152133. lajstromszámú szabadalom • Infradetektor-vákuumcső

I 152133 alakuló potentiáliviszanyofcat, ill. portenciálme­netet tünteti fel. Tételezzük fel mármost, hogy az 1 fémréteg­ből, 2 dielektrikumból és 3 alapfémből álló struktúrát, melyét a továbbiakban röviden ka­tódnak^ nevezünk, a nyilak irányairól fény éri. A fénynek a katódhoz való eljutását a — cél­szerűen vékony huzalokiból rácsszerűen elké­szített — 6 kollektor nem akadályozza. A fény nagy veszteséggel áthalad az igen vékony 1 fém- és 2 dielektrikumrétegen és a 3 alap­fémben abszarbeáliódik. A fény által gerjesz­tett elektronok akkor léphetnék át az alap­fémből a dielektrikumba, íha energiájuk na­gyobb a 3 alapfém — 2 dielektrikum batáron kialakult 4 potenciálgát magasságánál. Ennek magasságát lényegileg a 3 alapfém és a 2 di­elektrikum anyagi minősége szabja meg és ezektől függően a legkülönbözőbb értékű le­het. Lelhet néhány eV, de bizonyos esetékben közel zérus is. Ha pl. a 3 alapfém. aranyréteg, a 2 dielekt­rikum pedig intrinsic germánium, akkor a 4 potenciálgát magassága 0,25 eV lesz, feltéve, hogy a germánium felületi állapotainak hatá­saitól — amely ezt az értéket növelheti vagy csökkentheti — első közelítésben eltekintünk. Ez az érték tehát a példánál az arany és a germánium kilépési munkájának különbsége­ként adódik. A 2 dielektrikumba átlépő elektronok gyor­sító térbe kerülnek, „meleggé" válnak, és. egy részük az 1 fémrétegen keresztülhaladva kilép a vákuumba. A következőkben két esetet kü­lönböztetünk meg: 1. A 2 dielektrikum polifcristályos szerke­zetű, amilyen pl. a legtöbb vákuuimpárologta­tott réteg. Ebiben az esetben ahhoz, hogy a dielektrikum vezetési sávjába, került elektro­nok energiaveszteség 'nélkül haladhassanak át rajta, nem szabad 100—150 A-nál vastagabb­nak lennie. Ez viszont azt jelenti, hagy a fo­tókatód működtetéséhez szükséges — néhány V nagyságú — 5 feszültségforrás által szolgál­tatott „szendvics feszültségnél" katódunik hi­degkatódként is fog működni, vagyis viszony­lag nagy lesz a sötétárama. Ezt a sötétáraimot kiküszöbölhetjük, ha a katód és a 6 kollektor közé a vákuumtérbe egy 7 fékezőelektródáit helyezünk, amelynek potenciál ját úgy állítjuk be, hogy a 4 potenciálgát alatt, — vagyis alagút-effektussal — átjutó elektronokat ne engedje át. így a 6 kollektorra csak a 4 po­tenciálgát felett áthaladó, tehát fotonok, által gerjesztett elektronok jutnak. A kialakítandó pötenciálviszonyok a 2. ábrán láthatók. A 7 fékezőelektróda — természetesen — a 6 kollektorhoz hasonlóan rácsszerű kiképzésű. 2. A 2 dielektrikum, egy kristály, pl. germá­nium. A germánium, mint dielektrikum, a hi­degkiatódidal ellentétben találmányunk' céljaira különösen megfelelő, mert fény-abszorpciója az infravörösben kicsi. Ebben az esetben úgy járunk el, hogy a 3 alapfémet visszük fel a — célszerűen n-típusú — germániumra éspe­2 dig elektrolitikus leválasztással. Ez a techno­lógia a „surface barrier" tranzisztorok gyár­tástechnológiájához hasonló, vagyis a Ge-le­mezt kis. felületen, vékony elefctrolitsugár se­gítségével elvékonyítjuk, majd átpolarizálássa! leválasztjuk rá a megfelelő alapfémet. Az át­poliarizálás előtt másrészt is célszerű közbeik­tatni, hogy ne ohmikus kontaktust kapjunk. A germánium egykristály vastagsága lénye­sen nagyobb lehet, mint a palikristályos ré­tegé, aminek két előnye vain: . a) nem lesz téremissziós sötétáram, b) kisebb lesz a térerősség és ezzel az át­ütés veszélye a dielektrikumban. Előbbiekből következik, hagy germánium esetében a viszonylag nagy vastagság a fény­veszteséggel kapcsolatban nem zavaró. A találmány szerinti infradetektor vákuum­cső fotókatód ja alapfémből és — célszerűen yákuumpárologtatásisal vagy elektrolitikusan — felvitt dielektrikum-fém vékonyriéteg^struktu­rából ál, ahol a hiatáiíhuliámlhosszúságot az elektronnak aiapfémből félvezetőbe, vagy alap­fémből dielektrikumba való átlépéséhez szük­séges munka szabja meg, és az elektron: a vá­kuumba való kilépéshez szükséges hiányzó energiát azáltal kapja meg, hogy a félvezető­ben, ill. dielektrikumban levő tér felgyorsítja, tehát „meleggé" teszi. A vékonyréteg-hidegkatódnál az aiapfémből dielektrikumba való átlépés munkájának nagy­sága kevéssé lényeges, találmányunk esetében viszont az alapfém^dielektrikum pár anyaga úgy választandó meg, hogy ez az elektron át­lépési munka minél kisebb legyen. A találmány szerinti fotokatódra az jellem­ző, hogy megfelelő fém^dielektrikum pár ese­tében kisebb kilépési munkával rendelkezik, mint a jelenlegi infraérziékeny fotokatódok, ezért infrasugárzas detektálására különösen alkalmas, A kis kilépési munkánál megnő ugyan_ a termikus sötétáraim, ezt azonban — amennyiben zavar — hűtéssel csökkenteni le­het. A hűtést — ha a körülmények megenge­dik — úgy oldhatjuk meg, hogy az egész vá­kuumcsövet «megfelelő hűtőközegbe visszük. Ha erre nincs lehetőség, akkor a hűtés meg­oldható úgy is, hogy az alapfémmel fémes kontaktusban álló, célszerűen vörösréz-kiveze­tést 'készítünk, és azt a vákuumcsövön kivül hűtjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Infradetektor-vákuumcső, ázzál jellemezve, hogy — a ihidegkatódoknál önmagában ismert — alapfémből, valamint dielektrikum és fém vékonyréteg-sitrukturálból álló fotókatód ja van, melynél az alapfém-dielektrikum pár anyaga úgy van megválasztva, hogy az elektronátlé­pési munka, 0,7. eV-nál kisebb, továbbá hogy a felvitt fémrétegre az alapfémlhez. képest po­zitív feszültség van kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti infradetektor-vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom