152116. lajstromszámú szabadalom • Végdarab vasúti járműkeretekhez
MAGYAR NfiPKÖZTÄRSASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1961. X. 18. Ausztriai elsőbbsége: 1961. X. 05. Közzététel napja: 1964. XII. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (TE—334) 152116 Szabadalmi osztály: 20 e 1—22 Nemzetközi os?.iéily: B 61 g Decimái osztályozás: Feltaláló: Salansky Franz mérnök, Wien, Ausztria Tulajdonos: Technica Etablissement in Vaduz Lichtenstein Végdarab vasúti járműkeretekhez A találmány végdarab, lényegében a járműre ható húzó- és iökőerőket felvevő és körülbelül a jármű oldalütközőinek távolságában futó, oldalsó hossztartókból, valamint oldalütközők felvételére szelvényezett, hómlokoldali homloktartókból álló vasúti járműkeretekihez, amikoris minden homloktartó mögött, a hossztartók és homloktartók csatlakozási körzetében háromszög alakban megtámasztott, középütközős kapcsoló ágyazása van elhelyezve. Javasolták már, hogy különleges keretszerkezeteknél a középütközős kapcsoló ágyazására a hossztartók és a homloktartók csatlakozási körzete között háromszögalakú megtámasztást alkalmazzanak, amelynél az említett csatlakozási körzetekből a jármű közepe felé tartó rézsútos dúcok vannak. A háromszögletű támasz elsősorban ezekkel a dúcokkal van összekötve; ezek csomólemezzel — azaz csak közvetve csatlak óznak a hossztartókhoz. A két hossztartó végét összekötő homloktartó egy széles középső körzetben meg van szakítva, és övszélességnél lényegesen szélesebb betétdarabja van. A középütközős kapcsoló ágyazására saját ágyazó tömb van készítve. Az ismert, háromszögalakú megtámasztássá összerakott egyes szerkezeti részek egyrészt semmiképen sem biztosítanak hajlítással szemben merev és csuklózás nélküli elrendezést,, másrészt a támasz beépítésével lényegesen megnövelik a jármű sú-10 15 20 25 30 lyát, eltekintve a jármű hosszirányban szükséges szerkezeti mélységétől. Ezeket a hiányosságokat a találmánnyal úgy küszöböljük ki, hogy két lényegében háromszögalakú, párhuzamos, és egymástól körülbelül a hossztartók magasságának megfelelő távolsággal elválasztott lemezt, peremeik mentén a homloktartó gerincével és a hossztartók végdarabjaival , oly merev egységgé kötjük össze, amelynél a háromszög csúcsának körzetében a középütközős kapcsoló csuklójának ágya van. A találmány szerinti merev egység az alkatrészeit, azaz a lemezeket, hossztartókat és a homloktartót a járműkeret síkjából való kihajlásban, még nagy igénybevétel esetén is, akadályozza. A merev egység a középütközős kapcsolós átadódó nyomó- és Iökőerőket — álakváltoztatás veszélye nélkül — képes felvenni, és a hossztartókra átadni, miközben a középütközős kapcsoló ágyazása további merevítést ad. A jármű önmagában szükséges részeinek — úgymint a hossztartóknak ill. homloktartónak, valamint a középütközős kapcsoló ágyazásának — a párosával' elrendezett lemezek merevítéséhez való bevonása, nagy szilárdság ellenére, az ismert javaslatokkal szemben lényeges súlymegtakarítást tesz lehetővé. Az egyes darabok öszszekötése célszerűen hegesztéssel történik. Hegesztett kötés gyorsan kivitelezhető, és a teljes érintkezési zónában jó kötést ad. 152116