152086. lajstromszámú szabadalom • Nagykristályos wolframizzótest és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. T X. 20. (MA—1282) Közzététel napja: 1964. XII. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 152086 Szabadalmi osztály: 40 b 4—21 Nemzetközi osztály: C 22 b Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Millner Tivadar akadémikus, a MÜFI munkatársa, mérnök (40%), Dr. Neugebauer Jenő a MÜFI munkatársa, az Egyesült Izzó mérnöke (40%), Kerényi László, az Egyesült Izzó mérnöke (20%), Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamos­sági Rt., mint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete (MÜFI) Budapest, jogutódja Nagykristályos wolframizzótest és eljárás annak előállítására 1 Ismeretes, hogy a wolframfém tiszta állapot­ban nem alkalmas olyan célokra, ahol magas hőfokú izzításnak van kitéve és ahol nem en­gedhető meg, hogy eközben alakját változtassa vagy az izzítást követően mechanikai igénybe- 5 vételnél eltörjön. Ilyen célokra idegen anyago­kat adnak a wolframhoz, melyek nagykristá­lyossá teszik és az ilyen szerkezetű fém huzal, spirál stb. alakban a fenti követelményeknek eléggé megfelel. Amint ismeretes a legjobb ide- io genanyagösszetételnek K,Si és Al együttes hoz­záadása bizonyult rendszerint még a wolfram oxidjához, annak fémmé való redukálása előtt. Az ilyen, K,Si és Al-ot tartalmazó wolfram­fém is mutat fel azonban hátrányos tulajdon- 15 ságokat, bár a belőle készült izzótestek általá­ban magashőfokú izzítás közben alaktartók és izzítás után eléggé képlékenyek. Hátrányos tu­lajdonsága egyrészt az, hogy megmunkálása (kovácsolás, dróthúzás, spiralizálás) nehezebb, 20 több selejttel jár, mint egy olyan wolframé, mely nem tartalmazza az említett három ide­gen anyagot együttesen és amely ezért nem is olyan nagy kristályú. Másik hátrányos tulaj­donsága, hogy jó sajátságai veszendőbe men- 25 nek, ha csak kevéssé is szennyezett a védőgáz, amelyben izzítjuk. így káros a védőgáz; vízgőz-és oxigéntartalma is. Felismertük, hogy az említett hátrányok nagymértékben megszűnnek, ha alumínium he- 30 lyett galliumot adunk alkáliák (pl. K) és Si mellett a wolframhoz. Ebben az esetben, bár a hozzáadott galliumnak a magas hőfokú izzítás folytán csak egy tört része marad vissza az anyagban, semmilyen előnyös tulajdonságot nem vesztünk el azok közül, amelyek elérésé­hez az eddigi ismeretek szerint az alumínium jelenlétére volt szükség, viszont jói megmun­kálható és izzításkor a védőgáz szennyezéseire érzéketlenebb, rekrisztallizálva nagyobb szi­lárdságú fémet kapunk. Találmányunk szerinti nagykristályos wolframizzótest többek között az alábbi példa szerint állítható elő. W03 • H2 0 összetételű wolframsavhoz pépes állapotban annyi káliumszilikát oldatot keve­rünk, hogy a KCl-ban kifejezett K tartalom 0,40%, a Si02 -ben kifejezett Si tartalom 0,30% legyen, valamint annyi Ga(N03 ) 3 oldatot, hogy a Ga2 0 3 -ban kifejezett Ga tartalom 0,05% le­gyen (amiből végül a tömör rúdban néhány tízezred % marad csak). Az így elkészített wolf­ramsavpépet beszárítjuk, 300 C°-on vízmente­sítjük, majd hidrogénáramban 850 C°-ig emel­kedő hőfokon fémporrá redukáljuk. Az így ké­szített fémporból sajtolással és zsugorítással a wolframgyártásban szokásos módon tömör ru­dat állítunk elő. Ez a rúd kimutatható mennyi­ségben (pl. egy konkrét esetben 0,0005%-ban) tartalmaz még galliumot és előállításának kö­rülményei beállíthatók úgy, hogy felületén 152086

Next

/
Oldalképek
Tartalom