152077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kemény anyagok aprítására

3 1520?? 4 amely az aprítandó anyagot lapos sugárrá alakítja, továbbá amelynek alján a nyilas a hengerek közötti résben helyezkedik el és amely olyan gyorsítást ad az anyagnak, hogy annak lineáris sebessége a hengerekkel való találkozáskor a hengerek kerületi sebességével azonos. Ez a gyorsítás azzal érhető el, hogy az anyag gravitációval, az adagolóberendezés nyilasán keresztül függőleges eséssel, megfelelő magasságból hullik a hengerek közötti résbe. Amenynyiben nagyobb, lineáris sebesség alkalmazása szükséges, úgy előnyös olyan szerkezet alkalmazása, amely kezdeti sebességet ad az azután gravitációval gyorsított anyagnak, vagy pedig olyképpen méretezett, kaszkádszerűen kialakított zúzóhengerek alkalmazása, amelyeknél az egyik hengerpárt elhagyó anyag a szükséges sebességgel hullik az alacsonyabban fekvő hengerek közé. Az ismert elméleti egyenletek nem vonatkoztathatók a találmány szerinti eljárásra. A találmány szerinti hengerek súrlódástól függő, azonban a tehetetlenségi erőtől független munkája egyedül a zúzó műveletre irányul és ezért nincsenek elméleti korlátozások a fordulatszám tekintetében. Ennek következtében lehetővé válik kis átmérőjű, könnyű hengerek alkalmazása és ezáltal a malom méreteinek lényeges csökkentése. Mivel az anyag a hengerek közé azok kerületi sebességével lép, az an5'ag nem csiszolódik hanem csak zúzódik, tehát jelentékenyen csökken a hengerek kopása és a hőképződés. Minthogy a találmány szerinti malom méretei sokszorosan kisebbek, mint az eddig ismert összes berendezések, a hengerek előállítására bár drágább, de keményebb és tartósabb anyag használható. Ezenfelül csökken a felhasznált energia és javul az aprítási arány. A találmány szerint egyik vagy mindkét henger hajtható. A hengerek felülete lehet sima vagy érdes. A hengerzúzó több, mint két ihengerpárból is állhat, amelyek sorban, mind kisebb távolságban a következő hengerpártól, dolgoznak, az anyag áthaladási sebessége pedig az egyes hengerpárok között — a találmány elvének 'megfelelően — az egyes hengerpárok kerületi sebességének megfelelően szinkronizálandó. A találmány szerinti eljárást és berendezést részletesen kiviteli példákon, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti egylépcsős hengerzúzó keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti hengerzúzó A—A vonalmenti felülnézete, a 3. ábra pedig egy találmány szerinti kétlépcsős hengerzúzó keresztmetszete. A rajz szerint a berendezés 1 és 3 hengerekből, azokat hajtó 2 motorból, 4 hengersza; bályozóból és 5 adagolószerkezetből áll, amely utóbbinak 6 kiömlőnyilással ellátott 7 surrantója van. Az aprítandó anyagot az 5 adagolószerkezet 7 surrantójába vezetik, amelyben esés közben az anyag eléri az 1 és 3 hengerek kerületi sebességét és ezzel a sebességgel érkezik a 6 nyilason át az 1 és 3 hengerek közé. A hengerek a hengerek közötti távolságnál nagyobb anyagrészecskéket csúszás és csiszolás nélkül összezúzzák. 5 Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ha a szemcseátmérő 1 milliméternél kisebb, úgy a levegő ellenállása '(tapadása) annál jobban gátolja az esési sebességet, minél kisebb a szemcseátmérő. 10 Ennek a jelenségnek elhárítására a találmány szerinti zárt surrantó szolgál, amely azt eredményezi, hogy a hulló szemcsék a levegő-, részecskéket magukkal ragadják és hogy levegőbői és szemcsékből egységes sugár alakul ki, 15 amely tekintet nélkül az átmérőkülönhségekre azonos sebességgel esik. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti hengerzúzó 0,í milliméternél kisebb átmérőjű szemcséket is aprít és így 0,1 milliméternél kisebb szemcse.20 átmérőjű aprított anyag nyerhető. A 7 surranó megrövidíthető, vagy a 6 nyilason át a hengerek közé hulló anyag gyorsasága ismert mechanikus eljárással — például két meghatározott sebességgel forgó hengernek, 25 a példa szerint gumihengernek az 5 adagolószerkezetben való elrendezésével — növelhető. Ezek a hengerek a sebességüket a hulló anyagszemcséknék esés közben átadják. A találmány szerinti kétlépcsős hengerzúzó-30 ban ,(3. ábra) az anyag aprítása lépcsőnként fokozatosan történik. A találmány szerinti aprítóberendezés zavartalan működése érdekében szükséges, hogy az anyag gyorsításán kivül a betáplálandó anyag 35 mennyiségét a hengerek közötti rés nagyságának megfelelően állapítsuk meg. A találmány szerinti eljárás: nemcsak a legkeményebb anyag aprítását teszi lehetővé, hanem egy előre megállapított szemcseátmérőnagyság pontos betar-40 fását is, 0,1 milliméterig. Amennyiben például egy D = 60 mm átmérővel és n = 2600 percenkénti fordulatszámmal rendelkező sima hengereikből álló hengermalomnál a hengerek közötti rés 0,1 milliméter 45 és a hengerek alkotójának hosszúsága 1=60 " milliméter, az aprítandó anyagot v=D-n,-7i: behelyettesítve 50 V = 490 méter percenként lineáris sebességgel kell a hengerek közé vezetni. 55 A találmány szerinti berendezés ezt azzal éri el, hogy az adagolószerkezetet kb. 340 centiméter magasságban helyezzük el a hengerek felett, aminek következtében az aprítandó 60 anyag gyorsuló szabadeséssel a 340 cm hosszú szakaszon megközelítően eléri a 490 m percenkénti lineáris sebességet, A malom kapacitása elméletileg 65 v = 7í'D-n-l 2