152088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növény-morforegulátorok előállítására

13 152088 li (6) 2,4-diklór-fenoxiecetsav (7) 2-metil-4-klór-íenoxipropionsav (8) 2-metil-4-klór-íenoxipropionsav-butil-glikolészter (9) 2,3,5-trijódbenzoesav (10) 2-klóretil-trimetil-ammóniumklorid (11) gibberellinsav (Gibberellin A3) (12) 6-{2-íurfuril)-arninópurin (Kinetin) 1. Kísérlet: A morforegulátor-4iatás vizsgálata ragadványí'űn, ismert növekedés-szabályozó szerekkel összehasonlítva A ragadványfű (Galium aparine) fiatal csíranövényeit 8 cm átmérőjű műanyag-edényekbe ültettük ki (edényeként 3 növényt), majd két nap múlva, a korai csíralevél-áilapotban kezeltük a növényeket. A hatóanyag-készítmények felvitele egy 1/100-os beosztású 1 ml-es Rekordfecskendővel történt, egy-egy csíralevélre egyegy O,.02 ml-es cseppecskét helyeztünk,, tehát egy-egy növényre 0,04 ml oldatot vittünk fel. Minden egyes kezelést párhuzamosan hat növényen végeztünk. Ezzel a módszerrel a ható-A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti (1) és (2) hatóanyagok rendkívül nagy morforegulátor-hatással vannak a ragadványfű-nö vény ékre. Az általános fejlődésgátló hatás mellett különösen a levelek kialakulására és a sarjhajtás felépülésére gyakorolt formatív hatás (a hónaljhajtás elősegítése) emelendő ki. A találmány szerinti hatóanyagok valamelyikének már a mikrogramm törtrészeinek megfelelő adagja is elegendő tartós morforegulátor-hatás kiváltására. Látható továbbá a táblázatból, hogy az ismert legjobb növekedésszabályozó herbicid szerek egészen más jellegű hatást mutatnak. anyagok célzott finom adagolása valósítható meg. A kezelés után 14 nappal értékeltük ki a szerek hatását, az alábbi tünetek alapján, a 5 kezeletlen ellenőrző kísérletekkel összehasonlítva: a sarjfejlődés megváltozása, deformációk fellépése (torzképződmények, különösen a levelek visszafejlődése), a hónalj-hajtás fokozódása és állapota. Az értékelés az alábbi értékskála alapján történt: 0 = tünet nélkül; 1 = = gyenge vagy 25%; 2 = erős vagy 5'0%; 3 = igen erős vagy 100%. A „deformált 3" tehát gyakorlatilag levéltelen hajtásszárat jelent. Minden esetben 3 kísérletet végeztünk 6—6 növénnyel, mindegyik kezelési móddal és a kapott értékeket átlagoltuk. Az alkalmazott hatóanyag-adag 0,04 ml/20 volt. E kísérletben a találmány szerinti (1) és (2) hatóanyagokat vizsgáltuk, az ismert (4)—(12) hatóanyagokkal összehasonlítva. A hatóanyagokat előbb acetonban oldottuk, majd kereskedelmi minőségű „Tween 20" emulgátor segítségével 1:2 súlyarányban szuszpendáltuk teljesen iontalanított vízben. A kísérletek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 2. Kísérlet: Erősen gyomos gyepfelület permetezése. Egy nyírt több éves gyepfelületet, mely erősen el volt gyomosodva Taraxacum officinale, Leontodon autumnalis és Plantago laneolata gyomnövényekkel, a (3) hatóanyaggal kezeltünk, hektáronként 1,0 kg, ill. 2,0 kg hatóanyagnak 1000 liter vízben történő kipermetezése útján. 6 héttel a kezelés után végeztük az első kiértékelést, az alábbi eredményekkel: Az értékelés alapjául szolgáló tünet (1) (2) (4) A (5) hatóanyag (6) (7) szám] (8) slzése (9) (10) (11) (12) Hajtás-fejlődés (az ellenőrző kísérlet %-ában Gátlás Serkentés 40 25 0 17 0 0 8 0 0 0 — — +18 A levélhőnalji hajtás fokozódása (az ellenőrző kísérlet %-ában) 50 40 0 0 0 30 0 0 0 0 0 Levéltorzulás a főhajtáson 3 3 0 0 1 1 1 1 0 . 0 0 Torzképződmények a levélhőnalji hajtásokon 3 3 0 0 1 1. 1 1 0 0 0 10 20 25 (E 55 60 65 7