152228. lajstromszámú szabadalom • Termikus folyadéknyomás-fokozó berendezés
mm val üzemeltetett, kezelést és karbantartást nem igénylő folyadéknyomásfokozó berendezés kidolgozása, mert olyan rendszer, amely mindezeket az előnyös tulajdonságokat egyesítené, eddig nem volt ismeretes. 5 A találmány tárgya termikus folyadéknyomásfokozó berendezés, A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az a fizikai törvény, mely szerint a hő átadó felület és a folyadék között a hőátadási tényező több nagyságrenddel na- 10 gyobb, ha a folyadék cseppfolyós, mint ha gőznemű, a folyadéknypmás-fokozónak hőener^ giával való üzemeltetését teszi lehetővé. Az elgőzölögtetőben levő folyadék elgőzölögtetése után ugyanis a hpközlés gyakorlatilag megszű- 15 nik és akkor indul meg ismét, amikor az elgőzölögtető ismét folyadékkal telik meg. Ennek megfelelően a találmány lényege egy folyadéktartály, amelyet a kisnyomású és a nagynyomású tértől egy-egy visszacsapó szelep választ 20 el. A folyadéktartályt az elgőzölögtetővel folyadékvezeték és gőzvezeték köti össze. A folyadéktartályból a kisnyomású térbe kürtő vezet, A folyadékvezetékben fojtószerv nyer alkalmazást; több folyadékvezeték alkalmazása 25 esetén ezek mindegyikében fojtószervek és viszszacsapószelepek vannak. A folyadékvezeték szivornya-alakúra is kiképezhető. A folyadéktartályt a kisnyomású térrel összekötő kürtőben fojtószerv van. A fojtószerv helyett a folyadék- 30 tartály folyadékszintjével vezérelt csőelzárószerkezet, vagy olyan csőelzárószerkezet is alkalmazható, amelyet az elgőzölögtetőben elhelyezett hőfokérzékelő működhet. A folyadéktartály olyan hőszigetelő béléssel van ellátva, 35 amelynek hővezetési tényezője 2 keal/whC0 T nál kisebb. A találmány tárgyát képező folyadéknyomásfokozó néhány példaképpeni kiviteli alakját rajzokon is bemutatjuk. Az 1—5. ábrák a fo- 40 lyadékhyomás-rfokozó néhány változatának elrendezését oldalnézetben, a 6. ábra a folyadéknyomásfokozó alkalmazását abszorpciós, a 7. ábra pedig ejektoros hűtőgép esetében ábrázolja. 45 1. példa. A kisnyomású folyadék az 1 visszacsapó szelepen (1. ábra) át a 2 tartályba áramlik. A beömlő folyadék a 28 esővezetékbe épített 8 fojtószerven át, késleltetve elárasztja a 4 élgőzölögtetőt s abban gőzzé alakul. A gőz a 50 24 folyadékleválasztón és a 25 csővezetéken át a 2 tartályban levő folyadék fölé áramlik. A 24 folyadékleválasztóiban leválasztott folyadék a 26 csővezetéken át visszakerül a 4 elgösölögtetőbe. A 2 tartályba áramló gőz a falakon és §5 a folyadék felszínén kondenzálódik, megemeli a folyadék feletti tér és a folyadékhártya hőmérsékletét s ezzel együtt a légpárna nyomását. Amint ez a nyomás meghaladja a nagynyomású tér ellennyomását, a 3 visszacsapó »szelep meg- eo nyílik és a folyadék a 2 tartályból a nagynyomású térbe áramlik. Ezt követően a 2 tartályban levő, nyomás alatti gőz a 29 kürtőn át — az 5 fojtószerv által késleltetve — a kisnyomású térbe távozik. á5 Az 1 visszacsapó szelepnek mindaddig nyitva kell lennie, míg a 2 tartály teljesen megtelik; zárása a gőztermelés megindulásával következik be. Ugyancsak lényeges, hogy a gőztermelés mindaddig tartson, amíg a 2 tartály teljesen kiürül. Végül a gőznyomásnak eleinte növekednie kell, majd a 2 tartály kiürülése után meg kell szűnnie. Ezeket a működési feltételeket a legegyszerűbben az 5 és a 8 fojtószervekkel lehet megvalósítani, bár a 29 kürtőbe iktatott 5 fojtószerv állandó gőzveszteséggel jár. A berendezés, főleg a 2 tartály minden működési periódusban felváltva hideg és meleg, kis- és nagynyomású közeggel érintkezik. A hatásfok javítása érdekében a hőveszteség csökkenthető, ha olyan hőszigetelő bevonatot alkalmazunk,, amelynek hővezetési tényezője ki^ sebb mint 2 keal/mhCc . 2. példa. A 2 tartály ürítése során a 29 kürtő 5 fojtószervén át állandóan fennálló gőzveszteség elkerülhető, ha a 29 kürtőbe olyan 6 esőelzáró szerkezetet (2. ábra) építünk be, amelynek nyitását-zárását a folyadékszint vezérli. A 2 tartály kiürülése után a 6 csőelzáró szerv nyit és a nyomás alatti gőzt lebocsátja. A 2 tartály megtelése a 6 csőelzáró szervet zárja. 3. példa. A gőzveszteség elkerülésének másik módja, a 29 kürtőbe olyan 7 csőelzárószerkezet (3. ábra) beépítése, amelyet a 4 elgőzölögtető alkalmas helyére beépített hőfokérzékelő vezérel vagy működtet. A 4 elgőzölögtető hőcserélő felülete ugyanis a fűtőközeg hőmérsékletével azonos hőmérsékletű mindaddig, amíg az elgőzölögtetőben folyadék nincs. Amint a 4 elgőzölögtetőbe folyadék áramlik, a hőcserélő felület hőmérséklete leesik. A 7 csőelzáró szerkezet tehát zárva van, amikor a 4 elgőzölögtetőben a hőcserélő felület hőmérséklete alacsony és nyitva van, amikor a 4 elgőzölögtetőben csak gőz van jelen. 4. példa. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha a 4 elgőzölögtető töltése és ürítése nem egyenlő késleltetésű. Ebben az esetben a 28 folyadékvezeték helyett két folyadékvezetéket alkalmazunk (4. ábra), amelyek mindegyikébe visszacsapószelepet és fojtószervet iktatunk oly módon, hogy az egyik 9 visszacsapósaelep a töltés, a másik J0 visszacsapószelep az ürítés célját szolgálja és a fojtások különbözők. 5. példa. A berendezés periódusszámát oly módon növelhetjük, hogy a feltöltést a H szivornyacső (5. ábra) alkalmazásával késleltetjiik. A 4 elgőzölögtetőbe csak akkor áramlik folyadék, amikor a 2 tartályhan a folyadékszint eléri a 11 szivornya átbukási magasságát; ekkor azonban a folyadék a 11 szivornyán és a 26 csővezetéken át hirtelen lepi el a 4 élgőzölögtetőt. 6. példa. A találmány szerinti folyadéknyomás-fokozó igen előnyösen alkalmazható szorpciós hőtranszformátorhan. Ez is a már emlíj tett berendezések közé tartozik, amelyek a szivattyútól eltekintve mozgó alkatrésszel nem rendelkezjiiek és csak hőenergiát igényelnek. Egy egyszerű abszorpciós hűtőgép esetében (6. 2
