152215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfahidroxi-karbonsavak új származékainak előállítására

MAGYAR SZABADALMI 152215 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉBL <­Szabadalmi, osztály: 12 o 5—10 iSf Bejelentés napja: 1964. III. 05. (GE—502). Nemzetközi osztály: . w% Svájci elsőbbsége: 1963. III. 06. C 07 c3 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1965. II. 22. Megjelent: 1966. I. 01. Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Baumann Feter vegyész, Frenkendorf, Dr. Zimmermar n Markus vegyész, Riehen, Dr. Häfliiger Franz vegyész, Basel, Dr. Gagmeux Andre vegyész, Basel, Svájc Tulajdonos: J. R. Geigy A. G. cég, Basel, Svájc Eljárás alfa-hidroxi-karbonsavak új származékainak előállítására A találmány alía-hidroxi-karbonsavak első­sorton közbenső termékekként értékes, de ön­magukban is érdekes biológiai tulajdonságok­kal rendelkező új származékainak előállítására vonatkozik. Eddig nem voltak ismeretesek az alfa-hidr­oxi-karbonsaví knak az i(I)' általános képletnek (lásd a csatolt rajzot) megfelelő származékai; e képletben Ri hidrogénatcmot, alifás, cikloalifás, aromás vagy aralifis gyököt, R2 hidrogénatcmot' vagy rövidszénláncú alkil­gyököt képvisel, mely utóbbi az Rí helyén álló rövids sénláncú alkilgyökkel egy két-r vegyértékű, telitett, 2—7 tagú és '2—9 szén­atomot tartalmazó alifás csoporttá is össze lehet kapcs olódva és R3 rövidszénláncú alkilgyököt, hidrogénatomot, valamely e^yvegyértékű kationt vagy több­vegyértékű kation egy normál-ekvivalensét képviseli. Azt találtuk, hogy az i(I) általános képletnek hiegfelélő vegyületekhez juthatunk, ha az 1-adamantol valamely reakcióképes észterét vala­mely, a csatolt rajz szerinti ((II) általános kép­letnek megfelelő vegyülettel — e képletben Rí és R2 jelentése megegyezik a fenti meghatáro­zás szerintivel, míg R'3 rövidszénláncú alkil­gyököt képvisel — reagáltatjuk valamely sav­lek ötőszer jelenlétében, vagy a :(II) általános képletnek megfelelő vegyület fémvegyületével reagáltatjuk az említett észtert és adott eset-5 ben az így kapott alfa-(adamant-l-oxi)-karbon­sav-alkilésztert a megfelelő szabad savvá vagy ennek valamely sójává hidrolizáljuk és a sza­bad savat, ill. annak sóját kívánt esetben va­lamely más szervetlen vagy szerves bázissal 10 képezett sóvá alakítjuk át. A fenti eljárás első reakciólépését, pl. kb. 100 C° és 180 C° közötti hőmérsékleten, a reagáltatandó (p3) általános képletű vegyület feleslegének vagy valamely, a reakció szem-15 pontjából közömbps szerves oldószernek, mint pl. dietüénglikol-dimetiléternek közegként való alkalmazásával folytathatjuk le. Az 1-adaman­tol reakcióképes észtereként előnyösen a bróm­hidrogénsavésztert, vagyis az 1-bróm-adaman-20 tant, továbbá pl. az 1-klór-adamantánt, 1-jód­-adamantánt, adamantil-'(l)-mezilátot, adaman­til-i(l)-tozilátot vagy az adamantil-!(íl)-trifluor­acetátot alkalmazhatjuk. Savlekötőszerként pl. valamely szerves ter-25 ciér bázisnak, mint trietilaminnak, piridinnek vagy kollidinnek a reagáltatandó reakcióképes észterrel egyenértékű mennyiségét használhat­juk. Savlekötőszer hozzáadása helyett oly mó­don is eljárhatunk, hogy a i(II) általános kép-30 létű vegyületet „in situ" valamely fémvegyü-152215

Next

/
Oldalképek
Tartalom