152401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hirközlő kábelek üzemi kapacitásának és kapacitív csatolási tényezőjének együttes mérésére és minősítésére

152401 3 4 tosság csökkenése nélkül — egyetlen mérési folyamatban — egy mérőberendezéssel és au­tomatikusan végezzük. E körülmény a gazda­ságosság sérelme nélkül lehetővé teszi a gyár­tás közbenső ellenőrzését is, Végül két beren­dezés helyett eggyel dolgozunk. A találmány szerinti eljárást, amelynél az egyes érpárok üzemi kapacitását váltóárammal táplált mérőhídiban mérjük és a nyert mérési eredményt kijelezzük és/vagy rögzítjük, az ér­párok közötti kapacitív csatolást pedig a csa­tolt érpáron mérhető áthaladási feszültségből határozzuk meg, miközben a másik érpárt tápláljuk, az jellemzi, hogy előbb az egyik érpár kapacitását mérjük és kijelezzük és/vagy rögzítjük, egyúttal a megmért kapacitásra jel­lemző feszültségértéket tároljuk, majd a másik érpárt csatlakoztatjuk a híd mérőkapcsaira, ugyanekkor az első érpárt feszültségmérővel lezárt erősítő bemeneti kapcsaira csatlakoztat­juk és az erősítő erősítési tényezőjét az első érpár üzemi kapacitásértékére jellemző, tárolt feszültségértékkel arányosan helyesbítjük és a csatolás értékére jellemző feszültséget az erő­sítő kimenetén mérjük és kijelezzük és/vagy rögzítjük, ugyanekkor pedig a hídban levő másik érpár üzemi kapacitását mérjük és ki­jelezzük és/vagy rögzítjük. Az eljárást megvalósító berendezésben a mé­rőhíd kimenő kapcsaira közvetlenül vagy erő­sítőn keresztül egy tároló fokozat csatlakozik, amelynek kimenete a feszültségmérővel lezárt erősítőnek az erősítési tényező helyesbítésére szolgáló kapcsaira van kötve. A hídkapcsolás impedanciáját a mérési tar­tománynak, harmadik impedanciatagját pedig a mért kábel hosszának megfelelően a mérés előtt állítjuk be. Mindegyik impedanciatag a mérés alatt változatlan, tehát a híd mérőde­kádot nem tartalmaz. Az impedanciatagokat a mérés előtt a fentieknek megfelelően oly módon állítjuk be, hogy a híd a kilometrikus mérési tartomány előre meghatározott értékére (CÜZ) legyen kiegyenlítve. A mérendő üzem­kapacitás értékére CÜ2 =CÜZO+ZIC. A AC elté­rést a híd kimeneti kapcsain megjelenő feszült­séggel határozzuk meg, amelyet a mindenkori hídtápfeszültséghez vonatkoztatunk. Az üzemi kapacitás mérésénél a híd kime­neti pontjain megjelenő feszültség az átkap­csolón keresztül, üzemi kapacitáserősítőn fel­erősítve, a vezérlőáramkörrel jelzőberendezést és/vagy írósaerkezetet működtet. A kapacitív csatolás mérésénél a csatolt ér­páron fellépő áthaladási feszültséget — hason­lóan az üzemi kapacitásmérő áramkörhöz — a hídtápfeszültséghez vonatkoztatjuk. Mivel a hídnak a mérendő üzemkapacitással sorosan levő (a generátor felőli) Z2 impedaniciaértéke elegendően kiesi, így a csatolásmórés szempont­jából a csatoló érpáron gyakorlatilag a teljes tápfeszültség jelen van. Az áthaladási feszült­ség az átkapcsolón keresztül a csatoláserősítő bemenetére kerül, amelynek kimenetén csato­lási tényezőre jellemző feszültség jelenik meg, miután annak erősítését az üzemi .kapacitásra jellemző, a vezérlő áramkör feszültségtároló áramköréből vett feszültséggel helyesbítettük. Az így kapott kimeneti feszültség a vezérlő áramkörrel jelzőberendezést és/vagy írószerke­zetet működtet. A vezérlőáramkör a jelzőberendezések mű­ködtetését oly módon végzi, hogy ä mérés in­dításával a híd kimeneti kapcsait az üzemi kapacitáserősítő bemeneti pontjaira kapcsolja és a mérés első fázisában ,(pl. két érpár ese­tén) a vizsgálandó két érpár közül az 1. számú érpárat az átkapcsolóval a híd mérőpontjaira kapcsolja. Az üzemi kapacitáserősítő kimenetén jelentkező, az 1. számú érpár üzemi kapacitá­sára jellemző feszültséget a vezérlőáramkör a feszültségtárolóra (pl. kondenzátorra vagy fe­szültségkövető kapcsolásra) kapcsolja és ezzel együtt a feszültség nagyságától függően az 1. számú érpár jelzőberendezését működteti. Amennyiben az 1. számú érpár mérése meg­történt, a vezérlő áramkör a mérés második fázisában működteti az átkapcsolót, amely az 1. számú érpárat a hídról átkapcsolja a csato­lásmérő erősítő bemienetére, és helyébe a 2. számú érpárat kapcsolja a híd mérőpontjaira. Ugyanekkor a vezérlő áramkör az üzemi ka­pacitáserősítő kimenetét a tároló bemenetéről átkapcsolja a 2. számú érpár jelzőberendezé­sére. Ekkor az üzemi kapacitáserősítő kimene­tén jelentkező, a 2. számú érpár üzemi kapa­citására jellemző feszültség a feszültség nagy­ságától függően a vezérlő áramkörrel a 2, szá­mú érpár jelzőberendezését működteti. A mérés második fázisában, miközben az ér­pár üzemi kapacitását mérjük, a csatolásmérő erősítő bemenetén megjelenő áthallási feszült­ség az erősítő kimenetén a csatolási tényezőre jeBemző feszültséget eredményez azáltal, hogy a már lemért, az 1. számú érpár üzemkapaci­tására jellemző, a vezérlő áramkörben tárolt feszültség a csatoláserősítő erősítését a kívánt módon, a későbbiekben ismertetendő függvény­kapcsolatnak megfelelően korrigálja. Ily mó­don a berendezés pl. két érpár esetén a két érpár üzemi kapacitását és a köztük levő ka­pacitív csatolási tényező meghatározását, tehát összesen három jellemzőt a mérés első és má­sodik fázisában elvégzi. A rajz a találmány szerinti eljárást meg­valósító berendezés egyik kiviteli alakját pél­daképpen tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés tömbvázlata. A 2. ábra a vezérlő áramkör értéktároló áramkörét és a csiatoláserősátó erősítés szabá­lyozó áramkörének kapcsolatát részletesebb tömbvázlatban tünteti fel. A hídkapcsolás egyik ága K kondenzátort, másik ága Zi impedanciát tartalmaz, amelye­ket a mérési tartománynak megfelelően előre beállítottunk, míg a harmadik ágában levő Z2 impedanciát a mérendő kábel hosszának meg­felelően állítjuk be a mérés előtt. (Hosszban kalibrált dekád.) 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom