152259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűzálló termékek előállítására

152259 ily módon lehet is bizonyos tűzálló anyagokat elkülöníteni az alacsonyabb olvadáspontú egyéb anyagoktól, ezek a termékek iszap, ill. szárítás után por alakjában nyerhetők csak ki. Az ilyen anyagok nyilván nem tekinthetők olyan tűzálló termékeknek, amelyek kemencék építéséhez felhasználhatók, mint a jelen találmány szerinti eljárás termékei. A találmány kiküszöböli a fentebb említett oly eljárások hátrányait, amelyeket eddig a tűzálló termékek megolvasztással történő előállítására alkalmaztak; emellett a találmány szerinti eljárás számottevő további előnyöket is biztosít, amint ez az alábbi leírásból ki fog tűnni. A találmány értelmében a tűzálló anyagok előállítása során oly módon járunk el, hogy a nyersanyagokat egy megolvadt állapotban levő folyékony fázisba visszük be, e folyékony fázisban egy hőmérséklet-különbséget tartunk fenn és az említett nyersanyagokat a folyékony fázis magasabb hőmérsékletű helyén vezetjük be, a bevitt nyersanyagokból képződő tűzálló termékeket pedig az alacsonyabb hőmérsékletű zónában hagyjuk felgyülemleni; adott esetben a folyadékfázis egy részével együtt; a folyadékfázist, ill. annak fennmaradó részét azután eltávolítjuk és így a kapott tűzálló termékeket tömör tömbök alakjában elkülönítjük. Minthogy a folyékony fázis a magasabb hőmérsékletű zónában nagyobb mennyiségű nyersanyagot tud felvenni, mint az alacsonyabb hőmérsékletű zónában, így ez utóbbiban a folyékony fázis túltelítetté válik ezekben a nyersanyagokban. így a termékek az alacsonyabb szinten tartott hőmérséklet hatására megszilárdulnak és egymást követő rétegekben felgyülemlenek az alacsonyabb hőmérsékletű zónában, bármilyen kívánt alakú tömböket vagy akár vékony lapokat is képezve, amelyek tömör és homogén kristályos szerkezetűek, a lehető legjobb mechanikai és kémiai ellenállóképességgel. Ily módon a képződött tömbök mentesek a belső feszültségektől is és egyenlőtlen zsugorodásokat sem szenvednek. Annak érdekében, hogy ezek az előnyök teljes mértékben érvényesüljenek, kívánatos a folyadékfázis összetételét állandó arányokban tartani, megfelelő adalékokkal ellensúlyozva e folyadékfázisnak bizonyos alkotórészekben való elszegényedését. Ezeket az adalékokat a folyadékfázis legmagasabb hőmérsékletű zónájába táplálhatjuk be, akár folyamatosan, ha a folyadékfázis állandó összetételét egészen pontosan fenn akarjuk tartani, akár pedig szabályos időközökben adagolhatjuk az; adalékokat, ha megelégszünk a folyadékfázis összetételének megszabott határok között való tartásával. A találmány szerinti eljárás elsősorban az alumíniumoxid-alapú tűzálló termékek gyártását teszi lehetővé. Ilyen termékek előállítása esetén oly módon járunk el, hogy a folyékony fázisba alumíniumoxidban gazdag nyersanyagokat vezetünk be és alumíniumoxidot, valamint valamely alumíniumoxid folyósítószert tartalmazó folyadékfázissal dolgozunk; így pl. a folyadékfázis 30—60% alumíniumoxidot, 45%-ig menő mennyiségű kalciumfluoridot és/vagy 45%-ig menő mennyiségű nátriumalumínium-5 fluoridot tartalmazhat. Alkalmazhatunk azonban olyan folyadékfázist is, amely pl. nátriumoxidot vagy ólomoxidot tartalmaz az alumíniumoxid folyósítószereként. Ha pl. oly folyadékfázissal dolgozunk, amely 10 50% alumíniumoxidot, 20—30% kalciumfluoridot és 20—30% nátriumalumíniumfluoridot tartalmaz és az alacsonyabb hőmérsékletű zónát 1500 C° körüli hőmérsékleten tartjuk, akkor ez utóbbi zónában az alumíniumoxid korund alak-15 jában szilárdul meg. Ha oly folyadékfázissal dolgozunk, amely 40% alumíniumoxidot tartalmaz, akkor alumíniumoxidban gazdag termékek 1300 C° és 1500 C° között tartott hőhőmérsékletű alacsonyabb hőfokú zónában tud-20 nak megszilárdulni, míg ha a folyadékfázis 30% alumíniumoxidot tartalmaz, akkor az 1000 C° körüli hőmérsékletű alacsonyabb hőfokú zónában 30% alumíniumoxidot, 40% kalciumfluoridot és 30% nátriumalumíniumfluoridot tartal-25 mázó eutektikus elegyet kapunk. A találmány szerinti eljárással előállíthatók azonban cirkonoxid vagy magnéziumoxid alapú tűzálló termékek is. Az előbbi esetben egy cirkonoxidban gazdag nyersanyagot vezetünk 30 be egy megfelelő összetételű folyékony fázisba, míg az utóbbi esetben magnéziumoxidban gazdag nyersanyagot viszünk be előnyösen egy magnéziumoxidot és bórtrioxidot tartalmazó folyadékfázisba. Ez esetben 1400 C° körüli hő-35 mérsékleten egy 70% magnéziumoxidot tartalmazó terméket kaphatunk. Megfelelő összetételű nyersanyagoknak a folyékony fázisba Való vitele útján előállíthatunk magnéziumszilikát alapú tűzálló termékeket, mint forsteri-40 tet is előállíthatunk. Az ilyen bázisos tűzálló termékek különösen olyan helyeken kerülhetnek alkalmazásra, ahol alkáliákkal szembeni nagy ellenállóképességre van szükség. A folyékony fázis magas hőmérsékletét a ta-45 lálmány értelmében oly módon érhetjük el, hogy a folyadékfázis szabad felületét égők segítségével előállított lángokkal hevítjük, mert így a hőt sugárzás és vezetés útján, a legkisebb hőátadási ellenállással adhatjuk át a folyadék-50 fázisnak. A nyersanyagokat előnyösen szintén e szabad felületen tápláljuk be a folyadékfázisba, ami megkönnyíti a beadagolást és,biztosítja a beadagolt nyersanyag gyors előhevítését és könnyű oldatbavitelét. A nyersanyagokat a re-55 akció meggyorsítása érdekében célszerűen finoman elosztott állapotban táláljuk be. Az alacsonyabb hőmérsékletű zónát célszerűen oly módon tarthatjuk megfelelő hőmérsékleti szinten, hogy hűtőfolyadékot keringtetünk e zóna 60 közelében. Előnyös, ha az alacsonyabb hőmérsékletű zóna a kemence fenekének legalább egy részét magába foglalja. Ily módon eljárva könnyen fenntarthatjuk a folyadékfázisban a kívánt hőmérsékletkülönbséget és elősegíthet-65 jük a tűzálló termékek megszilárdulását az ala-2