152219. lajstromszámú szabadalom • Felület felett közlekedő jármű, melyet egy vagy több, nyomásalatti gázpárna tart a felület fölött

152219 mint egy szokványos „nyomáskiegyenlítő" tí­pusú járműnek, melynél a levegő közvetlenül a párna által elfoglalt térbe lép ki, ahogy azt az 1. ábra mutatja. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett két jármű 5 mindegyikénél a lefelé nyúló 6 és 20 tag haj­lékony lehet. A 3. ábra olyan járművet szemléltet, mely­nél a 31 légcsavarok által a 30 belépőnyiláso­kbn át beszívott levegő a jármű aljában, a ke- 1() rület mellett elhelyezett 32 csatornába kerül. A 32 csatorna alján 33 tápnyilás van kialakít­va, melyen keresztül úgy lép ki a levegő, hogy 34 mozgó levegőifüggöny létesül. A 34 légfüg­göny nyomásalatti légpárnát alakít ki és tart 19 fenn a 35 térben. Ennél a példaképpeni kivi­teli alaknál több kis 36 tag fekszik a jármű 37; fenékfelülete alatt. Valamennyi tag merev, de a 38 támaszok révén hajlékonyan kapcso­lódik és valamennyi tag a hajlékony 39 ele- 2 Q mek révén hajlékonyan kapcsolódik a szom­szédos tagokhoz. .Mint már említettük, a tagokat a járműhöz kapcsoló támaszok különféle szerkezetűek is lehetnek. Az 1., 2. és 3. ábrákon szemléltetett 2 5 példánkban a támaszok a törzs alsó oldalához csatlakoznak. Ha rugókat használunk, érezhető, hogy a tag és a jármű fenékfelülete közti tel­jes távolság nem használható ki az eltérítés céljára, mivel a rugóknak minimális zárt-állá- 30 poti hosszuk van, amelyen túl eltérítés nem következhet be. Hasonló nehézségek más szerkezeti alakoknál is felmerülhetnek. A 4 ábra olyan támaszel­rendezést szemléltet, melynek a 41 fenékfelü- 35 let furatán átmenő, központi 40 csúszórúdja van. A 40 rúdhoz 42 perem csatlakozik olyan szinten, mely éppen a 41 fenékfelület fölé esik, ha a tag rendes, eltérítetlen helyzetben van. A 44 törzshöz 43 ház csiatlakozik, mely 40 a 40 rudat zárja magába. A 40 rúdon levő 42 perem és a 43 ház fedele között 45 rugó helyezkedik el. Ha a rúd a tag eltérítése foly­tán felfelé mozdul, a 45 rugó összenyomódik. A 40 rúd felső vége áthatol a 43 ház fedélé- 49 nek furatán. A rugó helyett más terhelő szer­kezet, pl. hidraulikus henger is használható. Az 5. ábra olyan járművet szemléltet, mely sok tekintetben hasonló a 3. ábra szerintihez, de kizárólag víz feletti működésre van szánva. 50 Ennék 50 terét a jármű oldalai mentén a le­felé függesztett 51 oldalfalak 'határolják. 5*2 mozgó légfüggönyök csak a jármű végeinél vannak kialakítva. Ennél a példaképpeni ki­viteli alaknál az 53 tag közvetlenül az' 54 fe- 55 nékfelülethez kapcsolódó, hajlékony habosított anyagú réteg alakjában készül. A tagot további kedvező kialakításánál fel­fújhatóvá tesszük. A 6. ábra olyan, sok tekin­tetben az 5. ábra szerintihez hasonló járművet 60 szemléltet, melynél az 55 tag az 54 fenékfe­lülethéz kapcsolt felfújható elemek sorozatából áll. Az elemek a 30 belépőnyilások és 31 lég­csavarok írévén az 56 csatornában át fújhatok fel. Ha az elemek egyszer már. fel vannak 05 6 fújva, iákkor az 56 csatornákon át általában nincs további légáramlás. Használható a felfújható és e^éríthető tagok kombinációja is. Ilyen módon a 6. ábrán lát­ható alakú szerkezet hozzákapcsolható az, 1., 2., 3. vagy 5. ábrákon szemléltetett tagok bár­melyikének alsó oldalához, amikoris kétfoko­zatú rendszer jön létre. A többi tagok alá csatlakozó felfújható tagoknak további' hasz­nálata azt célozza, hogy csökkentse az olyan j ál-művek merülését, niint amilyenek az 1., 2. vagy 5. ábrán láthatók, ha azok "valamely víz­felület fölött nyugalomban vannak. Rendesen, amikor az ilyen járművek nyugalmi állapot­ban vannak, nem alakul ki egyáltalán gáz­párna és a lefelé nyúló tagok vagy oldalfalak egész mélyen lemerülnék. Ha felfújható tag a jármű fenékfelülete alatt van elhelyezve, ezt fel lehet fújni, amikor a jármű nyugalmi ál­lapotban van, hogy csökkenjen a merülése. Ha olyan tagokat alkalmazunk, melyek bi­zonyos távolságra vannak a jármű főtestétől — mint az 1., 2. vagy 3. ábrán — a nyomás­alatti légpárna rendesen a tagok és a fenék­felület között, valamint a tagok és a talaj­vagy víszint között helyezkedik el. A tagok eltérítése miatt a tagok és a fenékfelület közti levegő egy része kiáramlani kényszerül 'és ez bizonyos fokú rugalmasságot eredményez. Meg­akadályozhatjuk, hogy, a párna a tagok és a jármű fenékfelülete között helyezkedjék el, olyképpen, hogy pl. hajlékony membránok' közbeiktatásával összekötjük a tagok széleit a jármű főtestének fenékfelületével. Pl. a 3. áb­rán hajlékony 60 membránok építhetők be a 35 tagok szélei között, melyek a jármű kerü­letének és 36 fenékfelületének közelébe esnek. Ilyen elrendezésnél a 35 tagok a párnanyomást is felveszik és a 36 fenékfelület rendesen lé­nyegében feszültségmentes, de mint biztonsági felület is működhet olyankor, amikor a 35 ta­gok vagy hajlékony 38 szakaszok meghibásod­nak. Az a rugalmasság, melyet a levegőnek a ta­gok és a fenékfelület közül történő kikénysze­rítése eredményez, fokozható, mivel egy tag eltérítése fokozódik, ha a tag kerületén lefelé fordított ajafcrészt képezünk. A 2. ábrán szem­léltetett példaképpeni alaknál a 22 tagnak a kerületén kialakított ajakrésze lehet, mint azt a 61 szaggatott vonalak jelzik. Az ajakrész és a 23 fenéktfelület közötti rés fokozatosan csök­ken, amint a 22 tag felfelé eltérítődik. Ennek eredményeképp nyomásalatti légpárna jön létre a tag és a fenékfelület között, mely mintegy rugóként működik, mely megkísérli lefelé nyomni a tagot. , Ha a járművet támasztó nyomásalatti gáz­párna által elfoglalt teret szerkezeti elemek és/vagy mozgó folyadékfüggönyök megosztják, a tagok rendszerint a szerkezeti elemek vagy a függönyök között kapnak helyet. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom