152393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás négyszög, hatszög és hasonló alakú munkadaraboknak sajtolószerszámban egyidejűleg végzett kivágással és borotválással való előállítására

152393 : 3 4 Ennek magyarázata a sajtolástechnológia jellemző tulajdonságaiból vehető. A munkadarabok nem kivágással, hanem ún. levágással, vagy kivágás és levágás kombinációjával készülnek. Ezeknél a műveleteknél a vágóbélyegre ható erő •>' nem koncentrikusan a vágóbélyeg hossztengelyének irányában hat, mert a vágóbélyeg kerülete mentén nem egyenletes a vágóerők eloszlása. A vágóbélyegre ható erők eredőjeként a bélyeg hajlító igénybevételnek van kitéve, meg- 10 hajlik, minek eredményeként a vágóbélyeg és vágólap vágóélei közötti robbantási légrés jelentősen eltér a szerkesztő által megadott ideális légréstől, aminek eredményeként a vágóbélyeg éleit az elméletileg szükségesnél nagyobb erők 15 terhelik, a bélyeg és ezzel együtt a vágólap vágóéle aránylag rövid idő alatt elkopik, eltompul és így önmagát erősítő folyamatban a szerszám aránylag rövid idő alatt használhatatlanná válik. 20 Mindezek eredményeként a gyártott munkadarabok kerületi méretei eltérnék a rajzon előírt méretektől. Az eltérések nemegyszer tizedmilliméter nagyságrendűek. A határoló alsó és felső felületek sokszor nem párhuzamosak, mert 25 a munkadarab az említett eljárással végzett kivágás után domborúvá válik. Sokszor az oldalhatároló felületek sem alkotnak szabályos négyszöget, hatszöget, mert a vágólap- és bélyegélek hosszuk mentén nem egyformán kopnak, 30 és így a munkadarabot határoló vonalak sem képeznek előírt méretű, rendszerint szimmetrikus idomot. A munkadarabok vágólap, illetve vágóbélyeg felöli felületein a szélek mentén sok esetben a vágóbélyeg vagy vágólap felüle- 35 tétől származó benyomás, rányomott csík látható, ami szintén a szerszám gyors elhasználódásának és a szimmetrikustól eltérő erőhatás következménye. A munkadarabon gyakran ke* letkezik ún. vágási sorja, ami a munkadarabok 40 felhasználását rendszerint csak külön sorjátlanító művelet beiktatása után teszi lehetővé. Az említett minőségi hibák következtében az említett típusú munkadarabok gyártását nem lehet megfelelő módon automatizálni. így pl. a négyszög vagy hatszög alakú anyákat nem lehet automata berendezésen menettel ellátni, mert a határoló felületek méretpontatlansága és a sorja hatására a munkadarabok elakadnak az automatagépek vezetővályúiban. A méretpontatlan kivágás eredményeként a menet sem kerül a munkadarab középpontjába, a sorja az esetleges galvanizálás folyamán a vele érintkező többi munkadarab felületeit megkarcolja és a sorja a munkadarabot kébevevő személyek kezeit felsértheti. A sorja és a pontatlan kontúrméretek eredményeként az anyákat nem lehet kulccsal meghúzni stb. A találmány célja négyszög, téglalap, hatszög és hasonló típusú munkadarabok sajtolással való előállítására olyan eljárás létesítése, amelynek segítségével megbízhatóan pontos és jó minőségű, tetszetős felületi kivitélű munkadarabokat lehet előállítani aránylag kis anyagfelhasználással és nagy szerszámélettartam mellett, tehát kis önköltséggel. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy a munkadarabokat egymástól előtolási lépéstávolságra elrendezett két egymás utáni vágóbélyeg-vágólaplyukpárból álló sorral úgy vágjuk ki, hogy a haladási irányban hátrább levő vágólaplyuk-vágóbélyegsor megmunkáló vágólaplyuk-vágóbélyeg felhasználása mellett a munkadarabokat a két oldal és a sáv haladási iránya-alapján megítélve a hátsó határolólapjuk mentén vágjuk ki az anyagsávból, az első határolólap felületet az előző vágási műveletnél alakítjuk ki, a hátsó szerszámpársor közibenső párjainál pedig zárt határoló vonalú vágólaplyuk felhasználása mellett a munkadarabok két oldalsó határolófelülete és a haladás irányában vett hátsó határolófelülete mentén kivágást, az első határolófelülete mentén pedig borotválást végzünk, a haladás irányában vett első szerszámpársor minden egyes szerszámpárjánál pedig a munkadarabok hátsó felülete mentén kivágást, a többi határolófelület mentén pedig borotválást végezve zárt vágólaplyuk felhasználásával készítjük a munkadarabokat. A találmányt részleteiben egy a rajzon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1—6. ábrák egy a találmány szerinti kombinált vágó és borotváló eljárással dolgozó példaképpeni szerszám egyes műveletelemeivel munkált anyagsáv alakjait szemléltetik. A 7. ábra egy a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló példaképpeni szerszám vágólaplyukainak és bélyegeinek elrendezési vázlata. A találmány szerinti eljáráshoz felhasznált anyagszalagot vagy anyagsavot szokásos módon valamivel szélesebbre méretezzük a szerszámban levő áteresztőnyílásnál. Erre azért van szükség, hogy az anyagszalag, illetve sáv készítése folyamán elkerülhetetlenül létrejövő szélességi méreteltérések ellenére is mindig pontosan azonos szélességű anyagsáv haladjon keresztül a szerszámon, tehát ennek vezetését biztosítani tudjuk. A rajz 1. ábrája az anyagsavot az első művelet, a szélességre vágás után mutatja. A 2. ábrán vázolt anyagsávnál már megtörtént a sáv melletti nyíl irányában való előtolás után a második művelet, amely újabb szélességre vágásból — a továbbiakban oldalvágásból — és a munkadarabba készíteni kívánt menethez lyuk előlyukasztásából áll. A második műveletben a példaképpeni kivitelnél négy lyuk előlyukasztását végeztük el. Az anyagsáv 3. ábrán ábrázolt alakja a harmadik művelet utáni állapotot szemlélteti, amely művelet oldalvágásból, négy újabb lyuk előlyukasztásából és négy darab anya kivágáséból áll. A négy darab anyát vágólaplyukon keresztünyomva vágtuk ki. A két közbenső, az anya haladásirányban elöl levő felületén borotválást végeztünk, tehát elöl a borotválási műveletnek megfelelő b rácselemek maradnak az anyagsávon. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2