152379. lajstromszámú szabadalom • Impulzus helyzetmodulált sokcsatornás időmultiplex rendszer

152379 5 6 illetőleg lb vevők és 4a, illetőleg 4b adók közé az alábbiak szerint felépített 3a, illetőleg 3b programáramkörök vannak iktatva. A leágaztatott csatornák mennyisége és helyzete nem befolyásolja a 3a, illetőleg 3b programáramkörök működését, mert a csatornák által adott és bekeverendő információ a 11b és 11a vezetékeken, illetve a 8b, 9b, 10b, valamint a 8a, 9a és 10a vezetékeken érkező segédjelek mindig helyesen vezérlik a 3a és 3b programáramköröket, függetlenül a csatornák mindenkori számától és pozíciójától. Már itt megemlítjük és a későbbiekben ismertetjük azt a megoldást is, amelynél nem három, hanem csak két segédjel vezetéket alkalmazunk. A három segédjel vezetéket itt a könnyebb érthetőség kedvéért vettük alapul. A csatornák négy kimenő vezetéke összefogva, közösen jut a megfelelő programáramkörbe. A csatornák modulátorai által kiadott hasznos jelek összefogására, amelyek a csatornákra beadott információt taortalmazzák, a két szinkroniránynak megfelelően a 11a és 11b vezeték szolgál. A további három vezeték, azaz 8a, 9a, 10a, illetve 8b, 9b, 10b vezetékek azt a célt szolgálják, hogy ezeken olyan segédjeleket juttassunk a 3b, illetve 3a programáramkörbe, amelyek segítségével a megfelelő csatornákra nézve a leágazás, annak milyensége (soros vagy párhuzamos leágazás) és a jelzésátvitel (pl. tárcsaimpulzusok átvitele) lehetővé váljék. Ezeket a segédjeleket a csatornákat indító jelből származtatjuk és azzal időben megegyeznek. A találmány szerinti rendszer alkalmazása egyaránt biztosítja a kétféle (soros és párhuzamos) elágazás lehetőségét. Soros leágazáson azt értjük, hogy a leágazás helyén a leágaztatott csatornákra nézve az összeköttetést megszakítjuk, a leágaztatott csatornák a leágazó állomáson hangfrekvenciásán végződnek mindkét irányban. Párhuzamos leágazás alatt azt értjük, hogy az így leágaztatott csatornák bármelyike között kapcsolat létesülhet, illetve a párhuzamosan leágaztatott csatornán n számú állomásról egyidejűleg csoportos beszélgetés folytatható. Könnyen megvalósítható az is, hogy a párhuzamos leágazású csatornán a vonalba való bekapcsolódás (a távbeszélő készülék kézibeszélőjének felemelése) ne zárja ki a vonalon végighaladó jelzésátvitel (pl. tárcsázás) továbbjutását. A leágazás tényét, milyenségét és a jelzésátvitelt biztosító segédjelek számát — mint már említettük — minimálisan kettőben állapíthatjuk meg, tehát á 8a, 9a, 10a, illetőleg 8b, 9b, 10b vezetékekből egy-egy elmaradhat. A bevezetésben már utaltunk rá, hogy a találmány alkalmazása esetén mindhárom állomástípus, azaz a végállomás, a leágazó állomás és az ismétlő állomás azonos egységkészletből építhető fel. Ennek bizonyítására a 2. ábrán egy végállomás blokkvázlatát közöljük. Az 1. és 2. ábrák összehasonlításából rögtön kiderül, hogy a leágazó állomás egyik oldalának, azaz például az la vevő, 3b programáramkör, 4b adó, 6a csatornaegység és 7a csatlakozó egység elhagyása komplett végállomást eredményez. Az adó oldalon a vett jelsorozatot olyan 12 impulzusgenerátor helyettesíti, amely teljes szinkronizáló jellel is rendelkező jelsorozatot ad ki, amelynél egyetlen csatornaimpulzus sem modulált. A végállomás összes többi egysége a leágazó állomás leírásából már ismert, funkciója is teeljesen azonos és jelölésük is azonos az 1. ábrán alkalmazott jelöléssel. Természetesen itt is érvényes a leágazó állomás leírásánál tett, az 1. ábrával kapcsolatos azon megjegyzés, hogy a 2. ábrán is csak egyetlen csatornaegységet tüntettünk fel a csatlakozó egységével együtt. A 6b csatornaegységek és a 7b csatlakozó egységek darabszáma végállomás esetében általában megegyezik a berendezésben használható összes csatornák számával, eszerint tehát végállomásnak tekinthető, ahol az összes csatorna „leágazik". A 2. ábra alapján tehát egy végállomás működése a kővetkezőképpen írható le. A 12 impulzusgenerátor által kiadott, szinkronizáló jelet is tartalmazó teljes jelsorozat a 2a szinkronjelleválasztóra, valamint a 3a programáramkörbe jut. A 2a szinkronjel leválasztó jele vezérli a 6b — valójában n darab — csatornaegységet indító 5a időosztó egységet. A csatornák által kiadott segédjelek a 8b, 9b, 10b vezetékeken keresztül a 3a programáramkört vezérlik oly módon, hogy az illető csatorna helyzetének megfelelő impulzust a 3a programáramkör a 12 impulzusgenerátor jelsorozatából kitörli és egyszersmind annak helyébe beteszi a szóban forgó csatornára jutó, esetleges információ tartalmazó csatornaimpulzust. A 11b vezetéken a csatornák modulátorai által kiadott hasznos jelek a 3a programáramkörbe jutnak. Határesetben tehát az a helyzet alakul ki, hogy a 12 impulzusgenerátor által kiadott komplett jelsorozatból a 3a programáramkör kimenetén csak a szinkronizáló impulzus marad meg, az összes többi impulzust kicseréljük a csatornákra jutó információt tartalmazó csatornaimpulzusokra. Az így kapott jelsorozatot a 4a adó továbbítja az ellenállomás felé. Az onnan kapott jelsorozatot az lb vevő a 2b szinkronjel leváiasztóra, valamint a csatornák demodulátorai részére továbbítja. A vételi oldalon a demodulator csatornák indítását a 2b szinkronjel leválasztó jelével vezérelt 5b időosztó egység végzi. Ismétlő állomás blokkvázlatát mulatja a 3. ábra. Itt is az 1. ábrához hasonlóan a két szinkroniránynak megfelelően az la vevőről a jelsorozatot a 3a programáramkörön keresztül a 4a adó továbbítja az ellenállomás felé. Annak' ez irányban történő adását az lb vevő továbbítja a 3b programáramkörön keresztül a 4b adóra. Ismétlő állomáson az egyéb állomástípusokon használt csatornaegység látja el az ún. szolgálati csatorna funkcióját. A találmány szerinti rendszerben a szolgálati 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3