152028. lajstromszámú szabadalom • Zárlatirányjelző készülék önműködő visszaállítással

MAGYAR NÉPKÖZT ARS/VSÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. III. 23. Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (TO—586) 152028 Szabadalmi osztály: 21 e 29—36 Nemzetközi osztály: G 01 n Deci mái osztályozás1

: Tóth Imre elektromérnök, Salgótarján Zárlatirányjelző készülék önműködő visszaállítással 1 Középfeszültségű (10, 20, 35 kV) hálózatainkon zárlatok alkalmával a hibahely meghatározás jelenleg hosszadalmas, jelentős villamosenergia kieséssel járó feladat. Zárlat esetén a nehézség lényegében ott mutatkozik, hogy egy- 5 részt a tápláló állomásról sem azt nem tudjuk megállapítani, hogy a hiba a gerincvezetéken vagy a leágazások valamelyikében van-e, sem magának a hibás távvezeték szakasznak a behatárolása nem lehetséges. E nehézség áthida- 10 lása, mely döntően a sok T leágazásos távvezetékeken jelentkezik, jelenleg úgy történik, hogy a szakaszokon árbóekapcsolókkal végzett bontással és próbakapcsolásokkal keresik meg a hibás szakaszt. Gyakorlatilag jelenleg' más 15 megoldás nincs. Egy gerincvezetékről igen sok leágazást készítünk városi, községi stb. fogyasztóink részére és a hibát csak úgy tudjuk behatárolni, ha a fenti kiszakaszolásokat különkülön elvégezzük. Az esetek többségében sze- 20 rencse kérdése, hogy éppen azt a leágazást kapcsoljuk ki, ahol a meghibásodás van. Ez a módszer hosszadalmas és sok energia kieséssel jár, emellett a próbakapcsolások erősen igénybeveszik a megszakítókat, a vezetéket is. Kü- 25 lönösen a nagy zárlati teljesítményű helyeken léphet fel komoly meghibásodás. Sugaras nagyfeszültségű (110, 220 kV) hálózatoknál alkalmaznak jelenleg olyan készülékeket, amelyek segítségével a telephelyről beha- 30 tárolható a hiba helye. Ezek a megoldások csak közelítő pontossággal adják meg a hiba helyét. Szabadvezetékeknél a lokátorokkal szemben támasztott elvi követelmények a szabadvezeték tulajdonságaiból eredően módosulnak. Itt is alkalmazzák a kábeleknél szokásos impulzus-reflexió módszert, alkalmazzák még a zárlati impedancia mérésen alapuló módszert is. Ezek a mérési módszerek azonban csak sugaras hálózat esetén hoznak eredményt, a sok ,,T"-leágazásos hálózatoknál nem. Különféle eljárásokat és eszközöket a szakirodalom közöl. Összefoglaló ilyen szempontból Ervin Wild 1962 elején megjelent könyve: „Fählerortungen" (Berlin és Heidelberg), amely elsősorban a kábel hálózatoknál valamennyi hibakereső módszert összefoglalóan tárgyalja. Megállapítható a könyv alapján, hogy középfeszültségű hálózatainkon, különösen a sok ,,T" leágazásos hálózatoknál jelenleg nincs kidolgozott és bevált megoldás a hibahely gyors felderítésére. Ismertek olyan megoldások, melyeknél a zárlatirányjelző vezetékbontás nélkül van felszerelve a hálózatra. Ilyen megoldás pl. Heinrich Neumann „Kurzschluss-Anzeiger für Freiluft, für Mittelspannungs^Anlagen, insbesondere Freileitungen" című szabadalma. Ennél a szerkezetnél azonban a zárlati áramerősség mágnesező hatására a zár latirány jelző csak jelzést 152028