152166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves folyadékok víztartalmának kimutatására alkalmas kémszer előállítására

3 152166 4 mentesre szárítunk és az így kapott anyagra vízmentes szerves oldószerben feloldott indi­kátorszínezéket adszorbeáltatunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a vízmentes szerves oldószerben feloldott indikátorszínezéket vízben oldható vagy oldhatatlan vivőanyagra adszorbeáltatjuk, a savasán vagy lúgosán »hidrolizáió szervetlen vagy szerves sót vizes oldatban ugyanazon vagy eltérő vízben oldhatatlan szervetlen vagy szerves vivőanyagra adszorbeáltatjuk és szárítás után e két alkotórészt összekeverjük. Indikátorszínezékként bármely éles átcsapású féleség használható, célszerűen olyan, amely savas vagy lúgos pH tartományban sötét (pl. kék, ibolya, zöld) színbe csap át. Így pl. alkal­mazhatunk brómtimolkéket, naftolkéket, tetra­brómfenolftaleint stb. Az indikátorszínezék fel­oldására bármely,, a színezéket oldó vízmentes szerves — célszerűen könnyen illó — oldószert használhatjuk. Savasán vagy lúgosán hidroli­záió sóként szervetlen vagy szerves — cél­szerűen nem nedvszívó — sót, így pl. dietil­barbitursavas nátriumot, nátriumcitrátot, ká­liumdihidrogénfoszfátot stb. alkalmazhatunk. Vízoldható vivőanyagként bármely nem hid­roszkópos szervetlen vagy szerves só használ­ható, amely a kémszerben alkalmazott savasán vagy lúgosán hidrolizáió szervetlen vagy szer­ves sóval azonos pH irányban hidrolizál. Víz­ben oldhatatlan vivőanyagként bármely szer­vetlen vagy szerves anyag, pl. báriumszulfát, bárium-karbonát, alumíniumoxid, keményítő, cellulóz, színtelen pamut- vagy gyapjúszövet stb. alkalmazható. Igen lényeges az, hogy az előállítás során a kémszert, illetve annak al­kotórészeit alaposan megszárítsuk, továbbá az, hogy a kémszert nedvességtől jól elzárva tá­roljuk. Ha a találmány szerinti eljárással előállí­tott kémszert, a vizsgálandó szerves folyadék­kal összehozzuk és a vizsgálandó folyadék vizet tartalmaz, a kémszerben levő só hidrolizál és az indikátor jól észlelhető színátcsapását idézi elő. A találmány szerint előállítható olyan kémszer, amely 2—^3 mg' víztartalmat még képes kimutatni. A találmány szerinti eljárással előállított kémszer előnyei a következők: — Alkalmazása szakképzettséget és labora­tóriumi felszerelést nem igényel. — Gyors, helyszíni vizsgálatok elvégzését könnyen, jól észlelhető eredménnyel teszi lehetővé. — Színes szerves folyadékok víztartalmának meghatározására is jól használható. — Érzékenysége igen nagy, 2—3 mg vizet még képes kimutatni. — Érzékenységének határáig fél-kvantitatív eredményt ad, miután a színátcsapás el­maradása 2—3 mg alatti vízmennyiség jelenlétét indikálja. — Sokoldalúan alkalmazható, akár a vizsgá­landó folyadékkal összerázva, akár a vizs­gálandó folyadékot a kémszeren átnyo­matva vagy átszívatva. Találmányunk eljárás szerves folyadékok víz­tartalmának kimutatására alkalmas kémszer előállítására oly módon, hogy a) vízmentes szerves oldószerben feloldott 5 indikátorszínezéket savasán vagy lúgosán hid­„rolizálö szervetlen vagy szerves só felületére adszorbeáltatjuk és a sót megszárítjuk, vagy b) vízmentes szerves oldószerben feloldott indikátorszínezéket vízben oldható vagy old-10 hatatlan szervetlen vagy szerves vivoanyagra adszorbeáltatjuk, megszárítjuk és az így nyert anyaghoz savasán vagy lúgosán hidrolizáió szervetlen vagy szerves só száraz porát kever­jük, vagy 15 c) vízben oldhatatlan szervetlen vagy szerves vivőanyagra vízben oldva savasán vagy lúgo­sán hidrolizáió szervetlen vagy szerves sót ad­szorbeáltatunk, vízmentesre szárítunk, az így kapott anyagra vízmentes szerves oldószerben 20 feloldott indikátorszínezéket adszorbeáltatunk és megszárítjuk, vagy d) vízmentes szerves oldószerben feloldott indikátorszínezéket vízben oldhatatlan vagy old­ható vivőanyagra adszorbeáltatjuk, szárítunk, 25 majd savasán vagy lúgosán hidrolizáió szervet­len vagy szerves sót vizes oldatban ugyanazon vagy eltérő vízben oldhatatlan szervetlen vagy szerves vivoanyagra adszorbeáltatunk, szárí­tunk és a két száraz alkotórészt összekeverjük. 30 Eljárásunk kivitelezését a következő példák szemléltetik: 1. példa: 35 500 mg brómtimolkéket 100 g vízmentes klo­roformban oldunk, az oldatot 600 g száraz, el­porított bárium-kloridra öntjük, a kloroformot vákuumban leszívatjuk, majd az anyagot meg­szárítjuk. 25 g dietilbarbitursavas nátrium telí-40 tett vizes oldatát 600 g bárium-karbonátra önt­jük, leszívatjuk és gondosan megszárítjuk. A két anyagot 1 : 1 arányban keverjük és felhasz­nálásig jól záró edényben tartjuk. Az így nyert kémszerből 25—50 mg-ot 100 ml vizsgálandó 45 szerves oldószerhez adva 10—100 mg víz jelen­létét éles színátcsapás jelzi. 2. példa: 50 500 mg brómklórfenolkéket 100 ml vízmentes kloroformban oldunk. Az oldatot 500 g száraz báriumszulfátra öntjük, a kloroformot vákuum­ban leszívatjuk és szárítunk. A kapott agyag­hoz 10 g dietilbarbitursavas nátrium száraz 55 porát keverjük. A kémszerből 20>—30 mg-ot 100 ml n-heptánhoz adva 2 mg víz jelenlétét már éles színátcsapás jelzi. 3. példa: 60 25 g száraz, porított dietilbarbitursavas nát­riumot 30 mg brómtimolkék 100 g vízmentes kloroformban készült oldatával itatunk át, a kloroformot vákuumban leszívatjuk és az anya-65 got megszárítjuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom