152050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új naftalinszármazékok előállítására
5 152050 6 cióba hozzuk. A naítol-származék és a halogénszármazék reakcióját előnyösen savkötőszer jelenlétében hajtjuk végre, alternative kiindulási anyagként a naítol-származék alkálifém-származékát, pl. nátrium- vagy kálium-származékát használhatjuk. A találmány szerinti eljárás további foganatosítás! módját a találmány szerinti oly naítalinszármazékok előállítására, ahol R1 hidrogén és R2 a —CHR 7 R 8 -csoport, ahol R 7 hidrogént vagy alkil-, cikloalkil-, alkenil-, aril- vagy aralkilcsoportot, előnyösen helyettesítettél;, és R8 alkil-, cikloalkil-, alkenil-, aril- vagy aralkil-csoportot, előnyösen helyettesítettet, jelent, vagy ahol R7 és R 8 egymással a szomszédos szénatomon át előnyösen helyettesített cikloalkücsoporttá kapcsolódnak, az jellemzi, hogy a (6) képletű amino-származékot, ahol R3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti és a naftaiinmag előnyösen egy vagy több járulékos szubsztituenst hord, az R7 COR 8 képletű karbonil-vegyülettel, ahol R7 és R 8 jelentése a fentiek szerinti, redukáló feltételek mellett reakcióba hozzuk. Az előnyös redukáló feltételeket hidrogénnel és hidrogénező katalizátorral, pl, platinával alakíthatjuk ki, szerves vagy szervetlen hígító- vagy oldószerben (pl. etanolban és/vagy, abban az esetben, ha a kiindulási anyagként használt karbonilvegyületben II 7 alkil-, cikloalkil-, alkenil-,, aril- vagy aralkil-csoportot, előnyösen helyettesítettet jelent, a kiindulási anyagként használt karbonilvegyület feleslegében), vagy alkaiifémbrómhidriddel, pl. nátriumbórhidríddel teremthetjük meg, közömbös hígító- vagy oldószerben (mint pl. vizes metanolban és/vagy a kiindulási anyagként használt karbonilvegyület feleslegében). Megjegyzendő, hogy az esetben, ha R7 és R 8 vagy mindkettő alkenil-csoportot, előnyösen helyettesítettet jelent és amennyiben azt kívánjuk, hogy ez a csoport ne redukálódjék a megfelelő alkilcsoporttá • vagy helyettesített alkíi-csoporttá a folyamatban, alkalmas redukáló feltételeket, pl. a nátriumbórhidríd alkalmazásában megnyilvánuló feltételeket kell teremteni. Megjegyzendő továbbá, hogy a kiindulási anyagként használt amino-származékokat in situ keletkeztethetjük, pl. akként, hogy a megfelelő «-diazoketonokat, «-azidoketonokat és -alkoholokat, «-hídroxiiminoketonokat, «-nitroketonokat és -alkoholokat, ciánhidrint vagy aeilcianidot redukáljuk. A találmány szerinti eljárás még újabb foganatosításí módját a találmány szerinti oly naftáim-származékok előállítására, ahol R1 hidrogén, az jellemzi, hogy a (7) képletű vegyületet, ahol R2 , R 3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti és R9 hidrogén olizálható csoportot jelent és a naftaiinmag előnyösen egy vagy több járulékos szubsztituenst hord, hidrogenolizáljuk. Az R9 csoport előnyös alakjaként megemlítjük a 10-nél nem több szénatomot tartalmazó »-arilalkil-csoportot, pl. benzil-csoportot. A hidrogenolízist katalitikus hidrogénezóssel,, pl. platina vagy palládium-szén katalizátor jelenlétében, előnyösen közömbös hígító- vagy oldószerben, pl. etanolban hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás ismét újabb foganatosítás! módjára a találmány szerinti oly naftalin-származékok előállítására, ahol a naftaiinmag szubsztituensként hidroxialkil-csoportot hord, az jellemző, hogy a megfelelő vegyületet, amelyben a naftaiinmag a megfelelő oxoalkíl-csoportot hordja, redukáljuk. Alkalmas oxoalkil-csoportként megemlítjük pl. a 20 szénatomnál többet nem tartalmazó oxoalkil-csoportot, pl, 20 szénatomnál többet nem tartalmazó alkanoil-csoportoí, pl. acetil-csoportot. Alkalmas redukálőszerként a nátriumbórhidridet említjük meg. A találmány szerinti eljárás további foganatosítás! módját a találmány szerinti észterek előállítására az jellemzi, hogy a megfelelő naftalin-származékoí aciláljuk. Alkalmas acilező szerként megemlítjük pl. az acilhalogenideket vagy a savanhidrideket, pl. ecetsavanhidrídet vagy benzoilkloridoí. Az acilezést hígító- vagy oldószerben hajthatjuk végre, amely, ha savanhídiidet használunk, célszerűen az a sav, melyből az anhidrid származik. A találmány ismét újabb foganatosítási módját a találmány szerinti oly naftalin-származékok előállítására, ahol R1 alkanoíl-csoport, az jellemzi, hogy a (8) képletű észtert, ahol R2 , R-", R4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti és R 10 al kil-csoportot, pl. 5-nél nem több szénatomo tartalmazó alkil-csoportot jelent, és ahol a naí talinroag előnyösen egy vagy több járulék szubsztituenst hord, ízomerizáijuk. Az izornerizálást az észternek erős bázissá pl. alkáiifémhidroxiddal, pl. nátriumhidroxid dal, célszerűen hígító- vagy oldószerben, pl. metanolban végrehajtott reakciójával érjük el. A találmányt az alábbi példák szemléltetik, anélkül, hogy azt ezekre korlátozná, a részek súlyrészeket jelentenek. 1. példa: 4,4 rész l-klór-3-(l-naftoxi)-2-propanolt és 16 rész izopropilarnint zárt edényben, 70—80 C'J -on 10 óra hosszat melegítünk. Az edényt lehűtjük és tartalmához 50 rész vizet adunk. Az elegyet 2n sósavval megsavanyítjuk és 50 rész éterrel mossuk. A vizes fázist derítőszénnel színtelenítjük, maid 0 C°-on 50 rész; 2n nátriumhidroxid oldathoz adjuk. Az elegyet megszűrjük. A szilárd maradékot vízzel mossuk, megszárítjuk és ciklohexánból kristályosítjuk. Ily módon l-izopropilammo-3-(l-naííoxi)~2-propanolt kapunk, olvadáspont 90 C°. A fent leírt eljárást megismételjük a megfelelő klőrhídrinek és aminők kiindulási anyagonként való alkalmazásával, azzal az filteressel, hogy a reakcióhőmérséklet 90—100 C°. Hasonló eljárással az alábbi táblázatban felsorolt (9) általános képletű vegyületeket kapjuk. A felsorolt hidrokloridokat és oxalátokat a bázisnak éterben való oldásával, sósav vagy oxálsav éteres oldatának hozzáadásával, a szilárd ma-10 15 20 25 30 35 40 ';.;> 50 60
