152343. lajstromszámú szabadalom • Szájüregi tapaszok és eljárás azok előállítására

15234 3 Azt találtak, hogy nedves testfelületekre, például a szájüreg belső felületére való alkalmazásra kiválóan 'beváló új és újszerű tapaszok készíthetők olyan ismert anyagokból, amelyeket eddig ilyen célra nem használtak. 5 A találmány szerinti tapaszokra jellemző, hogy készítésükre különleges ragadós keverékeiket vagy hártyáikat használunk. A találmány gyakorlati megvalósítására bizonyos ragadós anyagok vagy hártyáik alkal- io masak, amelyek nedves testfelületekre ragadnak. A találmány szerinti ragadós anyagok vagy hártyák vízben oldható vagy duzzasztható hidrokolloidok vagy keverékeik, mint a polivinilalkohol, porított péktin, zselatin, karb- is oximetilcellulóz, nagy molekulasúlyú Carbowax (polietilénglikol), karboxipolimetilén és más hasonló anyagok. A hidrokolloidokat vagy keverékeiket belekeverjük természetes vagy mesterséges képlékeny gyanitaszerű anyagokba, 20 mint a természetes kaucsuk, szilikonikaucsuk, akrilnitrilkaucsuk, poliuretánkaucsuk, poliizobutilén, szacharózacetát-izobutilát és ezeknek megfelelő anyagok. A képlékeny gyantaszerű anyag a hidrokolloid részecskék kötőanyaga- 25 ként szerepel, azonkívül a kész ragasztó keveréket rugalmasan és hajlíthatóan tartja. Azt találtuk, hogy poliizobutilén pektin, zselatin és kanboximietilcellulóz porított keverékével összedolgozva adja a legmegfelelőbb ered- 30 ményt. Amikor a találmány gyakorlati (megvalósítása során természetes vagy mesterséges képlékeny gyantaszerű anyagokat használunk, kívánatos lelhet azokhoz lágyítókait vagy oldó- 35 szereket, például ásványolajat vagy petrolátumot adni, hogy fokozzuk a ragadósságukat, ill. tapadóképességüket és/vagy javítsuk a konzisztenciájukat. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti ra- 40 gadós keverékeknek vagy hártyáknak önmagukban való alkalmazásán kívül nagyon jó eredmények érhetők el, ha egy vékony, hajlékony, víziben oldhatatlan hártya egyik oldalára rákenünk a találmány szerinti különleges ra- 45 gadós keverékből kellő mennyiséget. A találmány gyakorlati megvalósításában alkalmazható víziben oldhatatlan hártyák többek között olyan anyagokból készült hártyák lehetnek, mint a polietilén, vinilidéniklorid polimerjei és 50 kopolimerjei, fluorhalogénszénhidrogén polimerek, etilénglikol és tereftálsav kondenzációs terméke, poMpropilénhártya, poliamidhártya és más hasonló vízhatlan hártyák. Legelőnyösebb a találmány gyakorlati megvalósítása során po- 55 lietálón hártyát alkalmazni, bár más vízben oldhatatlan hártyák is jó eredményeket adnak, A találmány gyakorlati megvalósítása során gyógyszerek alkalmazhatók és tarthatók a kezelt testfelületek érintett területein a találmány 60 szerinti új tapasztalatok segítségével. E célból a gyógyszer felvihető a kezelésre kerülő érintett területtel érintkező tapaszfelületre, vagy belekeverhető a tapasz ragasztó keverékébe. A gyógyszer a tapaszra juttatható por vagy per- 05 4 met alakjában vagy rákenhető a tapaszra. Az alkalmazható gyógyszerek lehetnek: inzulin, antibiotikumok, pl. amfotericin, tetraciklin; anesztetikumiok, pl. benzokain; gyulladás ellen szerek, pl. triamkinolonaeetonid. A találmány gyakorlati megvalósításaira használt vízben oldhatatlan hártya vastagsága 0,01-2 mm-től 1,2 mm-ig terjedhet, a legelőnyösebb a 0,012—0,05 mm vastagság. A hártya egyik felületére felvitt ragadós keverék mennyisége elégséges a kezelni kívánt sebfelület teljes borítására. A találmány szerint vízben oldható hártya vékony hajlékony fóliáiban kerül forgalomba. A hártya vastagsága szükségszerűen meghatározza a víziben oldható hártyatapasz alkalmazásának időtartamát. Minél vékonyabb a hártya, annál rövidebb az alkalmazás időtartama. Másszóval: minél vékonyabb a hártya, annál rövidebb ideig tart a természetes feloldódása. A találmány szerinti tapasz alkalmazása során célszerű 0,0025 mm-től kb. 0,25 mm-ig terjedő vastagságú vízben oldható hártyát használni. Alkalmazása során a találmány szerinti újszerű tapasz felvágható a kellő méretre, amelylyel teljesen befedhető a kezelni kívánt érintett felület. A tapasz azután egyszerűen: ráhelyezhető erre a felületre; annak természetes nedvességétől a felvitt tapasz vízben oldható hártya fele rá fog ragadni a érintett felületre. Amikor a tapasz egyik oldalán vízben oldhatatlan anyagot alkalmazunk, a kezelés kívánt tartama után visszamaradó tapasz könnyen eltávolítható és eldobható, és helyette ugyanolyan fajta új tapasz alkalmazható. A találmányt a következő példáik szemléltetik. 1. példa: Polivinilalkohol hártyát összeragasztunk egy vízben oldhatatlan hártyával, pl. polietilénnel, poliizobutilént alkalmazva ragasztószerül. A poliizobutilént előbb kloroformban oldjuk 10%os oldattá, és ezt egy aeroszol porlasztóban 9 rész freonnal nyomás alá helyezzük. Ezután a polivinilalkohol hártya felületére ráporlasztunk egy vékony hártyát a kapott poliizobutilén aeroszol oldatból. Amikor az aeroszol oldat oldószerei elpárologtak, a polietilén hártyát ráfektetjük és hengerekkel a szokásos módon rásajtoljuk a polivinilalkohol hártyára. A keletkezett rétegelt anyag ezután szétvágható szájüregi kezelésre alkalmas méretekre. A polivinilalkohol hártya helyett ugyanolyan nagyságú metiloellulóz hártyát alkalmazhatunk. 2. példa: Az 1. példa szerint kapott hártyára gyógyszereket viszünk fel az érintett területek kezelése céljából. így antibiotikumokat, pl. neomicint vagy gramicidint tartalmazó kenőcsöt hordunk fel az 1. példa szerinti rétegelt anyag polivinilalkohol felületére. 2