152403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csonthéjas gyümölcsök felezésére és magtalanítására

152403 5 6 külső csövet kifelé tolja mindaddig, míg a 19 sziélepkar a 9 henger belső felületére fel nem fekszik. A 19 szelepkaron levő 20 szelep, me­lyet ia 21 szeleprugó a 15 külső cső végén ki­alakított 15b szelepfészekbe szorít, nyugalmi állapotában zárva tartja a 15c furatot. A 19 szelepkar elmozdulásával pedig a 20 szelepnél szabadida váló 15c furaton keresztül levegő áramlik a 16b térbe és így a vákuum meg­szűnik és a 12 tapadófej a gyümölcsöt leejti. A 3. ábrán levő részletrajzból látható, a 2 rendezőszalagon a szilva a megfelelően kiala­kított 2b fészekbe fekszik bele. 9 rendezősza­lag fémből, gumiból, vagy műanyagból készül. A 2b fészeknek miegfelelően a 9 alsó hengeren 9c hornyok vannak kialakítva a fészek elfor­dulásának és átfutásának biztosítására. A 2b fészekben alul kiképzett lyukon hatol be a 12 tapadófej és fogja meg a 24 szilvát. Az alsó 12 tapadófejet előbb érik el a 24 szilvát és azt a 2 szalagon levő 2b fészekből kiemelik, majd nekinyomják a 12 felső szívófejeknek. Az 5 és 5a kényszerpályák úgy vannak kialakítva, hogy a szilva megfogása után a 4 szívófejek a hen­ger középpontja felé el tudnak mozdulni, mi­által a megfogott szilvát kétoldalira széthúzni igyekeznek. Mivel a 4 és 4a szívófejek elfor­dulása íves pályán történik, a vágás folyamán szétvált puha gyümölcshús két irányban elfor­dul és a csontkemény mag, mely nem tudja az ívelt pályát követni, elválik a gyümölcstől és a 25, vagy 25a megkivetők között egyenes irányban továbbhalad. A szilva, illetve gyümölcs bevágását a 8 kés végzi, amely a 4. ábrán látható. A 24 egész szilva a 8 kés 8a egyenes élével találkozik. A találkozásnál a 9 alsó henger külső végén ki­alakított 9d pálya a 26 késtartót kívánt állás­ba állítja be. A 26 'késtartón elhelyezett 34 kar végén levő 29 görgő a 30 tengelyen forog és a görgő palástját a 9d pályára szorítja a 27 húzórugó. A 27 hiúzórugó egyik vége a gép­vázhoz van rögzítve. A 26 késtartón 31 mág­nes van elhelyezve, melynek tekercsén megfe­lelő frekvenciájú váltakozó áram folyik át. A váltóáram hatásaira kialakuló mágneses tér a 32 rezgőfejet rezgésbe hozza. A 32 rezgőfej a 8 késhez van erősítve, ós így rezgését a 8 kés­nék is átadja. A 8 késsel együtt rezgésbe jön a 25 felső és 2'5a alsó magkivető is. A 8 késen kialakított 8a él találkozik az ép gyümölccsel és azt a magig bevágja. A bevágás után a kés a 9d pályának megfelelően úgy helyezkedik el, hogy a 18 késen kialakított 8b vágóéi a mag mellett halad el és rezgésével a magot kétol­dalról érintve a húst átvágja, valamint a ma­got mozgásba hozza. Ugyanakkor a mag a magkivető 25b és 25c csúcsa közé jut, amely a 8 késsel érintkezésben van, azonos frekven­ciájú rezgésbe jön. A mag hátsó részén elhe­lyezkedő gyümölcshús a kés megfelelő frek­venciájú, illetve amplitúdójú mozgása folytán hasad le. A 25 és 25a magkivetők a maggal érintkezve, annak rezgési energiát adnak, ami­nek következtében a maghoz tapadó gyümölcs­részeknél keletkező rezgési csomópontok követ­keztében a gyümölcs húsát és a magot össze­tartó erek, rostok elszakadnak.. A rezgési cso­mópontok a kétféle anyag (a mag és gyümölcs húsa) által különbözőképpen továbbított rezgé­sek következtében azok találkozásánál jönnék létre, tehát pontosan a hús és a mag érintke­zésénél. Az így elválasztott 24b mag a mag­kivetők között a gyümölcsből kilép és a 7 magelvezétő csatornába jut. A 4 és 4a szívófejek tovább elfordulva az 5 és 5a kényszerpályák hatására a hengerben kifelé elmozdulnak. Ekkor a 19 szelepszár hát­rafelé elmozdul és ezáltal a szabaddá váló 20 szelepen keresztül levegő jut a 16b térbe, és így a vákuum megszűnésével a 24a gyümölcs­felek a 12 tapadófejtől elválnak. Az elvált 24a gyümölcsfelek a 6 alsó és 6a felső gyümölcs­elvezető csatornába esnék. A találmány szerinti berendezés célszerűen úgy alakítható ki, hogy a hengereken egymás mellé, a 2 szalag szélességének, illetve a kí­vánt teljesítménynek megfelelően több szívó­fejet helyezünk el. A vákuum, biztosítására, a 9 és 9a hengerek végét tömítetten csatlakoztatjuk az álló 5 és 5a kényszerpályák tengelyéhez és azon keresz­tül vákuumszivattyúval kapcsoljuk össze. A találmány szerinti berendezés rendezősza­lag, terelő, tapadófej, kés és magkivetők ki­cserélésével többféle gyümölcs felezésére is al­kalmazható. Ennek az előnye abban van, hogy általában a gyümölcsök érése különböző idő­ben történik, és így a berendezés kihasználási foka igen magas. A találmány szerinti berendezés további elő­nye, hogy alkatrészei egyszerűek, sok esetben azonosak és így azok gyártása és esetleg cse­réje könnyű. A berendezés teljesítménye több százszorosa a kézi magozásnak és így jelentős munkaerő megtakarítást tesz lehetővé. A gyümölcsök gyors feldolgozása azok romlási százalékát csökkenti le. Ez azért jelentős, mert egy-egy gyümölcsfajta érésv ideje aránylag rövid és egyszerre nagy mennyiségű gyümölcs feldolgo­zása válik szükségessé. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás csonthéjas gyümölcsök felezésére és magtalanítására, azzal jellemezve, hogy a gyümölcsöt szimmetriasíkjára merőlegesen vá­kuum segítségével megfogjuk, majd rezgőkés­hez vezetjük, miközben széthúzzuk, és a gyü­mölcsöt félbevágjuk, majd a maggal rezgés­energiát közölve, azt a gyümölcstől elválaszt­juk és eltávolítjuk. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy sugár­irányban mozgatott szívóféjekkel i(|4, 4a) ellá­tott egymással szembeforgó alsó (9) és felső hengere (9a), az alsó henger i(9) által vezetett fészkekkel (28) ellátott végtelenített rendező-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 fiO 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom