152183. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés egy vagy többfázisú földelt villamos hálózati földáramának csökkentésére

3 vezetékek stb. szempontjából, amelyek az al­állomás földhálózatának potemciálemelíkedését az alállomáslból kiviszik és kívül okozhatnak meg nem engedhető érintési feszültségükkel baleseteket. . Kábelvezeték földáraménak hatásos csökken­tésére való berendezést a 151.142 lajstromszá­mú „Berendezés kábelvezeték zérussorrendű földáramának csökkentésére" c. magyar szaba-,. dalom már ismertet. E találmány a hálózat szabadvezetékekkel megépített részeiben is al­kalmazható, 'ha a sziabadvezetékek a .gyűjtősín­hez kábelszakasszal csatlakoznak, ahová a már említett berendezés minden további nélkül be­építhető. A kábelek nullavezetőként felhasznált köpe­nye korrózióvédelmi okokból bitumennel ita­tott juta, papír vagy egyéb más hidroföb anyaggal van bevonva, amely szigete}ő-réteg egyúttal villamosan is elszigeteli a köpenyt a talajtól és megakadályozza, hogy a hivatkozott találmány szerinti berendezéssel a földből a köpenybe belekényszerített zérussorrendű áram az alállomás közelében visszatérjen a földbe. Tekintettel azonban arra, hogy a nagy­feszültségű szabadvezetékeknél túlfeszültség és érintésvédelmi okokból általánosan alkalmazott egy vagy több fémes védővezető a vezeték mindegyik oszlopánál — az oszlop földelése útján — le van földelve, a hivatkozott' szaba­dalom szerinti megoldásnak a kábelcsatlakozá­sú szabadvezetéknél -való alkalmazása során nem lehet a földtől elszigetelt kábelköpenyt és az esetleges egyéb nullavezetőket a kábel és a szabadvezeték csatlakozásánál a szabadvezeték földelt végoszlopával, illetve a védővezetőkkel összekötni, mert ilyenkor a csökkenteni kívánt földáram majdnem ugyanúgy kialakulna, mint a találmány alkalmazása nélkül; az eltérés csak annyi lenne, hogy a földáram túlnyomó része nem közvetlenül az alállomás földihálóza­tától indulna ki, hanem a szabadvezeték vagy szabadvezetékek első néhány földelt és a védő­vezetővel összekötött oszlopának földelésétől. 'Ezért a hivatkozott találmány szerinti be­rendezésnek kábelcsatlakozású szabadvezeté­keknél való alkalmazása során még megoldan­dó feladat a rövid kábelszakasz köpenyében folyó zérussorrendű áramnak a szabadvezeték mentén való olyan továbbvezetése, amely meg­akadályozza ezen áram kisebb-nagyobb részé­nek az alállomás környezetében, illetve a sza­badvezeték azon szakaszán, amelynek mentén a természetes eloszlású zérussorrendű földáram távoJibahatása vagy az általa okozott érintési feszültség meg ném engedhető mértéket érne el — a földbe való visszafolyását. A találmány megoldást ad erre is, de azon­kívül arra is, hogy miként lehet olyan alállo­máslban, amelyhez a szabadvezetékek közvet­lenül csatlakoznak — mert a kábeles csatla­kozás tetemes költségei nem indokolhatók és a termikus terhelhetőségre való érzékenység­ből, továbbá meghibásodásainak a szabadveze­tétehez képest hosszabb ideig 'tartó és kénye-4 sebb megjavításából eredő műszaki hátrányai nem elviselhetők — a vezetékek és az alállo­más földáramát tetszés szerinti kis értékre, akár nullára csökkenteni, még pedig nemcsak 5 az alállomás közvetlen környezetében, hanem attól akár néhány kilométer távolságig is. A találmány elrendezés egy- vagy többfázisú földelt villamos hálózat földáramának csökken­tésére azzal jellemezve1 , hogy a hálózat azon JIQ alállomásaihoz, amelyek környezetében a föld­áramot csökkenteni kell, a vezetékek Közül egy vagy több, vagy valamennyi, oly egymás­sal szoros induktív csatolásban levő két te­kercsrendszert tartalmazó berendezés ' i(!ún. 15 „földáramfojtó") közbeiktatásával csatlakozik, amelynek egyik tekercsrendszere (az ún. „fá­zistekercsrendszer") a fázisvezetők mindegyiké­vel sorbakapcsolt egy-egy tekercselésből vagy pedig transzformátortekercselés(ek) csillagpont-20 ja és az alállomás földelőhálózata közé kap­csolt egyetlen tekercselésből áll, másik tekercs­rendszere '(az ún. „nulltekercsrendszer") pedig olyan nullavezetőbe van beiktatva, amelynek a gyűjtősín felőli vége az alállomás földelő-25 hálózatához, másik vége szabadvezeték esetén az alállomás földelőhálózatától elszigetelt védő­vezetőhöz, kábel esetén az alállomás földelő­hálózatától ugyancsak elszigetelt kábelköpeny­hez — és a kábel eesetleges egyéb nullavezető-30 jéhez — • csaatlafcozik, mimellett a két tekercs­rendszer tekercselési iránya megegyezik, így a zérussorrendű áramkörben gerjesztésük egy­más ellen hat. A találmány szerinti elrendezés elvét — a 35 hivatkozott 151 142 lajstromszámú találmány­hoz hasonlóan, az ott is említett — az a fel­ismerés képezi, amely szerint a földtől elszige­telt nullavezetőben, talaj vezetőben vagy kábel­köpenyben folyó zérussorrendű áramösszetevő 40 növelését, azaz a földben haladó áramösszetevő (az ún. földáram) csökkentését a fázisvezetők és a nullavezeto ((vagy annak szerepét betöltő kábelköpeny stb.) közötti zérussorrendű köl­csönös induktivitás (pontosabban: impedancia) 45 növelésével lehet elérni. A földáramfojtó szer­kezete és az áramkörbe való beillesztése olyan, hogy éppen ezt a kölcsönös induktivitást, ill. impedanciát növeli meg. A fázisvezetők és a nullavezető közti ZFNO 50 zérussorrendű kölcsönös impedancia — a veze­tékeknél ismeretes módon a hosszúk mentén egyenletesen elosztott paraméterek következté­ben — arányos a vezeték hosszával, illetve, ha a zárlat magán a vizsgált vezetéken lép fel, a 55 zárlat, helye és a vezeték gyűjtősínhez vagy földelt csiillagpontú transzformátorhoz csatla­kozó vége vagy végei közötti nyomvonalhosz­szal. A földáramfojtó is akkor tudná a kívánt hatást valamely vezeték teljes hosszára vagy 60 egy meghatározott szakaszára maradéktalanul kifejteni, ha kis egységekre bontva a vezeték teljes hosszéban vagy a meghatározott szaka­szában egyenletesen elosztva lenne beépítve. -A gyakorlatban természetesen ilyen megol-65 dás nem jöhet tekintetbe. Ha viszont a föld-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom