152259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűzálló termékek előállítására

152259 7 8 öntjük. A 14 tömböt lehűlés után kivesszük a kemencéből; ez a tömb teljesen homogén szerkezetű és a kívánt méretű darabokra vágható. A 2. ábrán látható rögzített kemencének egy tűzálló anyagból készült 1 burkolata van, amelynek 16 boltozatában egy 17 nyílás van kiképezve; ez a 2 fedővel zárható el. A kemence falában a 18 nyílás van, amely a 19 fedőlappal zárható, továbbá a 20 nyílás, amelyen keresztül a kemence a 39 kürtővel közlekedik (1., 4. ábra), ez utóbbin keresztül távoznak a 11 láng égési gázai. A kemence 21 padozatán a gyártandó termékek alakjának megfelelően kiképezett 22 formák helyezkednek el. E formák felső szélének szintjében a 23 fal-bemélyedés van kiképezve a 4 kiöntőcsőrrel. E fal-mélyedésnél a kemence fala a 24 kiömlőlyuknál átlyukasztható. Egy további 25a kiöntőnyílás is van a kemence falában, a kemence 21 padozatának szintjében kiképezve. A 7 csőrendszer szolgál a friss levegő bevezetésére; ez a csőrendszer több 25 vezetékre ágazik szét, mely utóbbiak behatolnak a 6 kamrába; a 26 elosztófejek a levegőt a 21 kemence-padozat alsó felületére irányítják. A 13 nyersanyagot a kemenceboltozat 17 nyílásán keresztül vagy a 19 nyíláson át táplálják be. A képződött 14 tűzálló termékek a 22 formákban szilárdulnak meg; a folyékony fázis eltávolítása a 24 kiöntőlyuk átlyukasztásával történik. A képződött tűzálló termékeket a formáknak a lehűlés utáni kiemelésével vesszük ki a kemencéből; ily módon közvetlenül a kívánt formatestek alakjában kapjuk a tűzálló terméket. A 3. ábrán szemléltetett kemence két térből áll; a 27 tér szolgál a nyersanyag betáplálására, felhevítésére és a folyékony fázisban való oldására, míg a 28 térben a lehűlés, megszilárdulás és a termék kiemelése történik. E két teret a 29 csatorna köti össze egymással, ez utóbbinak elzárására a 30 ajtó szolgál. A 28 kemencetér falában a 31 nyílás van kiképezve, amely a 32 ajtóval zárható. A 7 légvezeték a 25 elágazásokra oszlik, amelyeken a 28 kemencetér 21 padozatával szemben elhelyezkedő 33 nyílások vannak. E kemence működése hasonló a 2. ábrán bemutatott kemencééhez. A nyersanyagokat a 34 lapról táplálhatjuk be a 19 ajtón, vagy pedig a 35 lapról a 36 garaton és a boltozat 17 nyílásán keresztül. A 27 kemencetér szolgál a betáplált nyersanyag befogadására; ennek hevítése az 5 égők segítségével történik, aminek hatására a 13 nyersanyag oldódik a 10 folyadékfázisban. Az üzem e szakaszában a 30 ajtót kinyitjuk és így a megolvadt tömeg a 29 csatornán keresztül a 28 kemencetérbe jut, ahol a 21 padozaton a termék megszilárdulása következik be, a légáram hatására, amely a 33 nyílásokon át belépve hűti a kemence padozatát. Amikor a termék 14 lerakódása már elegendő vastagságot ért el, a 30 ajtót bezárjuk és a 32 ajtót ugyanakkor kinyitjuk, mire a 28 kemence^ térben levő 37 folyadékfázis kilép a 4 kiöntőcsőrön át a 38 edénybe. A 14 termékeket ezután kiemeljük a kemencéből, a 32 ajtót bezárjuk, a 37 folyadéWázist bevisszük a kemencébe, a 30 ajtót kinyitjuk és a kemence üzemi ciklusa újra kezdődhet. A 4. ábrán bemutatott kemence elrendezése hasonló a 3. ábra szerintihez, de ennek a kemencének három 28 fülkéje van, amelyek a termék megszilárdulására szolgálnak és amelyek különkülön állnak a kemence 27 hevítő terével öszszeköttetésben. Az oldatba vitt anyagok megszilárdulása e fülkék közül kettőben folyik, mialatt a harmadik fülkében a folyadékfázis kiürítését, a tűzálló termékeknek a kemencéből való kivételét és a folyadékfázis újbóli bevitelét végezzük. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a tűzálló termékek lerakódása és megszilárdulása mindenkor a fülkéknek csupán egyikében folyik, mialatt a két másik fülkében az említett további műveleteket folytatjuk le. Megjegyzendő, hogy a találmány köre nem korlátozódik a fentiekben példaképpen ismertetett kiviteli alakokra, hanem azok további különféle módosításai is a találmány kereteibe esnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tűzálló termékek előállítására, a nyersanyagoknak egy megolvadt állapotban levő folyadékfázisba való bevitele útján, amelyre jellemző, hogy a folyadékfázisban hőmérsékletkülönbséget tartunk fenn, a nyersanyagokat a magasabb hőmérsékletű zónába tápláljuk be, a betáplált nyersanyagokból és adott esetben a folyadékfázis anyagából is képződött tűzálló termékeket pedig az alacsonyabb hőmérsékletű zónában hagyjuk összegyűlni, majd a folyadékfázist, ill. annak maradékát eltávolítjuk és a tűzálló termékeket tömör tömbök alakjában elkülönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a folyadékfázis állandó összetételének fenntartását oly módon biztosítjuk, hogy az abból elfogyó alkotórészeket megfelelő adalékokkal pótoljuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a folyadékfázisba alumíniumoxidban gazdag nyersanyagokat viszünk be. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy alumíniumoxidot és valamely alumíniumoxid-folyósítószert tartalmazó folyadékfázist alkalmazunk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy oly folyékony fázist alkalmazunk, amely 30—60% alumíniumoxidot, 45%-ig menő kalciumfluoridot és/vagy 45%-ig menő mennyiségű nátriumalumíniumfluoridöt tartalmaz. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy oly folyékony fázist alkalmazunk, amely nátriumoxi^ot és alumíniumoxidot tartalmaz. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy oly folyékony 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4