152219. lajstromszámú szabadalom • Felület felett közlekedő jármű, melyet egy vagy több, nyomásalatti gázpárna tart a felület fölött
152219 mint egy szokványos „nyomáskiegyenlítő" típusú járműnek, melynél a levegő közvetlenül a párna által elfoglalt térbe lép ki, ahogy azt az 1. ábra mutatja. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett két jármű 5 mindegyikénél a lefelé nyúló 6 és 20 tag hajlékony lehet. A 3. ábra olyan járművet szemléltet, melynél a 31 légcsavarok által a 30 belépőnyilásokbn át beszívott levegő a jármű aljában, a ke- 1() rület mellett elhelyezett 32 csatornába kerül. A 32 csatorna alján 33 tápnyilás van kialakítva, melyen keresztül úgy lép ki a levegő, hogy 34 mozgó levegőifüggöny létesül. A 34 légfüggöny nyomásalatti légpárnát alakít ki és tart 19 fenn a 35 térben. Ennél a példaképpeni kiviteli alaknál több kis 36 tag fekszik a jármű 37; fenékfelülete alatt. Valamennyi tag merev, de a 38 támaszok révén hajlékonyan kapcsolódik és valamennyi tag a hajlékony 39 ele- 2 Q mek révén hajlékonyan kapcsolódik a szomszédos tagokhoz. .Mint már említettük, a tagokat a járműhöz kapcsoló támaszok különféle szerkezetűek is lehetnek. Az 1., 2. és 3. ábrákon szemléltetett 2 5 példánkban a támaszok a törzs alsó oldalához csatlakoznak. Ha rugókat használunk, érezhető, hogy a tag és a jármű fenékfelülete közti teljes távolság nem használható ki az eltérítés céljára, mivel a rugóknak minimális zárt-állá- 30 poti hosszuk van, amelyen túl eltérítés nem következhet be. Hasonló nehézségek más szerkezeti alakoknál is felmerülhetnek. A 4 ábra olyan támaszelrendezést szemléltet, melynek a 41 fenékfelü- 35 let furatán átmenő, központi 40 csúszórúdja van. A 40 rúdhoz 42 perem csatlakozik olyan szinten, mely éppen a 41 fenékfelület fölé esik, ha a tag rendes, eltérítetlen helyzetben van. A 44 törzshöz 43 ház csiatlakozik, mely 40 a 40 rudat zárja magába. A 40 rúdon levő 42 perem és a 43 ház fedele között 45 rugó helyezkedik el. Ha a rúd a tag eltérítése folytán felfelé mozdul, a 45 rugó összenyomódik. A 40 rúd felső vége áthatol a 43 ház fedélé- 49 nek furatán. A rugó helyett más terhelő szerkezet, pl. hidraulikus henger is használható. Az 5. ábra olyan járművet szemléltet, mely sok tekintetben hasonló a 3. ábra szerintihez, de kizárólag víz feletti működésre van szánva. 50 Ennék 50 terét a jármű oldalai mentén a lefelé függesztett 51 oldalfalak 'határolják. 5*2 mozgó légfüggönyök csak a jármű végeinél vannak kialakítva. Ennél a példaképpeni kiviteli alaknál az 53 tag közvetlenül az' 54 fe- 55 nékfelülethez kapcsolódó, hajlékony habosított anyagú réteg alakjában készül. A tagot további kedvező kialakításánál felfújhatóvá tesszük. A 6. ábra olyan, sok tekintetben az 5. ábra szerintihez hasonló járművet 60 szemléltet, melynél az 55 tag az 54 fenékfelülethéz kapcsolt felfújható elemek sorozatából áll. Az elemek a 30 belépőnyilások és 31 légcsavarok írévén az 56 csatornában át fújhatok fel. Ha az elemek egyszer már. fel vannak 05 6 fújva, iákkor az 56 csatornákon át általában nincs további légáramlás. Használható a felfújható és e^éríthető tagok kombinációja is. Ilyen módon a 6. ábrán látható alakú szerkezet hozzákapcsolható az, 1., 2., 3. vagy 5. ábrákon szemléltetett tagok bármelyikének alsó oldalához, amikoris kétfokozatú rendszer jön létre. A többi tagok alá csatlakozó felfújható tagoknak további' használata azt célozza, hogy csökkentse az olyan j ál-művek merülését, niint amilyenek az 1., 2. vagy 5. ábrán láthatók, ha azok "valamely vízfelület fölött nyugalomban vannak. Rendesen, amikor az ilyen járművek nyugalmi állapotban vannak, nem alakul ki egyáltalán gázpárna és a lefelé nyúló tagok vagy oldalfalak egész mélyen lemerülnék. Ha felfújható tag a jármű fenékfelülete alatt van elhelyezve, ezt fel lehet fújni, amikor a jármű nyugalmi állapotban van, hogy csökkenjen a merülése. Ha olyan tagokat alkalmazunk, melyek bizonyos távolságra vannak a jármű főtestétől — mint az 1., 2. vagy 3. ábrán — a nyomásalatti légpárna rendesen a tagok és a fenékfelület között, valamint a tagok és a talajvagy víszint között helyezkedik el. A tagok eltérítése miatt a tagok és a fenékfelület közti levegő egy része kiáramlani kényszerül 'és ez bizonyos fokú rugalmasságot eredményez. Megakadályozhatjuk, hogy, a párna a tagok és a jármű fenékfelülete között helyezkedjék el, olyképpen, hogy pl. hajlékony membránok' közbeiktatásával összekötjük a tagok széleit a jármű főtestének fenékfelületével. Pl. a 3. ábrán hajlékony 60 membránok építhetők be a 35 tagok szélei között, melyek a jármű kerületének és 36 fenékfelületének közelébe esnek. Ilyen elrendezésnél a 35 tagok a párnanyomást is felveszik és a 36 fenékfelület rendesen lényegében feszültségmentes, de mint biztonsági felület is működhet olyankor, amikor a 35 tagok vagy hajlékony 38 szakaszok meghibásodnak. Az a rugalmasság, melyet a levegőnek a tagok és a fenékfelület közül történő kikényszerítése eredményez, fokozható, mivel egy tag eltérítése fokozódik, ha a tag kerületén lefelé fordított ajafcrészt képezünk. A 2. ábrán szemléltetett példaképpeni alaknál a 22 tagnak a kerületén kialakított ajakrésze lehet, mint azt a 61 szaggatott vonalak jelzik. Az ajakrész és a 23 fenéktfelület közötti rés fokozatosan csökken, amint a 22 tag felfelé eltérítődik. Ennek eredményeképp nyomásalatti légpárna jön létre a tag és a fenékfelület között, mely mintegy rugóként működik, mely megkísérli lefelé nyomni a tagot. , Ha a járművet támasztó nyomásalatti gázpárna által elfoglalt teret szerkezeti elemek és/vagy mozgó folyadékfüggönyök megosztják, a tagok rendszerint a szerkezeti elemek vagy a függönyök között kapnak helyet. 3