152028. lajstromszámú szabadalom • Zárlatirányjelző készülék önműködő visszaállítással

152028 3 4 ad, amely jelzés mutatja az irányt, ahol a zár­lati áram áthaladt, azonban ezzel a készülék elvégezte feladatát, további műveletet, pl. visz­szaállítást nem tud végrehajtani. A fentiekhez hasonlóan csak .félautomatikus megoldást ad a 143139 lajstromszámú magyar szabadalom is. Ezeknél az ismert készülékeknél tekercset nem alkalmaznak. A fázisvezetőben folyó áram által létesített mágnesmező hatására történik a zárlati jelzés. Amikor azonban csak a normál üzemáram ha­lad a vezetőn keresztül, nem tud olyan mág­nesmező kialakulni, amely a visszaállítást is elvégezné. így a zárlati jelzést az ismert ké­szülékeknél csak a felszerelési helyen kézierő­vel lehet megszüntetni. Ha figyelembe vesszük, hogy a zárlati meghibásodások 70—80%-a múló jellegű és az általánosan alkalmazott 3 perces visszakapcsolás után a hálózaton helyreáll a normális üzemállapot, akkor láthatjuk, hogy gyakorlatilag ezek a zárlatirány jelzők úgyszól­ván használhatatlanok. A jelenleg alkalmazott zárlatirányjelzőkkel szemben olyan megoldás vezet eredményre, amely nemcsak zárlati jelzést képes adni, ha­nem azt önműködően meg is tudja szüntetni a zárlat megszüntetése után. E cél szem előtt tartásával a találmány szerint úgy járunk' el, hogy a zárlatirányjelzőt tekercset sorbakapcsol­juk a hálózattal, így a normál üzemáram fo­lyamatosan áthalad a zárlatirányjelző tekercsén és ugyanezen a tekercsen halad keresztül a zárlati áram is, amelynek hatására megtörténik a zárlati jelzés. Mivel ily módon teljesen auto­matikusan végzi a zárlatirányjelző a zárlati jelzést és a zárlati áram megszűnte után, az üzemáram hatására ugyancsak automatikusan szünteti meg a jelzést, gyakorlatilag komoly segítséget ad a hibahely gyors behatárolásához. A készüléket felszerelése után csak abból a célból kell felkeresni, hogy történt-e jelzés vagy sem. Üzemzavar esetén tehát felkeressük a leága­zások kikapcsolására alkalmas árbóckapcsolókat vagy szakaszolókat, ahol a készülékek fel van­nak szerelve. Ha a készülékek nem mutatnak zárlati jelzést, azonnal továbbmegyünk a kö­vetkező árbóckapcsolóig. Középfeszültségű hálózatainkon a hibahely­behatárolás meggyorsítása és az energiakiesés csökkentése érdekében a fentiékben elvileg is­mertetett készüléket részletesen magyarázzuk meg. A javasolt készülék zárlat esetén biztosan mutatta az irányt a zárlat helye felé. Ez úgy értendő, hogy a tápáramforrástól kiindulva, az egymás után következő készülékek mindaddig zárlatot jeleznek, amíg el nem jutunk annak a szakasznak a végére, amelyen belül a zárlat helye van. Ez a készülék már nem. fog zárla­tot jelezni. A zárlat megszüntetése, ill. megszűnése után pedig, amikor helyreáll a normál üzemállapot, a találmány szerinti készülék önműködően, a vezetékben folyó üzemi áramerősség hatására megszünteti a zárlati jelzést. Ez, a megoldás lehetővé teszi, hogy a mai korszerű üzemviteli követelményeknek megfelelően a készülék hűen tudja követni a hálózatok üzemi változásait. A zárlatirányjelző készülékek gerincvezeté­keknél, valamint T leágazásoknál az árbóckap­csolókra szerelhetők fel. Mód van azonban a hálózat, más pontjain való szerelésre is, pl. külön tartószigetelőkre. Zárlat esetén tehát mindazok a készülékek működnek, melyeken a zárlati áram áthaladt. A zárlat helye — a táplálási irányból kiindulva az utolsó jelzést adott és az első, jelzést nem adott készülék között van. A készülék 150 A és ennél magasabb meg­szólalási áramerőssége ad jelzést. A megszóla­lási tűrés ± 10%. A jelzés nappal szabadszem­mel jól látható. Éjjel, a zárlati jelzést jelentő hengerpalást felület már gyenge fényforrással való megvilágítás esetén is jól láthatóan visz­szaveri a fényt, mivel erre alkalmas bevonattal van ellátva. A készülék szerkezeti része esőtől, a rovarok behatolásától védve van. Rázkódá­sokkal szemben érzéketlen. Teljesen zárt, a hőmérsékletingadozás nem okoz páralecsapó­dást. A külső záróbura korrózió-álló műanyag­ból készül. A zárlati jelzés megszüntetése már 1,5—2 A áramerősségnél önműködően megtörténik, ami­kor a zárlat miatt lekapcsolódott vonalra ismét kiadják a feszültséget és a fogyasztói igények­nek megfelelően a fenti áramerősség halad át a készüléken. Az önműködő visszaállításhoz szükséges 1,5—2 A áramerősség kis értéke le­hetővé teszi, hogy azokon a vidéki elosztóhá­lózatokon is tudjuk alkalmazni a készülékeket, amelyeken csak 50—1O0 kVA-es nagyságrendű terhelésekkel kell számolni. 1,5—2 A áramerős­ség hatására a készülék a zárlati jelzést töké­letesen megszünteti. A zárlat bekövetkezése után, ismételt zárlat­ra kapcsoláskor — próbakapcsolás és gyors­visszakapcsolás elvégzésekor — ha a zárlat fennáll, a készülék mindaddig jelzi a zárlatot, amíg a normális üzemállapot vissza nem áll. A javasolt készülék működési önideje olyan, hogy a gyorsvisszakapcsolás rövid időtartamát is követni tudja. A készülék kis értékű működési önideje biz­tosítja, hogy a vezetékek pillanat kioldású vé­delmének működése esetén is, ha a. megszakító lekapcsol, a zárlati jelzés a meghibásodott ve­zetékszakaszon megtörténik. A készülék oltócsövek pillanatnyi együttes működésénél a „Wischereknél" nem ad tartós jelzést, csak abban az. esetben, ha lekapcsolást von maga után a zárlati jelenség. A készülék minden olyan zárlati meghibásodásra, melynek időtartamát és nagyságát a beépített zárlati védelmek érzékelik — lekapcsolnak a megsza­kítók — megbízható jelzést ad. A készülék önfogyasztása minimális, 1,5—2 A terhelésű hálózaton 5—6 VA. A szabadvezetékeken alkalmazandó, talál­mány szerinti zárlatirányjelzőt a rajz példa­képpen ábrázolja. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom