152136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy stabilitású habképzőszer előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALME LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. IX. 30. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (El—183) 152136 Szabadalmi osztály: 8 o Nemzetközi osztály: D 06 r Decimal osztályozás: Feltalálók: Szabó Miklós vegyészmérnök, Schütz Mihály vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: ÉM. Építő Vegyianyagokait Gyártó Vállalat, Budapest XEljárás nagystabilitásű habképzőszer előállítására i Habképző szereket számos iparban használ­nak, abból a eélbólj hogy pórusos szerkezetű könnyű anyagokat állítsanak elő. — így pL habképzőket adnak szerves polimerekhez mű' gyantahabok előállítására, továbbá ún. hidrau-» litousan szilárduló szervetlen poralakú kötő­anyagok, mint pl. eementj gipsz, vízzel és 'ás-*­ványi adalékanyagókkal való keverékeihez, könnyű szivacsos szerkezetű anyagok, továbbá hő- és hangszigetélők előáilításárai «-" -Ä habképző szerek legfontosabb követelmé­tiye-, hogy híg vizes oldatban mechanikai úton habbáyerve nagydiszperzitású, nagystabilitásá, hagytérfogatú habot képezzenek és a képződött háb elektrolit oldatok jelenlétében úé koagü* láljon, stabil maradjon. Az eddig ismeretes hábképzőszerek pl. a zsíralköhol szulfonátok, alkálizsírsav szappa­nok, álkil-aaftaiin SzUliosavak ezen követel­ményeknek csak részben tesznek eleget. — Általában a nagy haibtérfogat jellemzi ezeket, de a hab diszperzi tásfoka, stabilitása és elekt­rolittal szembeni állóképessége nem kielégítő. Az eddig ismeretes fehérje alapú habképző­szerek nagyobb stabilitásúak ugyan, de hab­térfogat, diszperzitás és elektrolitállóság szem­pontjából nem megfelelőek. A találmány szerinti eljárással fehérje ala­pon olyan" habképzőszer állítható elő, amely 10 15 20 25 a fenti követelményeket maradék nélkül ki­elégíti. A találmány szerinti eljárás azon a felisme­résen alapszik, hogy az ismert módon alkáliák-* kálj túlnyomás alkalmazásával hidroliáált állati fehérjék oldatainak viszkozitását és felületi fe­szültségét utólagos, , molekulanövekedést élő» idéző kondenzációval lehet szabályozni, olyan módon, hogy a kedvező habképző tulajdonsá­gok kialakuljanak. " Ez a kedvező molekula­méret a hidirolizissel egymagában nem szabá­lyozható, mert a hidrolízist a teljes és irre­verzibilis vízoldhatóságig kell folytatni s ei esetben a keletkező hidrolizistermékek mole­kulaláncai nem elég hosszúak a kívánt hab­képző hatás biztosításához. -—- Az utólagosan hozzáadott katalizátorok és további hőkezelés hatására újabb molekulakondenzáció lép fel, amely azonban nem térhálós jellegű, hanem láncmolekulák képződéséhez vezet, amire ab­ból következtethetünk, hogy a vízoldhatóség megmarad, de az oldat viszkozitása és • hab­képző tulajdonsága növekszik, felületi feszült­sége pedig csökken. A legmegfelelőbb katalizátoroknak a víziben oldható vas- és mangánsók {pl. szulfátok, klo­ridok, acetátok, foszfátok) és a formaldehid bizonyultak egyenkénti, vagy együttes adago-30 lásban. 152136

Next

/
Oldalképek
Tartalom