152190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok automatikus titrálására

3 102190 4 A találmány célja az ismert eljárással és be­rendezéssel összefüggő hátrányok elkerülése és oly eljárás kidolgozása, amellyel folyamatos tit­rálássa] kis holtidő mellett a mérendő anyag kívánt koncentrációjú mérése elvégezhető le­gyen. A műszaki probléma ilyen esetben úgy jelentkezik, hogy a mérendő anyag összetételé­nek' változását a lehető leggyorsabban követni tudjuk, a meghatározott mérési eredményt en­nek megfelelően átalakítsuk, folyamatosan re­gisztráljuk és/vagy egy kémiai üzemfolyamat szabályozására alkalmazzuk. Ilyen feltételeken kívül az eljárás és berendezés szükséges köve­telménye, hogy lehetőleg általánosan alkalmazó­ható legyen, és egészen csekély változtatások­kal lehetőleg sok gyakorlatilag előforduló esetre megfeleljen. Ezzel egyidejűleg az apparativ szükségletet is le kell egyszerűsíteni, főképpen azt kell kiküszöbölni, hogy a berendezésen be­lül saját szabályozó beszerelése is szükséges le­gyen. A találmány szerint a titrálási görbe mere­dek emelkedését vagy ugrásszerű változását használjuk ki a folyamatos titrálásra. Ebből a célból a titrálandó anyaghoz a titrálószert sza­kaszosan úgy adjuk hozzá, hogy a mérési érték, pl. a mérőedényben levő pH érték .periodikusan az átcsapási pont körül változzon. A folyadékok átkeverését vagy a mérőedényen kívül vagy a mérőedényen belül végezzük el. A titrálószer hozzáadását addig végezzük, míg az átcsapási pontot túlhaladjuk. Ekkor mérendő anyagot folyatunk hozzá mindaddig, míg az átcsapási pontot a másik irányban túllépjük. Ekkor a berendezés ismét átvált a titrálószer hozzá­adásra és az egész folyamat ismétlődik. A tit­rálószer hozzáf olyasának időhányada, egy át­váltási periódus összidején belül, lesz a mé­rendő anyag koncentrációjának mértéke. Az eljárás megfordítható oly módon, hogy a titrálószert folyamatosan folyatjuk be- és a mérendő anyagot pedig periodikusan adjuk hozzá. Lehetséges további megoldás az is, hogy a mérendő anyag koncentrációját több külön­böző, egymástól eltérő átcsapási ponttal rendel­kező titrálószerrel, vagy a mérendő anyagban levő különböző komponensek különböző átcsa­pási pontjának kihasználásával egyazon titráló­szer hozzáadása esetén meghatározhatjuk, ha a hozzáadási impulzusókat elkülönítjük. A tit­rálószer és a mérendő anyag hozzáf oly ási ve­zetékeibe szelepeket is szerelhetünk be, hogy a folyadékok a mérőedényhez váltakozva le<­gyenek hozzávezetve. A mérendő anyagban levő több komponens koncentrációjának meghatározására végzett tit­rálásnál különböző eljárásokat alkalmazhatunk. Az egyes titrálásoka elvégezhetjük ugyanabban a mérőedénybeia vagy egymásután kapcsolt több mérőedényben, mimellett az egyik kom­ponens meghatározása céljából megtitrált mé­rendő anyagot ebben az állapotban a következő edénybe vezetjük be egy másik komponens meghatározására. Egy mérési periódus azon hányadának méré­sére, mialatt a titrálószert, ill. mérendő anya­got adagoljuk, általában megfelel egy egyszerű ellenállás-kapacitás kombináció (RC-tag), amelynek kivezetése, adott esetben egy egyen­áramú erősítőn való átvezetés után, írókészü­lékre vagy mutatóműszerre vezethető. Az elektromos RC-tag helyett pneumatikus időtagot is alkalmazhatunk, ez a levegőbeveze­tésre egy áramlási ellenállással felszerelt nyo­mólevegőtartályból és szükség szerint a levegő­kivezetésre egy további edényből áll. Ebben az esetben a tartályban levő nyomás közvetlen egy jelzést szolgáló és koncentrációértékre kalib-\ rált manometer mérőműszerbe, vagy a mért érték regisztrálása végett egy nyomóíróberen­dezésbe vezethető, végül olyan lehetőség is fennáll, hogy egy pneumatikus üzemi folyamat­szabályozóba vezetjük. Az elektromos vagy pneumatikus kivezetés közvetlenül vagy köz­vetve egy kémiai folyamat szabályozására vagy egy koncentráció szabályozására használható fel. Egyes esetekben előnyös módon egy köz­vetítő szervet kapcsolunk közbe. Lehetséges például az is, hogy egy elekropneumatikus köz­vetítő segítségével az elektromos kivezetést pneumatikus értékké alakítsuk" át és azzal az­után pl. egy membrános szelepet irányítsunk. A találmány műszaki gazdasági előnye egy­részt az ismert berendezéshez viszonyított cse­kélyebb apparativ igényből áll. Másrészt egy kémiai üzemfolyamat szabályozása azáltal ja­vítható, hogy a találmány szerinti eljárással a mindenféle szabályozásnál zavarólag fellépő holtidők csökkentése válik lehetővé. Ha az el­járást vagy berendezést analitikai célokra hasz­náljuk fel, akkor a mérési eredmény rövidebb idő alatt megkapható, mint az ismert eljárással vagy berendezéssel. A találmány közelebbi részleteit a csatolt 1—3. ábrák kapcsán a következő példákban szemléltetjük. 1. példa: Az 1. ábra szerint a mérendő anyagot az 1 hozzávezető vezetéken, míg a titrálószert a 2 szeleppel irányítható 3 vezetéken adjuk be a 4 mérőedénybe. Az 5 elvezetőn keresztül mindig annyi folyadék távozik el, hogy a mérőedény folyadéknívója állandó marad. Ez az első edény­hez kapcsolt másik edénnyel érhető el, mely a közlekedő edények törvénye alapján vagy más módon a mérőedénnyel van összekötve. A 6 mérőérzékélő szerv méri a titrálási módszer szerint (pH érték, vezetőképesség) a folyadékok mindenkori mérőedényen belüli állapotát és az átcsapási pont túlhaladása esetén a 7 kapcso­lási berendezésen keresztül a 2 szelepet bekap­csolja. A 8 berendezés méri egy kapcsolási ál­lapotnak időrészét egy kapcsolási perióduson belül, mely a koncentráció mértékének felel meg. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom