152066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pikolinsavszármazékok előállítására

152066 4 gyökök sorában a következő jellemző példákat említhetjük: fenil- és benzilgyökök, amelyek kívánt esetben 1—3 halogénatommal, rövidszén­láncú alkil- vagy alkoxi-gyökkel és/vagy hidr­oxil-, merkapto-, amino-, nitro- vagy trifluor­metil-csoporttal helyettesítve is lehetnek, mint pl. az o-, m- vagy p-klóríenil-, p-brómfenil-, 2,4-, 3,4- vagy 2,5-diklórfenil-. p-nitrofenil-. o­-hidroxi-fenil-, o-amino-fenil-, o-merkapto-fe­nil-, o-, m- vagy p-metilfenü-, o-, m- vagy p­-metoxifenil-, p-dimetilamino-fenil-, o-, m- vagy p-klórbenzil-, 2,4- vagy 3,4-diklórbenziI-, 3,5--dimetilbenzil-, o-, m- vagy p-fluorbenzil-, m­-trifluormetilbenzil-, o-, m- vagy p-metoxiben­zil-, 3,4-dimetoxibenzil-, 3,4,5-trimetoxibenzil-, o-, m- vagy p-nitrobenzil-, o-, m- vagy p-amino­benzil-, o-, m- vagy p-ihidroxibenzü-gyök, to­vábbá béta-fenoxietil-, gamma-fenoxipropii­-gyök, béta-feniletil- vagy gamma-fenilpropil­gyök, amelyekben a benzolgyűrű nitro- vagy aminocsoportokkal helyettesítve is lehet, to­vábbá gamma-fenil-béta-propenil- vagy íN-íenil­-N-metil-karbamoilmetil-gyök. Az R) helyén szerepelhető heterociklil-, ill. heterociklil-alkil­-gyökök példáiként a következők említhetők: 2-, 3- és 4-piridil-gyök, 4-metil-2-pirimidil-, 2,4--dimetil-6-pirimidil-, 4y6-dimetil-2-pirimidil-, 3--metil-5-izoazolil-, 2-tiazolil- vagy 4-metil-2-ti­azol-gyök, továbbá 2-tenil- vagy 2-furilmetil­-gyökök, amelyek a gyűrűben egy nitrocsoport­tal helyettesítve is lehetnek, továbbá piperidino-' alkil-gyökök, mint béta-piperidino-etilgyök, 4--helyettesített piperazinil-(l)~alkil-gyökök, pl. béta-(4-metil-l-piperazinil)-etil-gyök, valamint piridil-alkil-gyökök, pl. 2- és 4-piridil-metil­vagy béta-'(í2- és 4-piridil)-etil-gyök. Az R2 pl. hidrogénatomot, metil-, etil- n­-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szék.bű­ül-, n-amil-, izoamil- vagy n-hexil-gyököt kép­viselhet. Ha Rí és R2 egymással össze van kapcsolva, akkor _ ezek a szomszédos, nitrogénatommal együtt pl. 1-pirrolidinil-, piperidino-, hexameti­lénimino-, morfolino-, 4-metil-l-piperazinil-, 1--indolinil- vagy 1,2,3,4-tetrahidro-l-kinolil-gyö­köt képezhetnek. Míg az aminocsoportban helyettesítetlen aril­szulfonsavamidok és szénsavamidok, mint a karbamidak és uretánok nitrálása már régen ismert reakció, addig a karbonsav-amidok so­rában eddig csak az N-helyettesített amidok nit­rálását sikerült lefolytatni [vö.: W. E. Bach­mann és mtsai, J. Am. Chem. Soc. 72, 3132 (1950) és E. H. White és mtsai, J. Am. Chem, Soc. 83, 1191 l(19'61)]. C. Hinsberg [Ber. d. deutsch, ehem. Gesellschaft 25, 1092, (1892)] uta­lását, mely szerint az acetamid a benzolszulfon­amidhoz hasonlóan nitrálható az amidcsoport­ban, ugyanez a szerző Ber. 27, 598, lábjegyzet) megcáfolta. Egyes ismeretessé vált karbonsav­-N-nitro-amidoik, amelyek további N-helyette­sítőt nem tartalmaznak, mint pl. az o-metoxi­karbonil-N-nitro-benzamid, béta-metoxikarbo­nil-N-nitro-propionamid [vö.: H. Kaufmann és A. Burger, J. Org. Chem. 19, 1663 <(1954)] és az o-etoxiszulfonil-N-nítro-benzamid [vö.: J. Runge és W. Treibs, J. Pr. Chem. 288, 223 (1982)] ;i megfelelő N-nitro-imidek, tehát a N-nitro-ftal­imid, -szukcinimid, ill. o-szulfo-benzoesav-imid alkoholízise útján, nem pedig valamilyen köz­vetlen nitrálás útján kerültek előállításra. An­nál meglepőbb tehát, hogy a találmány szerinti eljárással ilyen egyszerű módon lehet a 3-hidr­oxijN-nitro-pikolinamidot előállítani. Ha a 3--hidroxi-pikolinamidot ecetsavanhidridben salét­romsavval kezeljük {vö.: W. E. Bachmann és mtsai, i. m.), akkor viharos lefolyású, nehezen szabályozható reakció következik be. Ismeretes volt már ugyan az N-helyettesített N-nitro— -karbonsavamidok ammónia segítségéve] kar­bonsavamidokra és N-nitro-aminokra történő hasítása ez utóbb említett vegyületek prepára­tív előállítása céljából (vö.: W. Bachmann és mtsai, i. m.), nem volt azonban előre látható, hogy hogyan fog a találmány szerint előállított, az amidcsoportban tovább nem helyettesített 3-hidroxi-N-nitro-pikolinamid a primer és sze­kundér aminokkal reagálni. Az N-nitro-imídek fentebb említett alkoholízis-termékeivel eddig hasonló reakciókat az irodalom még nem ismer­tetett. A találmány szerinti reakció-sorozat első lépésének lefolytatása céljából a 3-ihidroxi-piko­linamidot pl. tömény kénsavban oldjuk és ke­verés közben füstölgő salétromsav és kénsav elegyét csepegtetjük az oldathoz, miközben hű­tés útján gondoskodunk arról, hogy a reakció­elegy hőmérséklete ne emelkedjék 25 C° fölé. Legfeljebb 5 órai reakcióidő után a N-niíro-( amidot pl. a reakrióelegy jéggel történő meg­bontása útján leválasztjuk, amikoris a termé­ket közvetlenül tovább felhasználható állapot­ban kapjuk. Ez a nitrálási reakció 25 C°-nál alacsonyabb, pl. —5 C° és 0 C° közötti hő­mérsékleten is lefolytatható. A 3-hidroxi-N-nitro-pikolinamidnak a (III) általános képletű aminokkal való reakciója N;!0 fejlődése közben megy végbe. így a reakció megindulása és befejeződése könnyen megálla­pítható. A reakciót különféle szerves oldósze­rekben, pl. etanolban vagy dimetilf ormamid­ban, vagy akár a reagáltatandó amin feleslegé­ben is lefolytathatjuk. A reagáltatandó amin természetétől függően a reakció vagy már szobahőfokoh, vagy csak felemelt hőmérsékle­ten következik be; 150 C°-ot meghaladó reak­cióhőmérsékletek azonban kerülendők, mint­hogy ilyenkor már a nitroamid bomlása követ­kezik be. A reakció megindulása előtt alacsony hőmérsékleteken a reakcióelegy magától való felmelegedése figyelhető meg, ami a savként reagáló N-nitro-amidnak az aminnal való exo­term sóképzése folytán következik be, úgy. hogy a legkedvezőbb esetben a reakcióban részt­vevő anyagok 0 C°-os kiindulási hőmérséklete már elegendő a reakciónak az említett önma­gától való felmelegedést követő megindulására. A találmány szerinti eljárás reakció-lépései­nek gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azon-10 15 20 25 30 23 40 41 50 5j G0 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom