152061. lajstromszámú szabadalom • Orvosi diagnosztikai és terápiás rádióizotóp-elosztó és injektáló szerkezet

152061 3 4 a kívánt sugárdózis-teljesítménynek megfelelő szintet a tömény izotóp oldat vagy a fiziológiai hígító oldat pótlólagos adagolásával állítjuk be. Áz ily módon injektálásra előkészített oldatot e tereket összekötő csapokkal ellátott csőszerelvényen keresztül egy harmadik sugárárnyékolt térbe juttatjuk. Ezután a beteg vagy a vizsgálandó személy vénájába vagy muszkuluszába helyezzük flexibilis csővel ellátott tűt. Ezután a flexibilis csövet összekötjük a harmadik tér kiöntő nyílásával, majd a betegtől eltávolodva a harmadik tér kiöntő nyílásának csapját megnyitjuk és a második térben elhelyezett fecskendőt megnyomva elvégezzük az injektálást. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas radioizotópelosztó és befecskendező orvosi, diagnosztikai és terápiás készülék találmány szerinti lényege abban van, hogy sugárárnyékolt zárt térben ugyancsak sugárárnyékolással ellátott három belső tér van kialakítva. A belső egyik térnek tömény izotóp oldatot befogadó és azt továbbító szerve, a belső másik térnek hígítóanyagot befogadó, ez utóbbit a tömény oldattal keverő edénye, valamint volumetrikus radiometrikus méréseket elvégezni képes önmagában ismert mérőszerkezete van, míg a belső harmadik térnek hígított és megmért izotópot tároló szerve van. A belső terek dekontaminálható, előnyösen kiemelhető, a belső tereket szétválasztó csapokkal és a második térben kívülről mozgatható fecskendővel ellátott csőszerelvénnyel vannak összekötve. A csőszerelvénynek a második belső térben hígító oldatot adagoló külső edényhez a harmadik belső térben pedig intravénás vagy intramuszkuláris külső injektáló szerkezethez csatlakoztatható ága van, továbbá a csőszerelvény csapjainak a belső terek összeköttetéseit záró-nyitó, a sugárárnyékolásokon átmenő tengelyei vannak. A találmány szerinti eljárás és készülék egyik: nagy előnye az, hogy az eddig alkalmazott nagy súlyú és drága, ólom-téglafal és manipulátor szükségtelenné válik. Egy további előny abban van, hogy a találmány szerinti készülék kis helyet igényel és könnyen hordozható. A kezelőszemélyzet részére igen előnyös, hogy sugárzó radioizotóp nyílt térben nincs jelen, tehát a sugárfertőzés veszélye az ismert berendezésekhez képest lényegesen kisebb. Előnyt jelent továbbá az is, hogy a hígított radioizotóp oldat egyidejűleg radiometrikusán és volumetrikusan is mérhető — szemben az ismert berendezéseknél alkalmazott lépésenkénti mérésekkel — ezért a találmány szerinti eljárással és berendezéssel az izotóp keverése és injektálása gyorsabban, egyszerűbben és sugárveszély kiküszöbölésével történhet. Egyik legfontosabb előny abban van, hogy a sugárzó izotópanyaggal való injektálás magát a kezelőszemélyt nem veszélyezteti, mert az injektálás hagyományos eszközökkel történik, a sugárzó oldat nélkül és az anyag befecskendezésére csak akkor kerül sor, amikor a kezelőszemélyzet egy orvos megfelelő távolságban eltávolodva megnyitja a betegben elhelyezett tűvel öszTM szekötött sugárzó oldat vezetékcsapját. A találmány szerinti eljárás és készülék példaként! kiviteli alakját, illetve foganatosítás! módját az alábbiakban ismertetjük. A berendezés 1 ólomköpennyel' sugárvédett három egymáshoz ugyancsak sugárárnyékolással és 5 csőszerelvénnyel összekötött terekben elrendezett edényekből van kialakítva. Az 1 ólomköpeny belsejében alul 20, 21 terek' felső részében 22 tér van kialakítva. A 20, 21, 22 terek az 1 ólomköpeny megfelelő helyén kívülről nyitható nem ábrázolt őlomajtajai vannak. A 21 térben van elhelyezve a tömény izotóp oldatot befogadó 15 edény, valamint 17 felszívótű, amely 5 csőszerelvényhez van csatlakoztatva. Az 5 csőszerelvénynek a 22 térben elrendezeti 8 csapja állítható és ezáltal az 5 csőszerelvény nyílása a 21 vagy 20 terek felé reteszelhető. Az 5 csőszerelvénynek a 22 térben 4 csapja van, mely utóbbi az 1 ólomburkolaton átmenő állítható tengellyel van ellátva. Az 5 csőszerelvény a 4 csap útján 2 szívó-nyomő fecskendővel van összekötve. A 22 térben az izotóp befogadására 6 büretta, továbbá 31 sugárdetektor cső van elrendezve, mely utóbbi 19 impulzusátlagmérő berendezéshez való csatlakozással van ellátva. Az 5 csőszereivénynek a 20 térben elhelyezett 10 tároló edényhez a 8 csap megfelelő állásán keresztülmenő vezetéke van. A 10 tároló edénynek 36 csappal zárható 35 csővezetéke az 1 ólomburkolaton keresztül van kivezetve az injektáló szerkezettel való összeköttetés céljából. Az 5 csőszerelvénynek a 22 térben elhelyezett része 6 bürettaként van kialakítva és a volumetrikus mérések elvégzése céljából a 22 térnek az 1 ólomköpenyen elrendezett és az ábrán nem ábrázolt ólomajtajában a büretta leolvasását megkönnyítő átlátszó, célszerűen ólom üvegablak van elrendezve. A találmány szerinti készüléket példaképpen az alábbi eljárás foganatosítására használjuk. A 21 térben a tömény 15 izotóp oldatba felszívó 17 tűt engedjük bele. A 22 térben levő 5 csőszerelvény 8 csapját olyan helyzetbe állítjuk, hogy az 5 csőszerelvény 2 fecskendőjének szívásával a 15 edényből a 22 térben levő 6 bürettába tömény izotóp oldatot szívatunk fel. Ezután zárjuk a 8 csapot, majd a 4 csapot megnyitva a 2 szívatót működtetve az 5 csőszerelvény 3 szárán keresztül hígító oldatot keverünk be a 6 bürettába. A 6 bürettában levő hígított izotóp oldatot volumetrikusan a büretta fokbeosztásával olvassuk le és a radiometrikus mérést a 22 térben elrendezett 31 sugárdetektorral érzékeljük, amely utóbbit a 19 sugárzásátlagmérővel kötöttük össze. A 6 bürettában levő izotóp oldat sugárkoncentrációját a fent ismertetett módon a kívánságnak megfelelően szabályozhatjuk a 15 edényből tömény izotóp oldatnak és a 3 nyíláson keresztül hígító oldatnak a 6 bürettába való adagolásával. A 6 bürettában méréssel ellenőrzött megfelelő sugárintenzitású izotóp oldatot, a 8 csa-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60