152234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrólyukkal harántolt tömött tárolókőzetek másodlagos repedezett porozitásának szelektív szelvényezésére

MAGYAR NEPK.ÖZTÄRSASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. X. 27. (OA—232) Közzététel napja: 1965. II. 22. Megjelent: 1966. I. 01. 152234 Szabadalmi osztály: 5 a 1—19 Nemzetközi osztály: E 21 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Barlai Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest, Márföldi Gábor oki. villamosmérnök, Budapest, Kubina István oki. elektrotechnikus, Budapest Tulajdonos: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest, Gamma Optikai Művek, Budapest Eljárás és berendezés fúrólyukkal baráníolt tömött tárolókőzetek másodlagos repedezett porozitásának szelektív szelvényezésére A fúrólyukkal harántolt tömött tárolókőzetek hasadékainak, repedéseinek, üregeinek kimutatása fontos feladata a mélyfúrási geofizikának mind az olaj-, gáz-, mind a vízkutatás területén. Elsősorban a karbonátos tárolókőzetek (mészkő, dolomit stb.) tartalmaznak sok hasadékot, üreget, s e kőzetekben gyakraj? e másodlagos hézagosság felülmúlja a kőzetszemcsék közötti hézagokból összetevődő elsődleges porozitást. A tömött kőzetek hasadékainak, üregeinek kimutatása megoldatlan problémát jelent a mélyfúrási geofizika számára, habár több indirekt módszert próbáltak már alkalmazni. A módszerek, egy részénél radioaktív izotópokat (pl. J131

) vagy ferromágneses reszeléket nyomnak a fúrólyukból a hasadékokba alkalmas inert hordozó-anyag segítségével. A benyomás előtt és után felvett természetes gamma»szelvények. illetve mágneses szuszceptibilitásszelvények közötti különbségekből következtetnek a hasadékok jelenlétére és eloszlására. E módszerek közös hibája az. hogy az indikáló anyagok a fúrólyuk falának egyenetlenségein is felhalmozódnak és ott hamis indikációkat hoznak létre, másrészt e módszerek átlagolt, ún. makroképet adnak csupán a hasadékok eloszlásáról. A különféle gerjesztett radioaktív eljárások: gamma-gamma, neutron-garnma és neutron-neutron módszerek indikációit erősen torzítják a fúrólyuk átmérőjének változásai, és ezek is csak átlagolt képet adnak a hasadékokról. Ugyanez mondható az újabban alkalmazott ultraszónikus szelvényezésről is. 5 Szelektív mikrokép nyerésére alkalmazzák az elsődleges porozitású tárolókőzetek kimutatására jól bevált mikroellenállásszelvényezést (mikrolog) és a mikrolaterológot. Előbbi egyedi hasadékok kimutatására nem alkalmas, mivel a 10 porózus zónákat a fúrólyuk falán kialakuló iszaplepény érzékelése útján jelzi és a hasadékokkal szemben iszaplepény rendszerint nem alakul ki, továbbá a mikrolog indikációit zavarólag befolyásolják a fúrólyuk falának egyenet-15 lenségei; a mikrolaterolog pedig csak kb. 1 cmnél vastagabb hasadékokat tud kimutatni, holott a hasadékok zöme 1 mm-nél is vékonyabb. A tömött kőzetek hasadékainak, mélyebb üregeinek szelektív kimutatását teszi lehetővé 20 a jelen találmány szerinti szelektív hasadékszelvényező eljárás az 0,1 mm-nél vastagabb, - tehát a folyadéktárolás szempontiából fontos hasadékok 'esetében, egészen néhány centiméter hasadékvastagságig. Ezen eljárást együtt 25 alkalmazva a szokásos mikrológgal, vagy a mikről aterológgal és a mikrolyukbőségszelvényezéssel. a jelen találmány szerinti szelektív porozitásszelvényező eljárásra jutunk, amely teljes képet nyújt a tömött, elsősorban karboná-30 tos tárolókőzetek porozitásviszonyairól: az el-152234