152183. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés egy vagy többfázisú földelt villamos hálózati földáramának csökkentésére

15äi&3 iá Légmagos fojtó. alkalmazása — a nagy méretek és súlyok miatt — e megoldásnál ívm jön tekintetbe. ! A másik megoldásnál, amidőn a nullatekcrcselés n^ mentszáma nem azonos az egyes íázistekercselósek np menetszámával, e menetszám különbséggel el lehet érni/az 1/ földáram teljes eltüntetését,, tehát a fázisvezetőkben folyó zérussorrendű áram teljesen a nullavezetőn át záródik: Ipo — INOElméleti megfontolásokkal egyszerűen kimutatható, hogy az ilyen fojtó akkor a legkisebb és így a alegolcsóbb, ha njí = 2ri\. Mivel ennél a megoldásnál a földáramfoj tóban létrejövő mágneses teret — ellentétben az előbbi megoldással, amelynél csak a lecsökkentett 1/ foldanám gerjeszti — a nagy 3IFo

földrövidzárlati árammal arányos 3aplpB

—i Siijv I JVO = l,5nplp

0 ampermenet hozza létre, zárt vagy légréses vasmag alkalmazása gyakran nem előnyös, mivel a permeabilitásnak a nagy indukció miatti csökkenése oly mértékű lehet, hogy a vasmag által nyújtott előnyöket lerontja a vasmag nagy súlya és ára. Ilyenkor a négy tekercselést célszerűen vasmag nélkül, a zárlatkorlátozó fojtótekercsekhez hasonlóan lehet kiképezni, azzal az eltéréssel, hogy a szokásos zárlatkorlátozó „légmagos" fojtók egyfázisú szerkezetek, itt viszont egymással szoros induktív csatolásban álló két tekercsrendszer alkotja a fojtót, amelyek közül is az egyik vagy mindkettő (lásd később) háromfázisú. A szoros csatoláshoz — amely a földáramfojtó hatásos működésének vasmagos kivitelben is elengedhetetlen feltétele — szükséges kis, távolságokat 35 kV-nál nagyobb feszültség esetén a transzformátoroknál és a zárlatkorlátozó fojtóknál egyaránt alkalmazott módon, szilárd szigetelőanyagoknak és szigetelő olajnak együttes alkalmazásával lehet elérni, mind a vasmagos, mind pedig a vasmag nélküli fojtónál. A földáramfojtó szerkezetét és elvi kapcsolását vázlatosan a 7.—19. ábrákkal is megvilágítjuk, amelyek valamennyien a fojtó különféle megoldásainak példaképpeni elvi kiviteli alakjait szemléltetik. Az ábrákon vázlatosan feltüntetett tekercselések a valóságban ^természetesen nem ilyen egyszerűek, hanem csak jelképezik a transzformátoroknál is- alkalmazott korszerű tekercselés éket, amelyek a gazdaságosság, 'kis szórt fluxus (drop), a szigetelés jósága és túlfeszültség-biztonsága, zárlati erőhatások, hőátadás, egyszerű gyárthatóság stb. gyakran • egymással ellentétes szempontjaiból alakultak ki és ismertek. Bár az ábrákon bemutatott szerkezetek vasmagosak, ugyanilyen elrendezésben és elvi kapcsolással készíthetők a légmagos földáramfojtók is, amelyekre vonatkozóan ezért külön 5 ábrákat nem tüntetünk fel. A 7. ábra a k = 3 fázis esetén négy, egymással szoros csatolásban levő tekercselést mint a négy bekezdésű 14 tekercset tünteti fel a földáramfojtó elvének egyszerű szemléltetésére. 10 Nagyfeszültségű hálózat esetén természetesen az egyes • fázisok egymásközti és a földelt szerkezetek közti főszigetelésének méretei ilyen egymásba gombolyított szerkezetet nem tesznek lehetővé, a 14 tekercs az ábrázolt helyett a 15 valóságban, pl. négy koncentrikus hengeres tekercselésből állhat, amelynek mindegyike két rétegből áll oly megoldásban, hogy mindegyik tekercselés kezdete és vége — a könnyebb kivezetés érdekében — fent van. Ez a négy-20 tekercselésű tekercsrendszer az olaj töltésű 15 vasedényben elhelyezett Iß köpenyvasmag középső 17 oszlopát öleli körül. A fázistekercsrendszert alkotó három fázistekercselés U,V,W kezdeteinek és X,Y,Z végeinek, továbbá a 25 nullatekercsrendszert ez esetben alkotó egyszerű nullatekercselés M kezdetének és N végének kivezetésére a 15 vasedény 18 fedelén a 19 nagyfeszültségű, illetve a nullatekercsélés számára a kis- vagy középfeszültségű 20 át-30 vezetők vannak elhelyezve. A 7. ábrával vázolt földáramifojtó elvi kapcsolását a 8. ábra tünteti fel. A 7. ábra oly kivitelt mutat, amelynél mindegyik tekercselés kezdete és vége külön á^ve-35 zetőn keresztül ván kivezetve. Mivel a nagyfeszültségű átvezetők helyszükséglete nagy, a hat nagyfeszültségű és két kisfeszültségű átvezető a gyakorlatban nem helyezhető el egy sorban — a vázlatos 7. ábra módjára —,- ha-40 nem a transzformátoroknál szokásos módon csak két vagy több sorban. Az ilyen szerkezet oldalnézetben, illetve metszetben olyasféle képet mutatna, mint amilyen a példaképpeni 9. ábrán látható, amelyen az U,V,W, valamint az 45 X,Y,Z kivezetések egymást takarják. A, fojtó el van látva a 23 olaj táguló edénnyel, amelyet a 21 gázrelé közbeiktatásával a 22 olajvezeték köt össze a 15 edénnyel. Tekintettel arra, hogy az egyes fázisteker-50 cselesek kezdete és vége között a legkedvezőtlenebb esetben is csak kis feszültségkülönbség léphet fel, a költséges nagyfeszültségű átvezetők- fele megtakarítható, ha a fázis tekercselés kezdetét ós végét az áramváltóknál szokásos 55 módon egymástól elszigetelve ugyanazon az átvezetőn keresztül visszük ki. Ilyen megoldás oldalnézetét, illetve metszetét mutatja a 10. . ábra. A 7.—>8. ábrán vázolt szerkezet a, földáraméi) fojtó egyik legegyszerűbb kiviteli változatát képezi. A négy egymás mellett elhelyezett egyszerű .tekercselésnek azonban az a sajátsága, hogy az egyes fázistekercselések és a nulltekercselés közötti távolság, s ezáltal az 65 induktív csatolás szorossága is mindegyik fázis-6