152233. lajstromszámú szabadalom • Térhálósított kopolimeremulziók és eljárás azok előállítására
3 dukálható tulajdonságokat mutató emulzió alakjában jelennek meg. Az így kapott kopolimérek nagyfokú térhálósodást mutatnak még olyan esetekben is, ha az amidok metilol-származékait viszonylag kis mennyiségekben alkalmaztuk a kopolimér előállításához. A találmány szerinti eljárással, csekély menynyiségű katalizátorral való dolgozás útján elérhető meglepő eredmények valószínűleg annak a ténynek tulajdoníthatók, hogy a metilolamid-származékoknak — amelyek, mint ismeretes, vízben oldódó monomerek — a vizes fázisban bekövetkező polimerizációja az említett reakciókörülmények között a vizes fázisban nem következik be, vagy legalábbis számottevő mértékben visszaszorul. A találmány szerinti eljárás további célja, hogy az etilénszerűen telítetlen amidok metilol-származékainak a lehető legkisebb mennyiségekben való alkalmazása esetén is nagymértékben térhálósodott termékekhez jussunk. Ezt a célt a találmány értelmében azáltal érhetjük el, hogy a kopolimér-emulzió előállítása során leglényegesebb alkotórészként valamely etilénszerűen telítetlen mono- vagy dikarbonsavat vagy valamely ilyen sav vízben oldódó sóját alkalmazzuk a kopolimérben. Az ilyen savak, ill. sók példáiként a következőket említhetjük: akrilsav, metakrilsav, itakonsav, maleinsav stb., valamint e savak sói. A kopolimérben jelenlevő karboxilcsoportok ugyanis térhálósodási katalizátorként hatnak és kémiailag is reakcióba léphetnek észter-hidak képezése útján a kopolimérben jelenlevő metilol-csoportokkal, az emulzióból történő filmképzés vagy az ezt követő hőkezelés során. A jelen találmány szerinti termékeket tehát az jellemzi, hogy azok vinil-monoméreknek általában az akrilamidok, metakrilamidok vágy más telítetlen amidok N-metilol-származékaival. és valamely etilénszerűen telítetlen monovagy d'karbonsavval pl.* metakrilsavval, akrilsavval, itakonsavval vagy ezek főleg illékony bázisokkal, mint ammóniával vagy nitrogéntartalmú szerves bázisokkal képezett sóival előállított emulziós-kopolimérjeiből állnak. A metilol-származékok mennyisége a kopolimérben 0,5 súly% és 10 súly% között, előnyösen 0,5 és 5 súly% között változhat. A telítetlen sav mennyiségi aránya 0,2—15 súly%, előnyösen 0,5—10súly% lehet. A találmány alább következő részletesebb leírása során „vinil-monomér" alatt olyan polimerizálható szerves vegyületeket értünk, amelyek CH2 =CXR általános képletűek, ahol X alkilcsoportot, hidrogénatomot vagy halogénatomot, R pedig valamely szerves gyököt, mint karbonil-, észter-, metil- stb. csoportot képvisel. A vinil-monomérek sorában különösen az akrilsav és metakrilsav észterei, mint pl. a metil-, etil-, butil-, 2-etilhexil-, n-oxil-, n-dodecil-akrilát és a megfelelő metakrilátok említendők meg. A találmány szerinti kopolimérekbeh fel-' 4 használható monomerek további példáiként a sztirol, viniltoluol, akrilnitril,1 vinilklorid stb. említhetők. A találmány szerinti kopolimér-emulziókat 5 továbbá az is jellemzi, hogy viszkozitásuk csekély; az emulziók HAT típusú Brookfield-készülékkel 20 C° hőmérsékleten, percenként 100 fordulat mellett mért viszkozitása 30—1000 cPs, előnyösen 30—300 cPs lehet. 10 A találmány szerinti kopoliméreket emulzióban állítjuk elő és ennek során katalizátorként valamely gyökös típusú iniciátort alkalmazunk egymagában, vagy valamely redox-rendszerben; a katalizátor csekély koncentrációban kerül fel-15 használásra. A katalizátor-koncentráció esetenként a katalizátor jellegétől és a felhasználásra kerülő monomerektől függően választandó meg. Ha pl. ammóniumperszulfátot vagy más perkénsavas 20 sót -alkalmazunk katalizátorként, akkor a katalizátor koncentrációja a monomerek mennyiségére számítva 0,01 súly% és 0,15 súly% között lehet. Az ilyen kopolimérek emulzióit anionos vagy 25 nem-ionos felületaktív anyagoknak vagy ezek keverékeinek felhasználásával állíthatjuk elő; az emulgált kopolimért beoltassál vagy tömbben, vagy egyéb, az alkalmazott polimerizálási technikától függő módon nyerhetjük ki. 30 A találmány szerinti emulzió-alakú termékek különösen az alábbi felhasználási területeken bizonyultak jól alkalmazhatóknak: a) Kötőanyagok szövés nélküli textíliákhoz. A felhasználás módszere önmagában ismeretes: 35 a kötőanyaggal impregnált rostokat térhálós kötések kialakítása céljából 2—10 perces hőkezelésnek vetjük alá 120—150 C° körüli hőmérsékleteken. Ilyen körülmények között oldószerekkel szem-40 ben ellenállóképes textilanyagokhoz jutunk, amelyek különösen" forrásban levő triklóretilénnel szemben legalább hat mosási cikluson keresztül kitűnő ellenállóképességet mutatnak. A legkülönfélébb rostok, mint pl. pamut, mű-45 selyem, juta, kender, gyapjú, selyem, nylon, poliészter, vinilkloridkopolimér, akrilnitril és üvegrost szálak, ill. .fátylak kezelhetők ilyen kötőanyagokkal. A kötőanyagokat erre a célra egymagukban vagy hőre keményedő gyanták-50 kai, epoxidgyantákkal vagy aminoplasztokkal kombináltan is alkalmazhatjuk. b) Bőrkikészítő szerekként, bőrök oldószerekkel szemben ellenálló kikészítésére. A találmány szerinti készítményeket önmagukban 55 vagy ismert adalékokkal, mint paraffinnal, polietilénnel, kazeinnel, pigmentekkel, vagy sűrítőszerekkel és hasonlókkal elegyítve használhatjuk. Az alkalmazásra kerülő találmány szerinti kopolimérek összetételét az adott felhasz-60 nálási terület figyelembevételével megkívánt tulajdonságoknak megfelelően választhatjuk meg. Textilanyagok, ill. bőr kikészítése esetén pl. olyan összetételeket választhatunk, amelyek 65 +20 C° hőmérsékleten üvegesedési átmenetet
