152185. lajstromszámú szabadalom • Zártrendszerű, alacsonynyomású öntőeljárás és automatikus öntőberendezés

152185 3 " 4 nyomást kíván nieg. Ez a nyomás azonban sok­szorosa a kokilla öntésnél alkalmazott sztatikus folyadéknyomásnak és ezzel biztosítva van áz öntés folyamatossága, lerövidítve a kiöntés ideje és lehetővé téve annak automatizálása. Az eljárás javítja az öntvény kihozatalt, mert az alkalmazott nyomás a dermedés befejezéséig érvényesül. A szívási üreg- folyékony fémmel feltöltődik és így szükségtelenné válik a fel­öntés alkalmazása. Az eljárás csökkenti a selejtet azáltal, hogy nincsenek folytonossági és formakitöltési hibák, valamint salakzárványok. Az eljárás magasfokú gépesítést tesz lehe­tővé. A műveletek összekapcsolásával az öntési módszer a programvezérlésig, sőt a teljes auto­matizálásig fejleszthető. A folyékony fém szállításának, átöntésének, kanalazásának stb. elmaradása és a folyékony fémnek zártrendszerű áramoltatása folytán az eljárással gáz és meleg behatásoktól védve vannak az öntödei dolgozók. A közölt ábrák a berendezés elvi felépítését, valamint a sugárbontó terelő lapot metszetben ábrázolják. Az eljárásnál a fém áramoltatása a különálló olvasztókemence, vagy tégely, a I pihentető öntőkemence és a 19 kokilla zárt rendszerbe való összekapcsolásával van megvalósítva. Zárt rendszerben elektromosan, vagy más módon fűthető V csővel légmentesen összekötjük az olvasztókemencében, illetve tégelyben levő ol­vasztott fémet a pihentető öntőkemence teré­vel. A pihentető öntőkemencében vákuumot ál­lítunk elő a 2, 4, 5 szelepek nyitásával és a közömbös gázt keringtető II szivattyú működ­tetésével. Alumíniumöntés esetén vákuum ha­tására a folyékony alumínium a felszíne alá süllyesztett V csövön keresztül az olvasztóke­mencéből, illetve tégelyből átfolyik a I pi­hentető öntőkemencébe. E művelet közben való­sítjuk meg a sugár bontását is oly módon, hogy a V csőnek a I pihentető öntőkemence felőli kiömlő nyílásába, vagy a nyílás elé a sugár út­ját megtörő vagy a sugarat osztó fém, vagy keramikus anyagból készült 12 terelőt rakunk. Ezzel a sugarat szétbontjuk és az olvadt fém­ben oldott gázok kidiffundálását megkönnyít­jük. A sugár bontására egy kiviteli példa lát­ható a 2. ábrán. A V cső beömlő vége előtt ke­ramikus anyagból készült 12 terelő lapon a fo­lyékony fémsugarat ütközés révén szétbontjuk. Az olvasztott fémmel kémiai reakcióra nem lépő, közömbös gáz zárt rendszere, — amelyben a gáz megfelelő áramoltatásával, a, I pihentető öntőkemencében váltakozó depressziót és túl­nyomást hozunk létre— az alábbiakban ismer­tetett szerkezeti elemekből van felépítve: A I pihentető öntőkemence, amely túlnyo^ mást és vákuumot egyaránt bíró, keramikus béléssel ellátott, 18 fedéllel lezárható, acél le­mezből készült hengeres tartály. Csőcsatlako­zással ellátott beömlőnyílása és közel a fenékig érő 13 kiöntő csöve kúpos kiömlő végződéssel van ellátva, amelyhez pneumatikus vagy hid­raulikus mozgatású tartó-nyomó szerkezet a 19 kokilla kúpos kiképzésű beömlő nyílását csat­lakoztatja. A fedélbe van beépítve a 20 elektromos ellen­állásos fűtés, valamint a 17 biztonsági szelep. A I pihentető Öntőkemence kívülről hőszigete­léssel van körülvéve és 2 csőcsonkon keresztül van csatlakoztatva a gáz be- és kivezetése. A gáz keringtetését II dugattyús, vagy kör­forgó szivattyú végzi. A szivattyúval az öntési fázisnak megfelelően túlnyomást, vagy vá­kuumot állítunk elő az öntőkemencében. A szi­vattyú lehet pneumatikus, elektromos, vagy hidraulikus hajtású." A szivattyúval keringtetett gáz két vagy több mechanikus vagy elektromágneses szelep állás­kombinációja szabályozza, aminek következté­ben a I pihentető öntőkemencében a technoló­giai fázisnak megfelelő túlnyomás, légköri nyo­más, vagy depresszió jön létre. Az öntés befejezése után a I pihentető öntő­kemencében a túlnyomást megszüntetjük és a közömbös gázt, amely 500—600 C°-ra hevül fel, a VI hűtőberendezésen és a II szivattyún keresztül a III kiegyenlítő tartályba vezetjük. A tömítetlenségek miatt és a depresszió léte­sítésekor fellépő gázveszteséget palackból, vagy más tárolóból a nyomáscsökkentőn keresztül pótoljuk, a friss gázt a palackból a III ki­egyenlítő tartályba vezetjük. A túlnyomás megszűnte után a légköri nyo­mást a pihentető öntőkemencében 14 kontakt­manométer segítségével biztosítjuk, amelyen az atmoszférikus nyomás beállítható és amennyi­ben a pihentető öntőkemencében a nyomás az atmoszférikus nyomás alá süllyed, a kontakt­manométer elektromos jelet ad, ami egy elekt­romágneses szelepét zár. A közömbös gáz zárt áramoltatási rendszerére egy kiviteli példa lát­ható az 1. ábrán (alumínium öntésére). A I pihentető öntőkemence acéllemezből he­gesztéssel van kialakítva és peremmel van el­látva, amelyhez csavarokkal van erősítve a felső rész, — a fedél. A fedélben nyert elhe­lyezést a kemence hőveszteségét fedező fűtő­spirál, amely 120 V feszültséggel van táplálva. A pihentető öntőkemence kívül hőszigetelt, be­lül több réteggel bélelt, hogy az olvasztott fém az acéllemezt ne támadja meg. A pihentető öntőkemencéből a 13 kiöntő cső nyúlik ki, amelynek kúpos végére ül fel öntéskor a 19 kokilla beömlő nyílása. A 13 kiöntő eső vége VII sapkával lezárható. A pihentető öntőkemencéhez 1—1 csőcsonk­kal csatlakozik a V szívócső, a nitrogént beve­zető és elvezető cső. A zárt csővezeték rendszerben a nitrogént egy pneumatikus működtetésű II dugattyús szi­vattyú keringteti, amely úgy van méretezve, hogy a lökettérfogata egyenlő a pihentető öntő­kemencéből kiszívandó nitrogén maximumával. Amennyiben a pihentető öntőkemencéből ennél kevesebb nitrogént kell a túlnyomás megszün­tetéséhez kiszívni, úgy a 14 kontaktmanométer a 2 elektromágneses szelep mágnesét műkö-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom