152115. lajstromszámú szabadalom • Elektromos energia-elosztó berendezés

• 1521: " -3 vagy ablak keletkezik és a szigetelő — amelynek alakja megfelel a. körülötte lévő részek nyílásainak — kiemelkedő és rugalmas érintkezőket tart, amelyek az említett ablakokkal kerülhetnek fedésbe akkor, amikor a tartót el- 5 helyezzük a hüvelyben. A forgatható szigetelőket, amelyek az említett módon tengelyirányú üreget tartalmaznak és annak hosszirányára merőleges síkban hornyokkal vannak ellátva, Elkövetkezőkben dob- 10 nak fogjuk nevezni. Az ilyen szerkezetben, abból a célból, hogy a rugalmas érintkezők kontaktusba kerüljenek, a hozzájuk tartozó áramvezető sínnel vagy rúddal, a dobot el keli fordítani a vele érintkező 15 vezetővel együtt, olymódon, hogy a rugalmas érintkező a nyíláshoz vagy ablakhoz kerüljön és ilyen módon kontaktusba legyen azzal az áramvezető rúddal, amely a dob számára készített horonyban van. Ha Viszont a tartót eltá- 20 volítjuk, a dob belseje kívülről hozzáférhető és ez a dob teljes egészében szigetelő falat tartalmaz, amelyet csak az ablak vagy az ablakok szakítanak meg. A megszakítás azonban nem következik be ott, ahol az ablakban az egyik 25 vezető rúd van és így nem következhet be az a veszélyes eset, hogy az áramelosztó rendszer használója vagy kezelője megérinti az áramvezető rudakat. A dobot hosszirányú elmozdulás ellen a hü- 30 velyben rögzíteni kell és e célból mindegyik hüvely végénél a hüvelytől távolabb eső részen hengeres, csap-alaikú rész van, amely ebbe a nyílásba hatolhat és így lehetővé teszi a dob belsejének hozzáférhetőségét. A nyílás előnyö- 35 sen köralakú vagy hengeres résszel van ellátva olymódon, hogy az a dob említett csapjának ágyazására alkalmas, a csap tehát ebben a nyílásban foroghat. A találmány előnyös kiviítéli alakjánál a tar- 45 tón lévő kontaktusok tengelyiránybán nagyofo távolságban vannak, mint a hüvelyben készített nyílás kör alakú részének sugara, és ez a nyílás legalább egy olyan kivágással van ellátva, amely a kontaktusok számára a mozgást lehető- • 45 vé teszi. Ilyen módon a tartót csak akkor lehet helyére tenni, ha dob hornya, amely a kontaktusok elhelyezésére való, fedésben van a hüvely hasítékával. A hüvely nyílásának kerületén a horony olyan irányú, hogy a tartót 50 csak akkor lehet behelyezni, ha a dobon lévő ablakok nem érintkeznek a vezető rudakkal. Bizonyos megvalósítási módozatoknál a tartó, amelynek alakja nagyjából egy kulcshoz hasonlít, a hüvely nyílása és a dob belső részének 55 keresztmetszete lényegileg olyan alakú, mint egy zár bevezető nyílása (kulcsnyílása). Ezáltal kívülről a tartó forgatása által a ^dobot is forgásba lehet hozni mindaddig, míg a kontaktusok érintkezésbe nem kerülnek az áramve- §o 2ető rudakkal és ebben a helyzetben úgy, mint egy kulcs a zárban elfordítás után, a tartót nem lehet a hüvelyből kihúzni, ill az rögzítve van. A tartó előnyösen beakadó retesszel ván el- 65 5 . .. ; • • '-4 • látva, amely azt a hüvelyben megtartja vágy rögzíti, amint a tartót a hüvely nyílását át a dobba helyeztük. Előnyös még az is, ha magát a dobot is reteszeljük a hüvely belsejében, abban a helyzetben, amely lehetővé teszi a tartó bevitelét és abban a helyzetben, amelynél a kontaktusok érintkezésbe kerülnek az áramevezető rudakkal. Ez a rögzítés nyílás vagy horony és ebbe hatoló nyelv segítségével történhetik, amelyek egyrésze a hüvelyen, más részük pedig a dobon van annak felülete mentén és a horony a nyelvvel állandó kapcsolatban marad a dob forgása közben. Ilyen körülményék között a hüvely hossza mentén elhelyezett dobok egyrészt lehetővé teszik az elágazások bekapcsolását, vagyis minden dobnál lehet az áramvezető rudakról vezetéket leágaztatni és emellett még a következő négy előnyt érjük el; — a hüvely belsejében a dobok tartják az áramvezetőrudakat kerületükön lévő mélyedésekben vagy hornyokban, — a dobok a hüvelyt merevebbé teszik azáltal, hogy a szemben lévő oldalakat összekötik. — A dobok a hüvely belső falán lévő szigetelés és a saját külső felületük között csak nagyon keskeny köztereket hagynak szabadon, miáltal az esetleg keletkező ívek vagyis rövidzárlatot okozó átívelések, amelyek az áramvezető rudak között keletkezhetnek, a hüvely mentén nem tudnak továbbhaladni, mert az említett keskeny közterek vagy rések a terjedést meggátolják; végül — ha a tartók nincsenek helyükre téve, a dobok meggátolják a hüvely belsejében lévő rudak érintését, azok tehát nem hozzáférhetők, sőt a dobok gyakorlatilag véve azt is meggátolják, hogy idegen testtel nyúljunk be a hüvely belsejébe. A következőkben a találmány részleteit a rajzon látható példaképpeni kivitelek kapcsán ismertetjük, de természetes, hogy a találmány a rajztól eltérően másképp is megvalósítható. Ezeken a rajzokon az 1. ábra az említett hüvelyekből álló csővezeték részleges alulnézete, és a 2. ábra a találmány, szerinti áramelosztó rendszer egyes részeit szétszedett állapotban szemlélteti. A 3. ábra a vezeték keresztmetszete, amely az egyik dobon van átvezetve és a rajz a tartót működő helyzetében szemlélteti. A 4a és 4b ábrák egy-egy metszetet szemléltetnek a 3. ábra IV—IV vonala mentén, éspedig az előbbinél a tartó behelyezett vagy reteszelt helyzetben van, az utóbbinál pedig oldott állapotbari. Az 5. ábra távlati feltüntetésben szemlélteti a reszelés egy részét és a 6. ábra az egyik dob és hüvely nyílását felülnézetben. Az 1. ábrán és a 2. ábra jobboldalán látható csővezeték az A hüvelyekből áll, amelyek végeiknél érintkeznek, tehát tompa ütköztetéssel vannak szerelve. A csővezeték nemcsak egyenes lehet,: hanem ívelt vagy szög alatt iránytváltoztató részei vagy elágazásai is lehetnek. Min-2