152214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pikolinsavszármazékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 152214 Bejelentés napja: 1963. IX. 25. Svájci elsőbbsége: 1962. IX. 26. Közzététel napja: 1965. I. 23. Megjelent: 1966. I. 01. (GE—486) Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 • Nemzetközi osztály: C 07 da Decimal osztályozás: Feltalálók: Clausen-Kaas Niels, Koppenhága, Dánia, Dr. Dtinss Rolf, Basel, Svájc, Dr. Oítermayer Franz, Riehen, Svájc, Dr. Renk Ernst, Basel, Svájc Tulajdonos: J. R. Geigy A. G. cég, Basel, Svájc Eljárás pikolinsav-származékok előállítására A találmány tárgyát új eljárás képezi piko­linsavszármazékok, még pedig az új 3-hidroxi­-pikolinsav-nitril, valamint az irodalomban már említett 34üdroxi-pikolinsav-amid előállítására. '(Meglepő módon azt találtuk, hogy a csatolt rajz szerinti '{ff) általános képletnek megfelelő , pikolmsav-származékokhoz — a képletben X a —C.N cianogyököt vagy a —CO—ÖNTH2 karba­moilgyököt képviseli — még pedig a 'kiinduló­anyagtól és a reakciófeltételektől függően a 3--hidrcxi-pikolinsav nitrüjéhez, e sav nitriljének és amidjänak könnyen szétválasztható keve­rékeihez vagy egymagában az amidhoz jutunk, ha a '(ffj) ált. képletnek megfelelő alfa-amino­-2-furáneeetsav valamely származékát, mely képletben Y a cianogyököt és egyúttal Z hidrogént vagy a karbamoilgyököt vagy Y a karbamoilgyököt és egyúttal Z hidro­gént vagy végül Y és Z együtt a — CO—(NH—CO— imidodi­karba moilgyököt jelenti, savanyú, víztartalmú közeg aen klórral vagy brómmal reagáltatjuk, A Mer előnyösen gáz alakjában vagy a reak­cióviszonyok között klórt leadó anyag, elsősor­ban nátriumhipoklorit alakjában_ alkalmazzuk. Savanyú, víztartalmú reakcióközegként elsősor­ban olyan vizes sósav jön tekintetbe, amely­nefc töménysége 0,5 n és 8 n között van, elő­ny ösel kb. 6 n sósav. A kiindulási anyagot a halogénezésnél nem kell teljesen feloldani a reakcióközegben. Ki­sebb reakciótérfogat elérésére a klórt vagy brómot ugyanolyan jól reagáltathatjuk a (II) általános képletű kiindulási anyagok szuszpen­zióival is. A i(II) általános képletű kiindulási anyag egy móljához kb. 1—1,5 mól klórt, bró­mot vagy ekvivalens mennyiségű hipökloritot alkalmazunk. A reagáltatás a halogénnel 0° és 80° közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 15° és 35° között történik a 3-hidroxi-pikolinonit­ril előállításánál és kb. 15° és 50° között a 3-hidroxi-pikolinamid előállításánál. Ezt köve­tően a reakcióelegyet még egy ideig azonos vagy magasabb hőmérsékleten a reakcióközeg forrási toőfo'káig állni hagyhatjuk vagy kavar­hatjuk, hogy ily módon a halogénnel lefolyt reakcióhoz csatlakozó átrétegződésnek és eset­leg hidrolizisne'k teljes lefolyását biztosítsuk. Ha a kiindulási anyagban Y ugyanazt a gyö­köt képviseli mint X a kívánt végtermékben, és egyúttal Z hidrogént jelent, akkor a reak­ciót a halogénbevitel befejeztével azonnal meg­szakíthatjuk, amennyiben ez a művelet leg­alább kb. 25° hőmérsékleten ment végbe; a 3-hidroxi-pikolinonitril előállítása esetén ez megengedhetetlen, nehogy amiddá való részle­ges hidrolízis következzék be. Ha a halogén­bevitelnél alacsony hőmérsékletet tartunk be, azt rövidebb ideig tartó állás vagy kavarás 152214

Next

/
Oldalképek
Tartalom