152241. lajstromszámú szabadalom • Új típusú mechanikai fogamzásgátló eszköz

s 152241 4 szabadalmi leírás egy harangalakú pesszáriu­mot ismertet, amelynek fala a kupolától a pe­rem felé fokozatosan elvékonyodik, a kupola közepén pedig egy membránszerűen elvéko­nyodó rész van. Ezt a pesszáriumot sapkasze­rűen illesztik rá a méhszájra és az, amíg eb­ben a helyzetben megmarad, jó zárást biztosít, hátránya azonban, hogy alakja nem alkalmaz­kodik sem a hüvelyboltozat anatómiai felépí­téséhez, sem az aktus mechanikai körülmé­nyeihez és így az aktus folyamán könnyen félrelökődik, mint az ismert egyéb boltozati méhnyak-sapkák és ezzel védőhatása is meg­szűnik. A 809694. sz. német szabadalmi leírás szerint a pesszárium, biztosabb feifekvését és helybenmaradását két egymásra helyezett tá­nyérra emlékeztető kettős perem alkalmazásá­val igyekeztek elérni, mimellett az eszköz be­felé forduló oldalán a méhszájra illeszkedő üreg, kifelé forduló oldalán pedig egy kisebb, az eszköz behelyezésekor és kivételekor az ujj beillesztésére alkalmas fogantyúként szolgáló üreg volt kialakítva. Ez a pesszárium, felesle­gesen bonyolult, kétperemes szerkezeti kiala­kítása ellenére sem válhatott be a gyakorlat­ban minthogy az eddig ismert többi ilyen esz­közhöz hasonlóan a hüvelyboltozat anatómiái és mechanikai viszonyainak figyelmen kivül hagyásával volt kialakítva és nem nyújtott kellő biztonságot a behelyezés utáni elmozdu­lással szemben. Az eddig ismert ilyenfajta fogamzásgátló eszközökkel ellentétben a találmány tárgyát képező újtípusú mechanikai fogamzásgátló esz­köz szerkezeti kialakítása teljes mértékben a hüvelyboltozat anatómiai viszonyainak és az aktus folyamán fellépő mechanikai -behatások­nak a figyelembevételével történik, ami a hü­velybe bevitt eszköz elmozdulásmentes elhe­lyezkedését, a tökéletes zárást és a kellemet­len mellékhatásoktól mentes teljes védelmet biztosítja. A találmány tárgyát olyan, a női hüvelybe helyezhető, rugalmas anyagból készült mecha­nikai fogamzásgátló eszköz képezi, amely egy tojásdad körvonalú, kagylószerű alakú konkáv test, amelynek domború felületén egy ellen­kező irányú homorulat van oly módon kiké­pezve, hogy e homorulat peremének síkja a tojásdad körvonalú test peremének hosszten­gelye irányában lejt és e perem síkjával 25— 40°-os szöget zár be, mimellett a kagylószerű alakú test pereme az említett szög csúcsa felé eső oldalon (tehát az egyenlőtlen magasságú kagylószerű alakú test alacsonyabb oldalán) fokozatosan elvékonyodó karimát képez, míg az ellenkező oldalon a perem vastagsága leg­alábbis egyezik a peremhez csatlakozó falrész vastagságával. A tojásdad körvonalú, kagylószerű alakú test belső homorulata és a domború felületen ki­képzett kisebb méretű, ferde síkú, célszerűen szintén tojásdad körvonalú homorulat követ­keztében a találmány szerinti fogamzásgátló eszköz tengelyes szinametr5 " nélküli ferde bi­konkáv alakot mutat; a két homorulatot vé­kony, membránszerű falrész választja el egy­mástól. Használatkor a találmány szerinti fo­gamzásgátló eszköz a kisebb homorulattal be-5 felé fordítva kerül behelyezésre a hüvelybe; a befelé forduló kisebb homorulat a partiara simul és elzárja a méhszájat, ugyanakkor a befelé forduló felület többi része a hüvelyből- * tozat anatómiai szerkezetéhez simuló alakja 10 folytán szilárdan és elmozdulásmentesen tá­maszkodik a hüvelyboltozatra. Ugyanakkor a portióra simuló konkáv felület tojásdad pere­mével és membránszerű alapfalával vákuum­tapadókorongot képez, amely nemcsak rásimul 15 a méhszájra, hanem az aktus során az eszköz kifelé forduló nagyobb homorú felületére ható mechanikai erő egyre inkább kiszorítja a belső homorulatban esetleg megmaradt levegőt és ezzel még inkább fokozza az eszköz szilárd 20 tapadását a méhszájra. A hüvelybe helyezeft bikonkáv test kifelé forduló nagyobb homorú felülete1 széles támadási felületet biztosít a be­hatoló phallussal szemben, mimellett alakja a tágult hüvelyboltozatot utánozza. A külső pe-25 rem elvékonyodó része finom hártyaszerű át­menettel simul a hüvely-nyálkahártya haránt redőzetéhez. Ily módon a hüvelybe helyezett eszköz az aktus folyamán nem képez a, hüvely természetes alakjától eltérő, zavaró hatású 30 idegen testet, hanem teljes mértékben alkal­mazkodik az adott anatómiai viszonyokhoz és mechanikai behatásokhoz és e mechanikai be­hatások mindenkor csak fokozzák az eszköz jó zárást biztosító feifekvését. 35 A találmány szerinti fogamzásgátló eszköz szerkezeti kialakítását és használati helyzetét a csatolt rajzok szemléltetik. Az 1. ábra hosszirányú metszetben mutatja a rugalmas anyagból, célszerűen lágy gumiból 40 készült bikonkáv testet, feltüntetve a gyakor­lati szempontból célszerű méretarányokat is. Látható a rajzon, hogy a bikonkáv test maga­sabb oldalán a falvastagság nagyobb, a perem nem vékonyodik, míg az ellenkező, alacso-45 nyább oldalon a perem kiszélesedik és elvé­konyodik; ez a tojásdad körvonalú perem a vastagfalú magasabb oldaltól folyamatos átme­nettel folyamatosan szélesedik és vékonyodik a rajzon látható alakúra. 50 A 2. ábra a hüvelybe illesztett fogamzásgátló eszközt mutatja ugyanilyen metszetben. A húgyhólyag '(1) és a végbél !(.3) között elhe­lyezkedő hüvely (i2) hátsó boltozatán !(J4) töké­letesen felfekszik a fogamzásgátló eszköz '(5) 55 vastagabb falú magasabb oldalának külső fe­lülete, míg a befelé forduló homorulat a méh­szájat (fi) zárja el, rásimulva a portióra. Az ábrából világosan kivehető az is, hogy az ak­tus folyamán a phallus nemcsak, hogy nem 60 tudja az eszközt e helyezetéből kimozdítani, hanem a fellépő mechanikai hatás még inkább ebben a helyzetben rögzíti a fogamzásgáltó eszközt és egyben fokozza az eszköznek a méh­szájhoz való tapadását szilárdan biztosító vá-85 kuumhatást is. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom