152355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-lizin származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. IV. 23. Hollandiai elsőbbsége: 1963. IV. 24. Közzététel napja: 1965. IV. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (OA—284) 152355 Szabadalmi t^ztály: 12 q 1—13 Nemzetközi eszíá'y: C 07 c Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Panneman Harm Jan vegyész, Oss, van Bakel Franciscus Hermanus Antonius Adreana, vegyész, Uden, Hollandia Tulajdonos: N. V. Organon cég, Oss, Hollandia Eljárás L-lizin származékok előállítására A lizin aminosav a különböző természetes eredetű, fiziológiailag aktív peptidek fontos szer­kezeti építőeleme. A lizin pl. sertés, marha és birka adrenokortikotrop hormonban (ACTH) négyszeresen található meg, éspedig az amino­sav sorrend 11-, 15-, 16- és 21-helyzetében [1. J. Am. Chem. Soc. 78, 5069 (1956)]. A lizin aminosav három reakcióképes csopor­tot tartalmaz, vagyis a karboxil-csoportot, az alfa-amino-, valamint «-amino-csoportot. A li­zint tartalmazó peptidek szintézise során rend­szerint csupán a karbonsav- és az alfa-amino­csoporttal számolnak, a bázisos jellegű «-amino­csoportot a mellékreakciók elkerülése végett blokírozni kell [1. pl. J. P. Greenstein és M. Winitz: „Chemistry of the Amino Acids" II. 1056—60 (1961)]. Oly peptidek szintézise pl., ahol a lizin mint N-láncvégi aminosav van jelen, ott az alfa­-aminocsoportot is blokírozni kell. Ha a szin­tézist az N-láncvégi lizin-oldalon folytatják, ak­kor szükségessé válik az Na-szubsztituens le­hasítása oly körülmények között, hogy az N«­védőcsoportot ne érje behatás. Ha azonban a szintézisre kerülő peptidben a lizin mint C-lánevégi gyök van jelen, akkor csupán az s-ami­no-csoportot kell védeni, mivel a karboxil-cso­portot rendszerint a peptidkémiában szokásos módszerek valamelyikével észterezik. Oly peptidek szintézise során, amelyekben a 10 13 20 25 30 lizin mint szerkezeti építőelem fordul elő, szük­ségessé válik az «-aminofunkciót védő csoport lehasítása az utolsó lépésnél, amelyett a képzett molekula többi részének károsítása nélkül kell végrehajtani. Az Angew. Chemie 72, 915/7 (1960.) folyóirat­ból ismeretessé vált, hogy a t-butiloxi-karbonil­-csoport sikeresen használható fel a lizin «-ami­nő-csoportjának megvédésére, az ACTH peptid­részeinek szintézise során. Ez a védőcsoport is­mét lehasítható a szintézis végén viszonylag enyhe körülmények között, pl. szobahőmérsék­leten trifluorecetsavval való kezeléssel. A Helv. Chim. Acta 44, 159—169 (1961.) szakfolyóirat­ból Schwyzer et al. szerzők nyomán ismeretes az, hogy a t-butilkarbonil-csoportnak «-amino­-csoportba való bevezetése t-butiloxikarbonil­azid reagenssel végezhető a lizin-réz alábbi kép­letű komplex vegyületébe: coo H2 N(CH 2 ) 4 CH \ NH2 \Cu 2 Az Ns-t-butilO'Xikarbonil-csoport bevezetése után a rézkomplexet még el kell bontani H2 S-el. A biológiailag aktív, ACTH aktivitást kifejtő és lizint tartalmazó peptidek szintézise során fontos közbenső észtervegyület az N«-t-butiloxi-152355

Next

/
Oldalképek
Tartalom