152233. lajstromszámú szabadalom • Térhálósított kopolimeremulziók és eljárás azok előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. X. 18. Olaszországi elsőbbsége: 1962. X. 19. Közzététel napja: 1965. II. 22. Megjelent: 1966. I. 01. (MO—589) 152233 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 £ Decimal osztályozás: Feltalálók: Grazioli Dario vegyész, Milano, Cirani Giancarlo vegyész, Milano, Faneschi Mauro vegyész, Milano Tulajdonos: Montecatini Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica, Milano, Olaszország Térhálósított kopolimér emulziók és eljárás azok előállítására ü ' 1 A találmány olyan új kopolimér-emulziókra vonatkozik, amelyek elsősorban szövés nélküli textilanyagok kötőanyagaiként, továbbá bőrkikészítési célokra, valamint politurozószerekként kerülhetnek felhasználásra. Közelebbről mégjelölve, a találmány tárgyát olyan filmképző polimer-emulziók és azok előállítási eljárása képezi, amelyek már enyhe hőkezelés esetén térhálósodnak és ezáltal nagy ellenállóképességet nyernek oldószerekkel szemben. Ismeretes, hogy az akrilamid-metilol-származékok másfajta monomerekkel képezett kopolimér jei hevítés hatására térhálósodnak és így oldószerekkel szemben ellenállóképes termékeket adnak. Az ilyen kopolimérek előállítására az irodalom már ismertet eljárásokat, az ismert előállítási eljárások esetében azonban leküzdhetetlen gyakorlati nehézségek lépnek fel, minthogy már a kopolimér előállítási szakaszában térhálósító hídkötések és kocsonyásodási jelenségek lépnek fel és ezek teljesen használhatatlan termékek képződését eredményezik. Az említett hátrányok kiküszöbölésére már javasoltak különféle különleges intézkedéseket, mint pl. a) olyan éterek polimerizálását, ill. kopolimerizálását, amelyek metilol-amidokból származtathatók és amelyek stabilabbak, mint ma-152233 2 guk a megfelelő metilol-származékok; így ezek a termékek csak magas (170—180 C°) hőmérsékleteken való kezelés esetén térhálósodnak; b) az amidok polimerizálását, ill. kopolimeri-5 zálását és a metilol-csoport csak utólagos kialakítását, valamely aldehidnek, rendszerint formaldehidnek a kapott kopolimér re való behatása útján. Az ismert módszerekkel emulzióban való dol-10 gozás esetén krémszerű állapotú vagy pépes jellegű nagy viszkozitású emulziókat kapunk az ilyen termékekből, már abban az esetben is, ha viszonylag igen kis monomér/víz aránnyal dolgozunk, ha tehát 10—30 súly% száraz maradé-15' kot tartalmazó emulziókat állítunk elő. Az ilyen emulziók nagy viszkozitása megnehezít az előállítási fázis során a reakció menetének szabályozását (főként ipari méretekben való dolgozás esetén); ezért azután a kapott termékek igen 20- nehezen reprodukálható tulajdonságokat mutatnak és semmiképpen sem alkalmasak a jelen találmány célkitűzéseinek megfelelő felhasználásra. Azt találtuk, hogy ha az emulzió előállítása 2» gyökös jellegű katalizátorok igen csekély menynyiségeinek jelenlétében történik, akkor könynyebben szabályozható reakcióban olyan kopolimérekhez jutunk, amelyek telítetlen amidok metilolszármazékait tartalmazzák és amelyek a 30 végtermékben kisebb viszkozitású, jól repró-