152098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátorok előállítására

1520£ 3 ciókban felszabaduló hőmennyiséget részben vagy egészben, le lehet' kötni, és így el lehet kerülni az aktiválási reakció során káros hő­mérsékletingadozások fellépését, ha az aktivá­landó katalizátor olyan adalékanyagokat tar- 5 talmaz, amelyek az aktiválás -hőmérsékletén en-do term reakcióban -alakulnak át. A találmány szerinti eljárás segítségével a • katalizátor alapvegyületének exoterm reakció­ban végzett aktiválása útján állítunk elő kata- 10 lizátorokat. A találmány lényege, hogy a kata­lizátor alapvegyületéhez a katalizátor aktivá­lása szempontjából közömbös, vagy az aktivi­tást növelő, hőkezelés hatására endoterm reak­cióban átalakuló adalékanyagot adunk, majd a 15 hőkezelést ismert módon lefolytatjuk. Endoterm reakcióban átalakuló vegyületként célszerűen hidroxidokat, karbonátokat, hidrogén-karboná­tokat, kristályvizet tartalmazó sókat és/vagy szerves fémvegyületeket alkalmazhatunk 20 Az alapvegyület és az adalékanyag összeke­verését végezhetjük mechanikus úton, pl. ke­verővel ellátott edényben vagy golyós, malom­ban, vagy olyan módon, hogy az alapanyag el­készítésekor az adalékanyagot közös oldatból 25 az alapanyaggal együtt választjuk le csapadék formájában. Az alapanyagot is átitathatjuk az adalékanyag oldatával, vagy fordítva, az ada­lékanyag is átitatható az alapanyag oldatával. Alkalmazhatjuk az egyik vagy másik, vagy 30 mindkét komponenst is gél formájában. Az alapanyag és az adalékanyag hőkezelését bármilyen rendszerű kemencében vagy hőbontó berendezésben kivitelezhetjük. A találmány szerinti eljárás egyaránt hasz- 35 nálható nagy aktivitású lebegtetett (fluidizált), iszapfázisú i(szuszpendált) vagy kötöttágyas (fixágyas) katalizátorok készítésére. A találmány szerinti eljárással készített ka­talizátorok felülete és aktivitása lényegesen 40 nagyobb, mint az eddig ismert eljárásokkal készített katalizátoroké. Eljárásunk a katalizá­torok előállításának gazdaságosabbá tételét eredményezi. Az eljárásunkkal előállított'kata­lizátor kisebb mennyiségben is azonos vagy 45 nagyobb aktivitás elérését teszi lehetővé, mint az eddigi eljár ásókkal előállított katalizátorok. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a költ­séges nehézfómsókat tartalmazó hatóanyag egy része helyett olcsóbban és könnyebben besze- 50 rezhető adalékanyagokat alkalmazhatunk, és szuszpenziós katalizátorok használata esetén je­lentősen csökkenthető a katalizátor által a be­rendezésben előidézett eróziós hatás. A találmány szerinti eljárás foganatosítására 55 az alábbi kiviteli példákat: adjuk meg. A pál­dákban összehasonlítás kedvéért a szokásos módon készített katalizátorok alkalmazásával elérhető eredményeket is közöljük. 60 1. példa: 297 g réznitrátot [Cu(iN03 ) 2 • 3H2 0] és 300 g kalciumnitrátot [Caí('N03 ) 2 ] feloldunk 1600 ml vízben. Az oldatot melegen hozzáadjuk 151 g 65 ifi 4 ammónium-dikromát és 64 g nátrium-hidroxid vízzel 900 ml-re feltöltött oldatához. A csapa­dékot leszűrjük, vízzel mossuk, szárítjuk, és 350—400 C= hőmérsékleten hőkezeljük. A hő­kezelés itt jól kézben tartható, hőmérséklet­ugrás nincs. Az így készített katalizátor jele: I. Forgó autoklávba bemérünk 120 g pálma­magolajat |(elszapp. szám = 245) és 1,7 g I jelű katalizátort. 300 C°-on és 280 att nyomáson végezve a hidrogénezést, az alábbi jellemzők­kel rendelkező termőket kapjuk: elszappanosí­tási szám: 2,5, OH-szám: 252. Elkészítjük ugyanezt a katalizátort a hagyo­mányos módon is: 260 g réznitrátot [Cuf/NO;^ • • 3H20] feloldunk 900 ml vízben, és melegen hozzáadjuk 135 g ammónium-dikromát és 200 ml 28%-os ammóniumhidroxid 900 ml-re ki­egészített oldatához. A csapadékot szűrjük, víz­zel mossuk, szárítjuk, és 350—400 C° hőmér­sékleten hőkezeljük. A hőkezelés során hőmér­sékletingadozások (ugrások) is fellépnek. Az elkészített katalizátor jele: II. 120 g pálmamagolaj hidrogénezését 1,7 g II jelű katalizátorral teljesen azonos módon vé­gezve el, a kapott termék jellemzői: elszappa­nosítási szám: 62, OH-szám: 170. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárással készített katalizá­tor felhasználásával nyert termék alkohol-tar­talma lényegesen nagyobb, amit az OH-számok jelentős különbsége bizonyít, és jóval kisebb az át nem alakult észterek (trigliceridek) mennyisége, amit az elszappanosítási számok különbsége bizonyít. 2. példa: 24,2 g réznitrátot, 135,3 g cinknitrátot és 48,1 g kadimiumnitrátot, valamint 440 g alumínium­nitrátot feloldunk 1600 ml vízben. Az oldatot közel forrásig melegítjük, és hozzáadjuk 200 g ammónium-dikromát és 300 ml 28%-os ammó­niuniihidroxid vízzel 900 ml-re kiegészített ol­datához, A keletkezett csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk, szárítjuk és 350—400 C°-on hő­kezeljük. A hőkezelés kézbentartása nem okoz nehézséget. A kapott katalizátor jele: III. Forgó autoklávba bemérünk 120 g tisztított marhafaggyút (elszappanosítási szám: 201,5, jódszám: 50) és 6 g III jelű katalizátort. A nyersanyagot 280 att nyomáson, 2:80 C°-on hid­rogénezve olyan terméket kapunk, amelynek elszappanosítási száma: 12,5, OH-száma: 198, jódszáma: 33. Ha hasonló körülmények között 120 g mar­hafaggyút 6 g hagyományos módon, aiumí» niumnitrát hozzátét nélkül .készített IV jelű katalizátor jelenlétében hidrogénezünk, akkor a termék elszappanosítási száma: 48,2, OH-száma: 140, jódszáma: 31. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti eljárással készített katalizá­tor felhasználásával kapott termék több alko­holt és kevesebb észtert tartalmaz, a telítetlen kötések száma lényeges megváltozása nélkül. L. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom