152229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, bázisosan helyettesített szteroidok előállítására

11 15222^ 12 acetátból átkristályosítjuk; ily módon 17^-di­metilamino'-5a-andrasztán-3i5-olt kapunk, amely 205—207 C°-on olvad. Ezt a terméket toziíáttá (op. 151—155 C°) alakíthatjuk át és ebből pirro­lidinnel való reagáltatás útján, a 7. példában leírthoz hasonló módon 17^-dimetilamino-3a ­-pirrolidin-r-il-5a -androsztánt kapunk, amely 170—174 Ca -on olvad. • 15. példa: 40 g 5«-androsztán-3j9-ol-17-on-toluol-p-szul­fonilésztert 130 ml piridinnel 16 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt. Ezután az ol­datot bepároljuk, vízzel hígítjuk és ecetsavval megsavanyítjuk. A nembázisos szilárd aanyagot kiszűrjük, a szüredéket 50 súly/súly %-os vizes nátriumhidroxidoldattal meglúgosítjuk. A kivált szilárd bázist vizes acetonból átkristályosítjuk; ily módon 3«-piperidino-5a-androsztán-17-ont kapunk, amely 143,5—146,5 C°-on olvad. Ha ezt a terméket az 1. példában leírthoz ha­sonló módon piperidinnel és hangyasavval rea­gáltatjuk, 3«,17^-di-piperidino-5«-androsztánt kapunk, amely azonos a 6. példa szerinti el­járás termékével, 16. példa: 3,8 g 3/?-piperidino-5a-androsztán-17-ont (elő­állítva a 6. példában leírt módon) 75 ml etanol­banx 3,8 g hidroxilamin-hidrokloriddal és 3,8 g nátriumacetát 25 ml vízzel készített oldatával IV2 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt; ily módon a megfelelő 17-oximot kapjuk, amely 248—251. C°-on bomlás közben olvad; 3,5 g fenti módon kapott oximot 75 ml víz­mentes 2-etoxi-etanolban oldunk és 17,5 g fém­nátrium hozzáadásával visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A nátrium teljes oldódása után a reakcióelegyet 500 ml metanollal hígítjuk, le­hűtjük és tömény sósavval megsavanyítjuk. A képződött nátriumkloridot kiszűrjük és a szüre­déket szárazra pároljuk be. A kapott maradé­kot vízben ismét oldjuk, az oldatot derítjük, majd 50 súly/súly %-os vizes nátriumhidróxid­oldattal meglúgosítjuk és a terméket benzolba extraháljuk át. A betöményített benzölos kivo­natot éteres hidrogénkloridoldattal elegyítjük és a kicsapódott sót szűréssel elkülönítjük. A me­tanol, aceton és éter elegyéből átkristályosított 173-amino-3^-piperidino-5«-androsztán-hidroklo­rid 300 C°-íg nem olvad meg. 17. példa: 1,5 g androszt-4-én-3,17-dion„ 4,5 ml pirroli­din és 1,5 ml hangyasav elegyét 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd a reak­cióelegyet kis térfogatra pároljuk be. A mara­dékot vízzel kezeljük, metánszulfonsavval meg­savanyítjuk és szűrjük. A szüredéket meglúgo­sítjuk és a kapott szilárd terméket leszűrjük. Etilacetátból történő kristályosítás után 155.— 157 C°-on olvadó 3,17-béta-di-pirrolidin-l'-il­-androszt-4-ént kapunk. 18. példa: 15 g 17^-pirroIidin-r-androszt-4-én-3-o<n-pir­rolidin-enamint (előállítva a 10. példában leírt 5 módon) 100 ml vízmentes benzolban oldunk, az oldathoz 4,1 ml hangyasavat adunk, majd az elegyet keverés közben 1 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután a. benzolt el­párologtatjuk, a maradékot vízben oldjuk és az 10 oldatot meglúgosítjuk. Az így felszabadított bázist kloroformmal extraháljuk, a kloroformos oldatot bepároljuk és a maradékot etanolból kristályosítjuk. Ily módon 3,17^-di-pirrolidin-l'­-il-androszt-4-ént kapunk, amely 157—159 C°-on 15 olvad; ez a termék a 17. példa szrinti eljárás termékével azonos. A termék hidrokloridja 300 C° felett olvad. Szabadalmi igénypontok: 20 1. Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő új androsztán-, ill. androsztén-származékok, va­lamint ezek savakkal képezett addíciós sói elő­állítására — e képletben Rí, R2, R 3 és R 4 azo-25 nos vagy különböző jelentésű lehet éspedig mindegyikük jelenthet hidrogénatomot, "rövid­széniáncú alkil-, rövidszénláncú alkenil-, rövid­szénláncú hidroxialkil-gyököt vagy rövidszén­láncú alkilcsoportot tartalmazó fenilalkil-gyö-30 köt, továbbá 4—8 szénatomos egygyűrűs ciklo­alkil-gyököt, képezhet továbbá az Rx és R 2 , ill. R3 és R 4 párok egyike vagy mindketteje a hoz­zájuk kapcsolódó nitrogénatommal együtt egy telített öt-, hat- vagy héttagú nitrogéntartalmú 35 heterociklusos gyűrűt, amely egy második nit­rögénatomot is tartalmazhat, mely utóbbi eset­leg egy rövidszénláncú alkilcsoporttal helyet­tesítve is lehet, mimellett az R1 R 2 N'--' és R3R4N— csoportok legalább egyike egy telített 40 egygyűrűs öt-, hat- vagy héttagú nitrogéntar- , talmú heterociklusos gyűrű maradékát képvi­seli; Tlt T 2 és T 3 hidrogénatomokat jelenthet­nek, vagy pedig Tt és T 2 együtt, vagy T 2 és T 3 együtt egy további kötést; képvisel», míg a fenn-45 maradó T-jel egy hidrogénatomot jelent — az­zal jellemezve, hogy valamely, a (II) általános képletnek megfelelő androsztán-, ill. androsztén­származék 3- vagy 17-h'elyzetű keto-csoportját, vagy 3- és 17-helyzetű keto-csoportjait reduktív 50 aminálásnak vetjük alá, hogy így az R1 R 2 N'~' és —NR3R4 csoportok legalább egyikét bevigyük a szteroid-vázra (ezekben a képletekben T1; T 2 és T3 , valamint Rj R2, R 3 és R 4 jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel, X 55 oxigénatomot, vagy pedig egy R^N.— aminő­csoportot vagy egy hidroxilcsoportot jelenthet, amikor is az utóbbi esetekben a T-jelek hidro­génatomokat képviselnek; X1: oxigénatomot vagy egy —NR3 R 4 aminocsoportot jelenthet, mimel-60 lett X és Xi közül legalább az egyik egy oxigén­atomot képvisel, majd olyan vegyületek eseté­ben, amelyekben X hidroxilcsoportot, Tx, T 2 és T3 pedig hidrogénatomot képvisel, a vegyület hidroxilesoportját önmagukban ismert mtádsze-85 rek alkalmazásával eszterifikáljuk és az így 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom