152105. lajstromszámú szabadalom • Adókészülék amplitudomodulált rezgések átviteléhez
152105 amely megoldásnál az egyoldalsávon kívüli frekvencia-összetevők lényegesen korlátozva vannak. A találmány szerinti megoldásnál a legelőször említett amplitudómodulátorból vett jelet egy második amplitudómodulátorban mint hordozóhullám-rezgést ugyanazon jel, mint modulálójel által, amplitúdóban moduláljuk és kimenő szűrő segítségével csak a kétszeres hordozóhullám-frekvencia jelsávjában fekvő jeleket engedjük át. A találmány szerinti eljárás esetén megmarad az átviendő jelek egyoldalsávú jellege, míg a burkológörbe már első megközelítésre összhangba kerül az átviendő jelekkel, így pl. normál amplitúdómodulációs vevő esetében vételnél a torzulási szint — 25 dB alatt marad, ami bizonyos célokra megfelelő, pl. kisebb adókhoz;, beszédjelek átvitele számára mozgó készülékek esetében. A találmány egy további jellegzetessége következtében normál amplitúdómodulációs vevőnél, vételnél a reprodukálás minősége rádiózás céljaira azzal is javul, hogy a második amplitudómodulátor után egy burkológörbekorrektor is következik, amelynek bemenő áramköréhez az átviendő kisfrekvenciájú jelek forrása is csatlakoztatva van. Mivel a találmány lényegét vagy alapgondolatát képező, az 1. igénypontban lefektetett műveletek felhasználása következtében az egyoldalsávú jelleg fenntartása mellett az egyoldalsávú jelek burkológörbéje már első megközelítésre a kisfrekvenciájú hullám alakjával összhangban van, az utóbb említett eljárás lényegében csak korrekciós jellegű, amelynek eredményeként az egyoldalsávú jeleken kívül frekvencia-összetevők gyakorlatilag nincsenek jelen, mert amelyek mégis létrejönnek, olyan erősen konvergáló sor szerint csökkennek, hogy többé már nem hatnak zavarón. Ebben az esetben tehát az egyoldalsávú jeleken kívül eső frekvenciaösszetevők hatásának kiküszöbölésével,, normál amplitúdómodulációs vevő segítségével, vételnél kiváló visszaadási minőség érhető el, azaz olyan visszaadási minőség, amelynél a rádióadás összes lényeges követelményei megvalósulnak. . A találmányt és annak előnyeit a rajzokkal kapcsolatban mutatjuk be közelebbről. Az 1. ábra a találmány szerinti adókészülék egy példaképpeni kivitelének tömbvázlata. A 2. ábra különböző diagrammokat mutat az 1. ábra szerinti adókészülék működésének ismertetésére. A 3. ábra az 1. ábra szerinti adókészüléket részletesebben ismerteti. A 4. ábra a találmány szerinti adókészülék továbbfejlesztése, amellyel normális amplitudómodulált vevőkészülékben a visszaadás minősége javul. Az 5. ábra néhány frekvenciadiagramm a 4. ábra szerinti készülék tulajdonságainak ismertetéséhez: A 6. ábra a találmány szerinti javított visszaadási minőségű adókészülék további előnyös kiviteli alakia. és a 7. ábra frekvenciadiagramm a 6. ábra szerinti készülék ismertetéséhez. Az 1. ábrán példaképpen bemutatott, tálál. mány szerinti adókészülék 300—3,400 Hz sáv-5 szélességű beszédjelek átvitelére szolgál. Az 1 mikrofonból kilépő jelek 2 alulátresztő szűrőn és 3 kisfrekvenciás erősítőn keresztül a pl. 400 kHz frekvenciájú 5 hordozóhullámgenerátorral gerjesztett 4 amplitudómodulátorba vannak veli) zetve, az amplitudómodulátor kimenő köre pedig a 6 kimenőszűrővel van kapcsolatban, amely * pl. a 400 kHz hordozóhullámot és annak 400,3— 403,4 kHz közé eső felső oldalsávját ereszti át. A 4 ampilitudomodulátor kimenő jelét később 15 ismertetendő fokozatokon keresztül vezetve erősítés és némi frekvenciamódosítás után a 7 adófokozat 8 antennája kisugározza. Ismételjük, hogy mind az eddig megadott, mind pedig a továbbiakban szereplő számadatok példaként 20 szerepelnek és csak arra, szolgálnak, hogy a leírás jobb és világosabb megértését biztosítsák. Ha az' ismertetett adóberendezés egyetlen, p frekvenciájú sinus alakú hangfrekvenciás rezgést visz át, akkor a modulátorfokozat kimeneo5 tén az átvitt w frekvenciájú T hordozóhullámon kívül, az ÍO r|- p hangfrekvenciás oldalsáv is fellép; ezek a rezgések a 2a ábra frekvenciadiagrammján vannak feltüntetve, amelyen a hordozóhullám amplitúdója egységnyi értékre yo van redukálva, a beszéd oldalsáv amplitúdója pedig a túlmodulálás elkerülése végett, kisebb, mint a hordozóhullám egységnyi amplitúdója. A fentiek szerint a bemutatott adókészülék is nyújtja a normális amplitudómodulált adók-35 kai szemben azt az előnyt, hogy változatlan adóteljesítmény mellett az informatív jelek amplitúdója számottevően emelhető és amellett a frekvencia megtakarítás is elérhető. Normális amplitudómodulált vevőben azonban hátrányt 40 jelent, hogy az adó által kisugárzott rezgések vételekor lényeges jeltorzulások lépnek fel, ami a 2b ábra vektordiagrammja segítségével világosan látható. Ezen az ábrán T ismét a hordozóhullámot 45 ábrázolja, amely körül p frekvenciájú, sinus alakú hangrezgés-vektor forog; e vektorok E összegvektora az emittált rezgések burkológörbéjét írja le, ami — mint az a 2c idődiagrammból látható — már nem sinus alakban 50 változik, úgy hogy, ha ezt a burkológörbét egy normális amplitudómodulált vevő veszi, akkor a kívánt p hangfrekvencián kívül torzító komponensek is fellépnek. 55 A burkológörbe matematikai alakban a következő módon adható meg: E y (1 + a cos pt)2 + a 2 sin 2 pt 60 vagy sorba fejtve: ' E=(l+- a2 +—' a« + ...) + 4 64 + (a • a3 65 8 64 as — ...) 2
