152205. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozódugó és aljzat, valamint eljárás ezek behelyezésére lyukasztás nélküli lemezbe

152203 S 6 tettük, most a készlet második példaképpen! kiviteli alakját, a több áramkörű csatlakozó készletet, az ún. többszörös konnektort ismer-:•• tétjük. A kapcsolókészlet több áramkörű, egy készletben blokkszerűen is alkalmazható. Ilyen készletet tüntet fel az 5/A és 5/B ábra. A többszörös csatlakozókészlet, illetve konnektor a 131 dugóból és a 133 lemezbe helyezett 132 aljzatból áll. Itt tizenkettő áramkört alkalmazunk, ezek mindegyikéhez egy 104 dugóérintkező, egyhozzátartetó 120 hernyócsavar és egy együtt működő 105 aljzatérintkező tartozik. A 134 dugóház alsó része a 135 süveg, atnely hasonló a már említettekhez, de sokkal rövidebb. A 135 süveg szorosan illeszkedik a 136 aljzatház felső részére, amikor a dugó az aljzaton van. Ezt az 5/B ábrán szaggatott vonallal jelöltük be. A találmány szerinti kapcsolókészlet aljzatának a szerelőlapba való beerősítését elvégezhetjük az eddig használatos módon ügy is, hogy a lemezt előre fúrjuk és azután a furatba besajtoljuk az aljzatot. Fontos, hogy az aljzatház és a lemez között adalékos kapcsolódás jöjjön létre. Az aljzatháznak a lemezbe való behelyezés a találmány szerinti eljárás egyik példaképpeni megoldási módja szerint, a lemezt előre nem fúrjuk ki, hanem az aljzat maga alakítja ki a behelyezés folyamán, annak ellenére, hogy az aljzat lágy, a lemez pedig aránylag kemény anyagú. A kombinált nyílásképző és beerősítő eljárás egyik foganatosítási módját ismertetjük. Az 1. és 2. ájbra szerinti egy áramkörű aljzatnak lemezbe történő behelyezésénél a 102 alj-^ zatót beillesztjük a 6. ábrán feltüntetett lyukasztó szerszám 140 bélyeg furatába. A behelyezés előtt az aljzatház eredeti alakja olyan, h©gy az a közbenső részen, illetve a közepe táján a legszélesebb. A ház vastagsága, vagyis a rajzlap síkjára merőleges mérete állandó. A 140 bélyeg a kétrészes 141 odor fölött van. Itt az odorban levő furat a háznak megfelelően derékszögű négyszög keresztmetszetű 142 odorlyuk van. Az odort a 143 talpazatra szereljük. A fém 103 lemez vízszintesen fekszik az odorlytik széles a bélyeg alatt. A bélyegnek derékszögű négyszög keresztmetszetű függélyes, az odorlyukkal koaxiális 144 nyomószerszáma, illetve rúdja van. A 145 burkdlótag, illetve tartótömb vagy burkolótömb derékszögű négyszög keresztmetszetű függélyes 146 furata ugyancsak koaxiális a bélyeg furatával és az odorlyukkal. A 144 rúd pontos illeszkedéssel csúsztatható ä bélyeg és a tartótömb furatában. A 145 tartótömbnek éles 147 pereme van, amely a 146 furat alsó végét veszi körül. A rúdnak ugyanakkora keresztmetszete van, mint az aljzatnak az említett közbenső, legnagyobb szélességű helyén. A rúd alsó végében csonkagúla alakú mélyedés van, amely megfelel az aljzat felső részének, amely az említett közbenső rész fölött van. A közbenső övezet alatti aljzatrész és aijzatérintkező kinyúló végződése, végdarabja a rúdon kívül, a rúd alatt a tartótömb furatában helyezkedik el. A tartótömböt a rúdhoz viszonyítva egy, nem ábrázolt, rugó a feltüntetett határhelyzetbe nyomja le úgy, hogy a működés kezdetén a tartótömb ebben a határhelyzetben van. A tartótömb furata bővebb a 142 odorlyuknál, amelynek felső vége kissé szűkítve van. Működés folyamán a bélyeg és a tartótömb furatában lefelé elmozduló 144 rúd a 145 tartótömböt magával viszi. Először a tartótömb alsó felülete a 103 lemez felső- felületéhez ér, mire a tartótömb megáll és a 144 rúd az említett rugó nyomása ellen tovább süllyed. Minthogy a rugó erős s így a 145 tartótömb tetemes nyomást fejt ki a lemezre, mely nyomást a vékony 147 perem veszi fel. A fajlagos nyomás ennélfogva oly nagy, hogy az említett perem és a lemez felülete között hatásos záródás jön létre, amelynél a perem a lemez felületébe mélyed. A 144 rúd, miközben tovább süllyed, a 102 aljzatot magával viszi, minek folytán az aljzat érintkező alsó vége a lemezen átnyomódik és abban kicsiny lyukat alakít ki *a maga számára, amelyet természetesen zárva tart. Ezután az aljzatház alsó vége lép érintkezésbe a lemez felső felületével, miközben a 144 rúd tovább süllyed s az aljzathának a rúd alsó vége alatti része addig deformálódik, míg folyadék módjára a 146 furatban ki nem tölti azt a teret, amely a rúd alsó vége alatt a lemez felső felülete fölött helyezkedik el. Minthogy a rúd még mindig süllyed, a ház említett része által kifejlett hidrosztatikus nyomás a lemezből égy derékszögű darabot nyír ki, mely az odorlyukon át esik ki. A folyadékként viselkedő házrész hidrosztatikus nyomása megszűnik és a ház alsó része, mely most ismét rugalmas testként viselkedik, a lemezben kivágott derékszögű darab helyére nyomul. Az ismertetett kombinált nyílásképző és beerősítő eljárással behelyezett aljzatház és lemeznyílás végleges alakját az 1. és a 2. ábra mutatja. A 7. ábra az egyes részek helyzetét közvetlenül a darab kivágása előtt szemlélteti. Több áramkörű aljzatnak lemezbe való behelyezésére egy másik példaképpeni eljárási módot ismertetünk. A kombinált nyílásképző és beerősítő eljárással behelyezhető az 5. ábra szerinti többáramkörű kapcsolókészlet aljzata» a szerelolemezbe. Az eljárás és készülék hasonló a már ismertetett egyáramkörű kapcsolókészlet lemezbe való behelyezésével. A több áramkörű készlet behelyezése esetében kívánatos, hogy az aljzatot az ellenkező oldalra helyezzük be úgy, hogy az előbbivel szemben fordított helyzetben, az érintkezőkarok felőli vég nyomul be a szerelőlemez vagy lap hátsó oldalába. E megoldás nagyobbszámú érintkező esetén a lemez deformációja miatt tanácsos. Természetesen ez egy aljzat behelyezése esetén is alkalmazható. A 8—10. ábrákon látható készüléknél a 150 bélyeget és ít 152 odörlyukat koaxiálisán függőleges vonalban helyezzük el. A kétrészes 151 10 15 \ 20 25 30 35 40 45 S0 55 60 3