152402. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékban szuszpendált testecskék fizikai tulajdonságainak vizsgálatára

3 152402 4 automatizálást egyszerű megoldással teszi lehetővé. Fenti előnyöket a találmány szerinti készüléknél a későbbiekben részletesen leirt különleges kiképzéssel azáltal érjük el, hogy a higany nivókülönbségének előállítására nem szívást alkalmazunk, hanem a higany szabad felülete fölött pillanatnyi nyomásnövekedést keltünk. Azáltal, hogy nyomást alkalmazunk, az említett ismert készüléknél alkalmazott kétállású csap elmaradhat és mindössze egy visszacsapó szelep kerül a helyére, amely az eléktrolitfölösleg kiáramlását megengedi, de visszaáramlását nem. Ilyen módon elmarad a csap kezelése és egyik állásból a másikba való átváltása. A találmány szerinti készüléket' oly módon alakítjuk ki, hogy a higany szabad felülete fölötti teret kiszélesedőre, pl. gömbalakúra képezzük ski és ez a rész szűk nyilason keresztül közlekedik a környezettel. Ebben a térbe villamos úton izzítható fémszálat építünk be, amelyet a külső kapcsoló útján egy áramforrás sarkaival kötünk össze és a fémszálat hirtelen erősen felizzítva, az U-cső -légterében levő hirtelen felmelegítésével állítjuk elő a szükséges nyomást. A pontos higianyszint beállítása szempontjából időkapcsolót alkalmazhatunk, de ennél előnyösebb, ha egy kondenzátort töltünk fel megfelelő feszültségre és ezt sütjük ki az izzószálon keresztül. Fentiekből nyilvánvaló, hogy ezen megoldásnál rendkívül előnyös feltételeket teremtettünk az automatizálás céljaira, tekintettel arra, hogy a mérés végrehajtására mindössze egy villamoskapcsolót kell működtetnünk, amellyel a higany szintjét állítjuk és közben pl. ugyanazon mintából sorozatmérést végezhetünk, míg mintacserék esetén csak a minták cseréjére van szükség, ami szintén automatizálható és az ismert automatizálási technika mellett a szakember számára ez már nem okoz nehézségeket. Az ismertetett megoldásnak az az előnye is megvan az ismert többi megoldásokkal szemben, hogy ez egész bonyolult szivattyúrendszer, amely a vákuum előállításhoz szükséges — elmarad. A találmány szerinti készüléket kiegészíthetjük a nyomáskeltőhöz hasonló újrendszerű keverővel is, amelyet a kiviteli példa kapcsán ismertetünk részletesebben. A találmány szerinti készülék további részleteit rajz alapján előnyösen példaként! kivitelen ismertetjük Az 1. ábrán látható egy példákén ti készülék felépítése, amely a következő: 1 elektrolit tartályhoz annak alján 2 mérőedény csatlakozik. A 2 mérőedényen 3 mérőnyilás van kiképezve. Elvileg a 2 mérőedény az 1 elektrolit tartállyal egy darabból is készülhet, de észszerűségi okokból előnyösebb különálló részekből készíteni és csiszolattal egyesíteni őket. Az 1 elektrolit tartályba van építve 4 visszacsapó szelep, amely az elektrolit áramlását szabályozza és azt csak 5 nyíl irányában engedi áramlani. Az 1 elektrolit tartályhoz 6 U-cső csatlakozik, amelyben 7 higany van elhelyezve. A 6 U-cső szabad szára kiszélesedő 8 gömb alakú részben végződik, amely 9 szűkületen keresztül közlekedik a környező levegővel. Az U-cső szabad szárában van elhelyezve a számlálást indító 10 elektróda és a számlálást leállító 11 elektróda, A 8 gömb alakú részbe 12 izzószál van építve, amely 13 kapcsolón át 14 áramforrásra — pl. egyenáramú feszültség forrásáról feltöltött kondenzátorra — csatlakoztatható. A 2 mérőedényt 15 pohár veszi körül, amelyben a 16 vizsgálandó szuszpenzió tárol. A 15 pohárban helyezkedik el 17 mérőelektróda, míg a 18 mérőelektróda az 1 elektrolit tartályban van elhelyezve. A 17 és 18 mérőelektródák 19 és 20 kapcsokon keresztül csatlakoznak az önmagában ismert mérőáramkörbe. Ezt az áramkört a rajzon nem részleteztük. A méréshez az 1 elektrolit tartály fel van töltve 21 elektrolittal, amelyből a fölösleg a higanyszint beállításánál 4 visszacsapó szelepen át, valamint 22 csövön át 23 edénybe folyik. A mérés lefolyása a példánkban bemutatott készülékkel a következő: nyugalmi állapotban 7 higany a 6 U-alakú cső mindkét szárában azonos magasságban van és a jobboldali szárban levő 11 leállító elektróda fölött helyezkedik el. A 13 kapcsoló pillanatnyi zárásával a 14 áramforrást 12 izzószálra kapcsoljuk — például egy feltöltött kondenzátort sütünk ki a 12 izzószálon keresztül — ennek következtében az izzószál felizzik és a 8 gömb alakú résziben levő levegőt hirtelen felmelegítve, annak nyomását megnöveli és az a higany szintjét a 10 indító elektróda alá nyomja, miközben a 21 elektrolit fölösleges része 4 visszacsapó szelepen át 5 nyíl irányában 22 csövön keresztül 23 edénybe ömlik. A 3 mérőnyilás ellenállása nagyságrendekkel nagyobb a 4 visszacsapó szelep ellenállásánál, ezért a 3 mérőnyíláson át távozó elektrolit mennyiség elhanyagolható. Ehhez hasonló a helyzet a nyomásnövekedésnél is, minthogy a 9 szűkület nagy ellenállást képvisel és csak lassú nyomáskiegyenlítődést enged meg. Amint ez a nyomáskiegyenlítődés egyrészt a 9 szűkületen áramló levegő következtében, másrészt pedig a levegő lehűlése következtében megindul, hatni kezd a 6 U-cső két szárában levő higany nyomáskülönbsége és ezáltal maga után szívja az 1 elektrolit tartályból a 21 elektrolitét. Tekintettel arra, hogy a 4 visszacsapó szelep az elektrolit visszaáramlását nem engedi meg, az elektrolit pótlása 15 pohárból 3 mérőnyilás on át történik. Amint a higany szintje elérte a 10 indító elektródát, megkezdődik a mérés és ismert módon tart mindaddig, amíg a higany el nem éri a 11 leállító elektródát. A 2. ábra a találmány szerinti készülék találmány szerinti keverőkészülékének példaként! megoldása. A keverőberendezést az 1. ábra szerinti 15 pohárban levő 16 vizsgálandó szuszpenzióba helyezve ábrázoltuk, a berendezés 1. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2