152402. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékban szuszpendált testecskék fizikai tulajdonságainak vizsgálatára

3 152402 4 automatizálást egyszerű megoldással teszi lehe­tővé. Fenti előnyöket a találmány szerinti készü­léknél a későbbiekben részletesen leirt külön­leges kiképzéssel azáltal érjük el, hogy a hi­gany nivókülönbségének előállítására nem szí­vást alkalmazunk, hanem a higany szabad fe­lülete fölött pillanatnyi nyomásnövekedést kel­tünk. Azáltal, hogy nyomást alkalmazunk, az említett ismert készüléknél alkalmazott kétál­lású csap elmaradhat és mindössze egy vissza­csapó szelep kerül a helyére, amely az elékt­rolitfölösleg kiáramlását megengedi, de vissza­áramlását nem. Ilyen módon elmarad a csap kezelése és egyik állásból a másikba való át­váltása. A találmány szerinti készüléket' oly módon alakítjuk ki, hogy a higany szabad felülete fö­lötti teret kiszélesedőre, pl. gömbalakúra ké­pezzük ski és ez a rész szűk nyilason keresztül közlekedik a környezettel. Ebben a térbe vil­lamos úton izzítható fémszálat építünk be, amelyet a külső kapcsoló útján egy áramforrás sarkaival kötünk össze és a fémszálat hirtelen erősen felizzítva, az U-cső -légterében levő hir­telen felmelegítésével állítjuk elő a szükséges nyomást. A pontos higianyszint beállítása szem­pontjából időkapcsolót alkalmazhatunk, de en­nél előnyösebb, ha egy kondenzátort töltünk fel megfelelő feszültségre és ezt sütjük ki az izzószálon keresztül. Fentiekből nyilvánvaló, hogy ezen megoldásnál rendkívül előnyös fel­tételeket teremtettünk az automatizálás cél­jaira, tekintettel arra, hogy a mérés végrehaj­tására mindössze egy villamoskapcsolót kell működtetnünk, amellyel a higany szintjét ál­lítjuk és közben pl. ugyanazon mintából so­rozatmérést végezhetünk, míg mintacserék ese­tén csak a minták cseréjére van szükség, ami szintén automatizálható és az ismert automa­tizálási technika mellett a szakember számára ez már nem okoz nehézségeket. Az ismertetett megoldásnak az az előnye is megvan az ismert többi megoldásokkal szemben, hogy ez egész bonyolult szivattyúrendszer, amely a vákuum előállításhoz szükséges — elmarad. A találmány szerinti készüléket kiegészíthet­jük a nyomáskeltőhöz hasonló újrendszerű ke­verővel is, amelyet a kiviteli példa kapcsán ismertetünk részletesebben. A találmány szerinti készülék további rész­leteit rajz alapján előnyösen példaként! kivi­telen ismertetjük Az 1. ábrán látható egy példákén ti készülék felépítése, amely a következő: 1 elektrolit tartályhoz annak alján 2 mérő­edény csatlakozik. A 2 mérőedényen 3 mérő­nyilás van kiképezve. Elvileg a 2 mérőedény az 1 elektrolit tartállyal egy darabból is ké­szülhet, de észszerűségi okokból előnyösebb különálló részekből készíteni és csiszolattal egyesíteni őket. Az 1 elektrolit tartályba van építve 4 visszacsapó szelep, amely az elektrolit áramlását szabályozza és azt csak 5 nyíl irá­nyában engedi áramlani. Az 1 elektrolit tar­tályhoz 6 U-cső csatlakozik, amelyben 7 hi­gany van elhelyezve. A 6 U-cső szabad szára kiszélesedő 8 gömb alakú részben végződik, amely 9 szűkületen keresztül közlekedik a kör­nyező levegővel. Az U-cső szabad szárában van elhelyezve a számlálást indító 10 elektróda és a számlálást leállító 11 elektróda, A 8 gömb alakú részbe 12 izzószál van építve, amely 13 kapcsolón át 14 áramforrásra — pl. egyenára­mú feszültség forrásáról feltöltött kondenzá­torra — csatlakoztatható. A 2 mérőedényt 15 pohár veszi körül, amelyben a 16 vizsgálandó szuszpenzió tárol. A 15 pohárban helyezkedik el 17 mérőelektróda, míg a 18 mérőelektróda az 1 elektrolit tartályban van elhelyezve. A 17 és 18 mérőelektródák 19 és 20 kapcsokon ke­resztül csatlakoznak az önmagában ismert mé­rőáramkörbe. Ezt az áramkört a rajzon nem részleteztük. A méréshez az 1 elektrolit tar­tály fel van töltve 21 elektrolittal, amelyből a fölösleg a higanyszint beállításánál 4 vissza­csapó szelepen át, valamint 22 csövön át 23 edénybe folyik. A mérés lefolyása a példánkban bemutatott készülékkel a következő: nyugalmi állapotban 7 higany a 6 U-alakú cső mindkét szárában azonos magasságban van és a jobboldali szár­ban levő 11 leállító elektróda fölött helyezke­dik el. A 13 kapcsoló pillanatnyi zárásával a 14 áramforrást 12 izzószálra kapcsoljuk — pél­dául egy feltöltött kondenzátort sütünk ki a 12 izzószálon keresztül — ennek következtében az izzószál felizzik és a 8 gömb alakú résziben levő levegőt hirtelen felmelegítve, annak nyo­mását megnöveli és az a higany szintjét a 10 indító elektróda alá nyomja, miközben a 21 elektrolit fölösleges része 4 visszacsapó szele­pen át 5 nyíl irányában 22 csövön keresztül 23 edénybe ömlik. A 3 mérőnyilás ellenállása nagyságrendekkel nagyobb a 4 visszacsapó sze­lep ellenállásánál, ezért a 3 mérőnyíláson át távozó elektrolit mennyiség elhanyagolható. Ehhez hasonló a helyzet a nyomásnövekedés­nél is, minthogy a 9 szűkület nagy ellenállást képvisel és csak lassú nyomáskiegyenlítődést enged meg. Amint ez a nyomáskiegyenlítődés egyrészt a 9 szűkületen áramló levegő követ­keztében, másrészt pedig a levegő lehűlése kö­vetkeztében megindul, hatni kezd a 6 U-cső két szárában levő higany nyomáskülönbsége és ezáltal maga után szívja az 1 elektrolit tar­tályból a 21 elektrolitét. Tekintettel arra, hogy a 4 visszacsapó szelep az elektrolit visszaáram­lását nem engedi meg, az elektrolit pótlása 15 pohárból 3 mérőnyilás on át történik. Amint a higany szintje elérte a 10 indító elektródát, megkezdődik a mérés és ismert módon tart mindaddig, amíg a higany el nem éri a 11 leállító elektródát. A 2. ábra a találmány szerinti készülék ta­lálmány szerinti keverőkészülékének példaként! megoldása. A keverőberendezést az 1. ábra szerinti 15 pohárban levő 16 vizsgálandó szusz­penzióba helyezve ábrázoltuk, a berendezés 1. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom