1. ábrán látható, az olvasztott fém számára készített 31 cső vagy vezetéknek 32 bevezető nyílása van, amely kapcsolatot létesít a fürdő anyagával, a tartály 14 oldalfalán át. A 31 cső felfelé áthatol a tartály 13 fenekén és így a 36 üvegszalag közvetlen közelében, az alatt végződik, A csőnek 33 kivezető nyílása van, amely a fürdő fenekében helyezkedik el (2. ábra). Ilyen módon a vezeték kétszer vagy többször meghajlított, tehát hurok alakú és ilyen módon hatol át a tartály fenekén. A vezetékhez 34 szivattyú tartozik, amely a hurok-alak alsó vízszintes részén van. Ez a szivattyú alkalmas arra, hogy a megolvasztott fémet a fürdő oldalától, a vezetéken átszivaty-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3