152391. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus elmozdulás függvényében elektromos jelet szolgáltató távadó készülék

152391 3 4 egyenáramú elektromos jel segítségével távadó készülék, amelynek példakénti kivitele két, me­chanikus elmozdulással változtatott légrésekkel, valamint gerjesztő és kompenzáló tekercsekkel ellátott ferromágneses kört és mágneses-elekt­romos jelátalakítót tartalmaz. A két ferromágneses körnek egy közös sza­kasza van és a légréseket a mechanikus elmoz­dulás egymással ellentétes értelemben változ­tatja. A gerjesztő tekercsekben gerjesztő egyen­áram folyik olyan irányban, hogy az említett közös szakaszban a gerjesztő tekercsek fluxusa egymással ellentétes irányú. A mágneses-elekt­romos jelátalakító az említett közös szakaszba van beiktatva és a kimenő egyenáram átfolyik a kompenzáló tekercseken olyan irányban, hogy a kompenzáló tekercsek fluxusa az említett közös szakaszban megegyező, de a változó lég­rések hatására előálló fluxusváltozást csökkentő irányú legyen. A mágneses-elektromos jelát­alakító kimenő egyenárama a találmány tár­gyát képező távadó készülék kimenő jele. A mágneses körök közös szakaszába beikta­tott mágneses-elektromos jelátalakító működ­het a fizikából közismert Hali-hatás, vagy mag­netoresistív hatás, vagy más, a mágneses térnek elektromos áramra közvetlenül vagy közvetve gyakorolt hatása alapján. Ha az alkalmazott mágneses-elektromos jelátalakító kimenő jel­szintje az adott feladathoz nem illeszkedik, akkor a mágneses-elektromos jelátalakító ki­menőjele nem közvetlenül, hanem elektronikus erősítővel felerősítve állítja elő a kompenzáló tekercsek áramát és a kimenőjelet. A találmány tárgyát képező távadó készülék ismertetett kiviteli módjánál a távadó kimenő­árama arányos a mechanikus elmozdulás és a gerjesztőtekercseken átfolyó gerjesztő egyen­áram szorzatával. A mérés és szabályozástech­nikai alkalmazásoknál gyakori feladat, hogy a távadó kimenőjelét egy másik információ sze­rint korrigálni keli. Ez a feladat a leírt ismer­tetésen alapuló kiviteli módozatnál a gerjesztő­áram változtatásával egyszerűen véghezvihető. A találmány tárgyát képező készülék egy to­vábbi célszerű kiviteli alakját az jellemzi, hogy a gerjesztő tekercsek és gerjesztő egyenáram helyett mindkét mágneses körbe állandó mág­nes van beiktatva olyan polaritással, hogy az általuk létrehozott fluxus a mágneses körök közös szakaszában egymással ellentétes legyen. Ez a kiviteli alak akkor előnyös, ha a találmány tárgyát képező készülék kimenőjelét nem szük­séges egy másik információ szerint korrigálni, ezért a mágneses körök gerjesztése állandó kell, hogy legyen. A találmány tárgyát képező készülék ismét egy további célszerű kiviteli alakját az jellemzi, hogy a mágneses-elektromos jelátalakító ki­menőárama nem közvetlenül, hanem nem li­neáris karakterisztikájú elem közbeiktatásával folyik át a kompenzáló tekercseken. Ez a ki­viteli alak akkor előnyös, ha a kimenőjel és a mechanikus elmozdulás között nemlineáris függ­vénykapcsolat kialakítása célszerű. A kimenőjel és a kompenzáló tekercs közé kapcsolt elem karakterisztikája a kívánt nemlineáris függ­vénykapcsolat inverz függvényének megfelelő kell, hogy legyen. Ezáltal a pontatlanul meg­valósítható végtelen kezdeti meredekségű négy­zetgyökös függvénykapcsolat — amely ipari alkalmazásoknál különösen gyakran fordul elő — külön elektronikus erősítő felhasználása-nél­kül, nagy pontossággal megvalósítható. Az 1. és 2. ábrán látható a találmány tár­gyát képező útkompenzációs távadó egy példa­képpeni kiviteli alakja. Az 1. ábra a készülé­ket szimmetria síkjában elmetszve ábrázolja és azt az esetet tünteti fel, amikor az alkalmazott mágneses-villamos jelátalakító Hali-hatás alap­ján működő félvezető lapka és a készülék elekt­ronikus erősítőt tartalmaz. A távadö elektromos elvi kapcsolási vázlatát a 2. ábra mutatja. A távadó két mágneses köre az 1 hengeres járomból, a 2 és 3 sarukból, 4 mozgó vasmag­ból, és 5 közös szakaszból áll. A mágnesköröket a sorbakötött 6 és 7 tekercsekben folyó állandó gerjesztő Ig egyenáram, valamint a sorbakötött 8 és 9 tekercsekben folyó kompenzáló 1^ egyen­áram gerjeszti. A tekercsekben folyó áramok iránya olyan, hogy a 6 tekercs által létrehozott 0e fluxus az 5 közös szakaszban ellentétes irányú a 7 tekercs által létrehozott 07 fluxus­sal, míg a 8 tekercs által létrehozott 08 fluxus iránya az 5 közös szakaszban megegyezik a 9 tekercs által létrehozott 09 fluxussal. Az 5 közös szakaszba beiktatott 10 mágneses-elektro­mos jelátalakító az 5 közös szakaszban levő eredő mágneses fluxussal arányos elektromos jelet ad az elektronikus 11 erősítő bemenetére, amely erősítő kimenő I& egyenárama átfolyik a 8 és 9 tekercseken és az 5 közös szakaszban olyan irányú mágneses fluxust hoz létre, amely a 10 mágneses-elektromos jelátalakító helyén az eredő fluxust csökkenteni igyekszik. Ugyan­ezen Ifc egyenáram átfolyik a terhelő 12 ellen­álláson is és létrehozza a távadó kimenőjelét. A mágneses körök szimmetrikus elrendezése esetén a 4 mozgó vasmag 1. ábrán feltüntetett középső helyzeténél az 5 közös szakaszban a 6 és 7 tekercsek 06 és 0 7 fluxusainak eredője zérus. A 2. ábrán feltüntetett elvi kapcsolás, valamint az elemek ismertetett elrendezése sze~ rint ekkor a 8 és 9 tekercsek fluxusa is zérus kell hogy legyen, ami csak úgy lehetséges, ha az elektronikus 11 erősítő kimenő I& egyen­árama zérus értékű. A 4 mozgó vasmagot a 13 nem mágnesezhető anyagból készült rudazat­tal a nyíl irányába elmozdítva a 06 és 07 fluxusok eredője az 5 közös szakaszban nem lesz zérus, ezért a 10 mágneses-elektromos jel­átalakító olyan értelemben vezérli az elektro­nikus 11 erősítőt, hogy annak kimenő \% egyen­árama által létrehozott 08 és 0 9 fluxusok eredője közel akkora és ellentétes irányú legyen mint 06 és 0 7 fluxusok eredője. Minél nagyobb az elektronikus 11 erősítő erősítése, annál pon­tosabb a 08 és 09 fluxusok eredőjének, vala­mint 06 és 07 fluxusok eredőjének egyezése. Gyakorlati alkalmazás szempontjából gyakran 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 eo 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom