152096. lajstromszámú szabadalom • Röpítő törő, csökkentett ventillációs hatású forgórésszel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IX. 27. (NA—695) Közzététel napja: 1964. XII. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 152096 Szabadalmi osztály: 50 c Nemzetközi osztály: B 02 d Decimái osztályozás: Nagy Egon okleveles gépészmérnök, Budapest Röpítőtörő, csökkentett ventillációs hatású forgórésszel A találmány tárgya olyan röpítőtörő kialakítása, amelynél a forgórész légellenállása minimális, ennek következtében a gép ventillációs hatása is kisebb. A röpítőtörők általában nagy kerületi sebes- 5 seggel járnak, és ilyenkor nagymértékű ventillációs hatást fejtenék ki. Ez a ventilláció két szempontból káros: egyrészt, mert növeli a gép energia felvételét, másrészt, mert nagyarányú porképződést okoz. 10 A ventillációs hatás onnan adódik, hogy a röpítőtörő forgórésze tulajdonképpen egy egyeneslapátú radiális: ventillátornak felel meg, amely a tapasztalat szerint, jelentős légmennyiség szállítására is képes. Ennek következtében 15 forgatásához viszonylag nagy energia szükséges, amelyhez képest a gép egyéb mechanikai veszteségei :(csapágysúrlódás, ékszíjhajtás) elhanyagolhatók. Az üresjárási energiafelvételt tehát csaknem egészen a ventillációs hatás mér- 20 teke szabja meg. A fentiekből következik, hogy a gép összhatásfokát az erős ventilláció nagymértékben lerontja. Még nagyobb jelentősége van a ventállició 25 porképző hatásának, annál is inkább, mert a ventilláció finomtörésnél, amikor a töret amúgyis hajlamosabb porképződésre, a legnagyobb. Ilyen esetben a keletkező pormennyiség elszívásáról feltétlenül gondoskodni kell. Az el- 30 szívás a helyi adottságoktól függően általában az ürítő és feladó nyílás közelében történik. A portalanításhoz szükséges légtechnikai berendezés beruházási és üzemeltetési költsége igen magas és arányos az időegység alatt elszívandó légmennyiséggel. A porképződés csökkentése tehát mind a beruházás, mind az üzemeltetés vonalán jelentős megtakarítást eredményezhet. A röpítő törők ventillációs hatását konstrukciós úton mind ez ideig nem sikerült lényegesen csökkenteni. A törőn beiül kialakuló légáram útját az 1. ábra szemlélteti. Ebből látható, hogy az —.1— forgórész oldala, illetve a —2— verőlécek végei és a —4— törőház fala közötti rés döntő kihatással van a szállított légmennyiségre. A tengelynél a levegő beáramlását gondos tömítéssel meg lehet szüntetni. Az oldalfalak mentén viszont a levegő beáramlását meggátolni nem lehet. A rés csökkentésével kevesebb levegő jut a verőlécek mögé, ahol a forgás következtéiben erős szívóhatás alakul ki. A rés csökkentésének azonban határt szab a ház és a forgórész gyártási tűrése. A röpítő törőknél a ház általában hegesztett kivitelű és a lemezfalak nyers felületűek. Ezeket legtöbbször belül kopólemezek is védik. A verőlécek is általában nyers felületű mangán-acélöntvények. Ilyen körülmények mellett a rés még kisméretű • törőként is több mm, nagyméretűek-152096